A lampionvirág napjainkra kiszabadult a kertekből, és a száraz erdőkben, cserjésekben, néha nitrogéndús ligetekben is találkozhatunk vele. A növény gyümölcse kis mértékben fogyasztva vizelethajtó, vesetisztító.
Vadász panzió (2012)
Tetszetős Vadász Panzió áll a Doboz külterületén lévő Marói-erdő szélén.
Az egykor felkapott szálláshely mára már elhagyatottnak tűnik. Kíváncsi lennék, kilehet-e bérelni ezt a nyugalmat sugárzó épületet!(?)
Tuskó-tó és Digó-tó (2012)
A Kettős Körös Dobozi hídján áthaladva két bányagödör tárul szemünk elé, amelyet a helyiek Tuskós- és a Digó-tónak neveztek el.
A dobozi Petőfi Horgász Egyesület kezelésében álló Tuskós-tó a horgászok paradicsoma. A Digó-tóban viszont az évtizedek alatt kiemelkedő vizesélőhely alakult ki, ahol védett madarak, ízeltlábúak és kétéltűek élnek.
Református templom (2012)
A település központjában áll a 18. századi barokk stílusban épült Református templom.
A műemlék jellegű épület építészeti különlegessége a külső falakat díszítő íves záródású falfülkék. Ezen felül a templom kézi faragású tölgyfa berendezése is különösen értékes. Az orgonája szintén műemléki védelem alatt áll.
Sámson vára (2012)
Doboztól délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában áll a Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár. A sáncvárat feltehetően a 10-11. században építettek és fából épült tornya is volt. A valószínűség a lakótoronnyal is rendelkező vár a 13. századra megsemmisült.
Az erődítmény nagyobb hányadát az egykori folyó ölelte körül, a kisebbik részét pedig a gátépítések során belefoglalták a töltésbe. A sáncon vonulata mentén azonban még ma is találni kívül-belül vörösre égetett rögöket.
A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált, táltos gyermek volt. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította.
Szanazugi tanösvény (2012)
A Doboz tartozó Szanazug üdülőövezetéből indul egy különleges tanösvény. A séta út haladási irányát nem jelöli külön jelzés, ezért a piros turistajelzést kell követni. Az utunkba akadó információs táblák többek között ismertetik a Sámson vár történelmi tudnivalóit és a Doboz környéki erdők történetéről is olvashatunk.
Az erdőben pedig számos helyen ott kanyarognak az egykori Fekete-Körös vízzel telt, gyönyörű meanderei.
Kápolna (2012)
A Békés megye legrégebben lakott térségei közé tartozik Szanazug.
Az üdülőövezetben található helység egyszerű kápolnája.
Fekete-Körös (2012)
A folyón van hajókirándulásra is lehetőség, ezeken a szervezett kirándulásokon résztvevőket kisvonat szállítja a kiinduló állomásra és egy kocsmalátogatás is benne van a programban.
Mályvádi árvízi szükségtározó (2012)
A szélsőséges időjárási helyzetek gyakorisága miatt és a vízgyűjtő területeken végzett emberi beavatkozások nyomán az 1970-es évektől több töltésszakadás történt Körös-vidéken.
Ezért a Vízügyi Igazgatóság 1977-ben a Fekete-Körös mellett létrehozta a Mályvádi árvízi szükségtározó. A kor akkori színvonalának megfelelően készült el a tározó, de napjainkra az egykori robbantásos technológia elavult és számos hátránnyal is járt. Ezért szükségvolt a mályvádi műtárgyak fejlesztésére, amely 2000-es évek tervezése nyomán valósult meg.
Az elkészült nyílások lehetővé teszik a szabályozható elzárását, a mozgatását pedig elektromechanikus berendezések végzik. Ezzel a fejlesztéssel a Fekete-Körös veszélyes árhullámai mérsékelhetőek és a folyó többi Körösre gyakorolt hatásai is csökkenthető.
Gyulavári Wenckheim-Almássy-kastély és kápolna (2012)
Gyulavári egyik büszkesége a központban álló, feltehetően 1794 körül épült Wenckheim-Almássy-kastély. A romantikus elemekkel díszített, eklektikus stílusú épületegyüttes egy gondozott parkkal rendelkezik, kápolnájában pedig rendszeresen tartanak esküvőket.
Református templom (2012)
A 19. század végén épült fel a gyulavár református temploma az elődje helyén. A gyülekezet első lelkipásztora a neves fizikus Bay Zoltán édesapja, Bay József volt.
Gyulai tűs gát (2012)
A Fehér-Körösön rendszeresen levonuló árhullám igen csak megnehezített a Gyulaiak és a környéken élők életét. Ezért a nagyváradi Helytartó Tanács javaslatára 1858-ra elkészült az a ma is látható új meder.
Az egykori folyóág, a mai Élővíz-csatorna vízpótlására épült meg a Gyulai tűs gát 1896-ban. Az akkoriban modernek számító létesítmény 102 évig üzemelt, ezután elbontásra került és helyére egy újabb gát épült. Az országosan is egyedülálló műszaki emlék egy része a tömlős gát mellé került kihelyezésre. A parton álló kis házban pedig bemutatószobát rendeztek be, melyben tablók, makettek mutatják be a létesítmény múltját.
Unitárius templom (2012)
Hódmezővásárhelyen az Erdélyből eredő unitáriusoknak már 16. század óta voltak hitvallói.
1910-ben épült fel a kisméretű eklektikus templom a Völgy utcai telken.
2012-ben felújításon esett át az épület, azóta inkább hasonlít egy mesebeli kastélyra, mint egyházi építményre.
Szent István (2012)
Domborművel díszített szürke márvány talpazaton áll Szent István bronz lovas szobra a hódmezővásárhelyi Szent István templom előtt.
Zsinagóga (2012)
A 20. század elején a szegedi Müller Miksa tervei alapján épült fel a vásárhelyi zsinagóga. A a Kálvin téren található építmény mór stíluselemeket is felhasználó eklektikus, impozáns térhatású, és jellegzetes szecessziós díszítésű. A legutóbbi felújítás óta a város egyik ékköve.
Református Újtemplom (2012)
II. József türelmirendeletének kiadása után épült a város második református temploma.
A jellegzetesen barokk építmény Fischer Boldizsár tervei alapján készült és monumentalitásával kitűnik Kálvin János tér épületei közül.
Nagy András János-kút (medencés artézi kút) (2012)
A Kálvin János tér ékessége a körforgalom közepén álló szökőkút. A kút története a 19 századik nyúlik vissza, amikor is a Nagy család ártézi kútja köré homokkő medencét faragtak, és mészkőoszlopot állítottak a közepébe, hogy függönyszerűen folyjon a víz.
Evangélikus templom (2012)
A vásárhelyi evangélikusok 1811-ben építették fel templomukat a Márton utcában, amely Klauzál Gábor reformkori politikus adományaiból készült.
Majolikagyári emlékmű (2012)
A Majolikagyár fennállásának 60. évfordulóján, 1972-ben a Belvárosi katolikus templom parkjában állították fel Probstner János iparművész alkotását.
Szentháromság templom (2012)
A hódmezővásárhelyi Andrássy úton található a kálvinista többségű város első katolikus téglatemploma.
A Ybl Miklós tervei alapján épült, 18. századi barokk stílusú templom jellegzetessége a főbejárat fölötti Károlyi család címere.
Kossuth Lajos (2014)
Hódmezővásárhelyen, a Városházával szemben áll Kossuth Lajos szobra, amely 1848. október 3-án itt mondott toborzó beszédnek állít emléket.
1894. május 23-án döntött úgy a városi bizottság, hogy szobrot emel kormányzónak közadakozásból. Végül 1903. március 22. adták át Kallós Ede vásárhelyi születésű szobrász alkotását.
Merkúr (2012)
A pásztorok, a kereskedelem, az utazás, a tolvajok, az ékesszólás istenének szobra Rubletzdy Géza kiváló munkája 1907 óta áll a Nagytakarék kupolájának tetején, azóta vált a város egyik jelképévé.
Bankpalota (2012)
A székház szecessziós épületét Müller Miksa tervezte és 1907-ben készült el. A bejárat fölötti álló női és férfi alak a takarékosságot és a mezőgazdaságot jelképezi.
A hódmezővásárhelyi főtér szomszédságában álló palota építésekor, annak tetejére egy Merkúr szobrot is elhelyeztek.
Városháza (2012)
Ybl Lajos tervei alapján 1800 években épült neoreneszánsz és eklektikus stílusban. A Hódmezővásárhely főterén álló városháza karcsú tornyán látható a város címere, a toronyóra és a díszes sisak.
Bethlen Gábor Gimnázium (2012)
A Bethlen Gábor Gimnázium Vásárhely kapujában 1822-ben épült fel, és kezdetben Református Nagyoskola volt a neve. A háromszintes épület Sándy Gyula tervei alapján préstéglából készült, stílusát tekintve pedig keveredik az eklektika a korai reneszánsszal. Az épület szecessziós homlokzatát magyar népi motívumok s díszítik. Az iskola két és fél évszázados könyvtára a város egyik büszkesége.
Az iskola névadójának domborműve egy gótikus ablak-kompozícióban került elhelyezésre az épület falán.
Református Ótemplom (2012)
Hódmezővásárhely egyik legrégebbi barokk épülete a 18.
században teljesült ki, és egykoron lőréssel ellátott falat is emeltek hozzá. Majd
az 1800-as években ezt lebontották és bazár sort húztak a helyére. A belsejében
látható 18. századi festett, kazettás karzat a református építészet egyik
minta példája.
A Hód-tó partján már a 18. század előtt is templom állott.
A vályog épületet 1713-ban kőtoronnyal toldották meg. A tetején kialakított
karzatról pedig a városlakók az ellenség vagy az árvíz jöttét figyelték. 1721. és
1723. között a templomot felújították, melynek kivitelezését Helbing János
budai építőmester végezte.
A templom belsejében lévő egykori bútorzat és kegytárgyak az
idők folyamán elvesztek, de a 2012-es felújítás során lehetővé vált
összegyűjtésük és eredeti állapotuknak megfelelő visszaállításuk. A 18. századi
kazettás, festett, fatáblás mennyezet, a szószékkorona, és a papok padja 113 év
után ismét Hódmezővásárhelyen várja a híveket és a látogatókat.
Bakay-kút (2012)
Az Alföld első ártézi kútja a Cseresnyés kollégium előtti kis téren áll.
A vásárhelyi kút köré1880-ban épült a medence és a díszes oszlop.
József Attila (2012)
Hódmezővásárhelyen a Bethlen Gábor Gimnázium közelében áll az Eszmélet című Alkotás, amely a József Attilának állít emléket. Kligl Sándor 5 méter magas alkotása a költőt több mellékalakkal ábrázolja. A költő 1934-ben írta Eszmélet-ciklusát, amelyről a kompozíció a nevét kapta.
Kollektív műterem (2012)
A hódmezővásárhelyi Kertvárosban található a város híres alkotóháza, és a hozzátartozó művészlakások. Ebben a műteremben kezdte pályafutását Tornyai János, Endre Béla, Kallós Ede, Pásztor János és Rubleczky Géza. Ők keltették életre a város szellemi életének legfontosabb megnyilvánulása a Vásárhelyi Őszi tárlatot, amelyre meghívást a Csongrád megyében élő hivatásos képzőművészek kapnak.
Magyar parlagi szamár (Equus asinus asinus')
A magyar parlagi szamár története időszámításunk kezdetéig nyúlik vissza, ugyanis az első szamarak a kelták idejében kerültek a Kárpát-medencébe. A mai szamaraink feltételezhetően ennek az állománynak kései leszármazottai, hiszen azóta csak kevés egyed került be az országba.
Hétvezér emlékmű (Árpád-halom) (2012)
A település észak-nyugati részén található Árpád-halom tetején egy érdekes obeliszk látható. Ez az emlékmű hívatott jelölni, hogy Pusztaszer a magyar történelem egy fontos helyszíne.
A Magyar Országos Diákszövetség 1894-ben indult gyűjtésének köszönhetjük a ma is látható turulmadaras kompozíciót. Az emlékmű terveit Pataky Imre kecskeméti rajztanár készítette. A 12 méter magas obeliszk tetején turulmadár ül, oldalain pedig a hét vezér arcképe látható a domborműveken.
A halom felszínén növényritkaságok is élnek, ezért közvetlen környéke természetvédelmi terület, a Kiskunság Nemzeti Park része.
Kétcsúcsú keresztespók (Gibbaranea bituberculata)
A kétcsúcsú keresztespók áprilistól júniusig gyakori, általában cserjéken vagy alacsony növényeken, a talajhoz közel helyezi el a hálóját.
Pusztaszeri arborétum (2012)
A környék egyetlen botanikus kertje a falu északnyugati oldalán található, amely egy örökzöldek sokszínű gyűjteményével büszkélkedő igazi arborétum.
Az arborétum telepítési munkálatai a Hétvezér Termelőszövetkezet kezdte meg 1975-ben, az évek során 189 féle fafajtával, bokorral, és cserjével gazdagodott a gyűjtemény. A napjainkban már csak 10 hektáros terület szemet gyönyörködtető látványt nyújt minden évszakban.
A terület szabadon látogatható, de a 10 főnél nagyobb csoportok látogatási szándékát jelezni kell az önkormányzatnál.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)