Zsinagóga (2026)

A szabadkai zsinagóga a hazai szecessziós építészet ékköve, amely Közép-Európában a második legnagyobb zsinagógája.

A város szívében álló szecessziós építészeti csodát Komor Marcell és Jakab Dezső építészek tervezték, amely a hagyományos és innovatív építési technikák egyedülálló ötvözetét mutatja be. Az 1902-ben elkészült zsinagógához azt a tervet használták fel, amely a Szegedi Zsinagóga építési pályázatán második helyezést ért el. Az impozáns épület jellegzetessége a nyolc oszlopra támaszkodó központi kupola, amely akkoriban a kor építészeti csodája volt. 

A zsinagóga másik legjellegzetesebb eleme Zsolnay-mázas cserepekkel díszített tető. Az épület gazdag díszítése azonban a belső térre is kiterjed, ugyanis a Róth Miksa ő budapesti műhelyében elkészült üvegablakok is egyedülállók.

A 20. század folyamán a zsinagóga megrongálódott, állaga folyamatosan romlott, ezért 1990-ben Szerbia a kiemelt jelentőségű műemlékek közé vette. Ezután kezdődött meg az épület külső és belső restaurálása, amelyet az Európai Unió, a szerb és a magyar kormány támogatásával valósult meg. 

A szabadkai Zsinagóga ma már nemcsak egy felújított szecessziós építészeti gyöngyszem, hanem jelentős kulturális műemlék is.

Zsinagóga (Kulturális Központ) (2026)

A tokaji zsidóközösség zsinagógája 1890-ben épült az egykori Serház helyén. A romantikus-mór stílusú épület öntöttvas oszlopos, karzatos belső terével, színes üvegablakaival hamar a város és az egész borvidék egyik legmeghatározóbb jelentőségű kulturális központja lett. A II. világháború után a zsidó lakosság jelentős része azonban nem tért vissza, ezért az épület enyészetnek indult. A város azonban nem hagyta elveszni az a tokaji zsinagógát, ezért Farkas Pál tervei alapján 1986-2006 között újjá építették. Ma az épület újra a város egyik ékessége, amely Kulturális és Konferenciaközpontként működik

Zsinagóga (Tarcali Galéria) (2026)

A tarcali zsinagóga 1779-ben épült copf stílusban, amely architektúrája, a párkányzata és a lépcsőfeljárat hasonlít a mádi testvéréhez. 

A műemléképület a helyi zsidók elhurcolását követően sokáig üresen állt, majd egy magánvállalkozó vette meg az épületet. 

A zsinagóga felújítását követően a Tarcali Galéria időszakos kiállításai költöztek ide.

Zsinagóga (2026)

Mád a 18. században a hegyaljai zsidóság központja volt, ugyanis a borkereskedelemben érdekelt, jelentős nagyságú közösség élt a faluban.

Hazánk egyik legszebb zsinagógája is ebben az időszakban, 1795-ben épült. A Birsalmás-tető keleti oldalában álló, barokk és copf stílusú épület megépítését a Brener és a Teitelbaum testvérek finanszírozták. A helyi zsidóság a világháborús deportálások után szinte teljesen eltűnt, ezért az épület is funkció nélkül maradt. Az erősen leromlott, elhagyatott épületet a 2000-es években újították fel az amerikai zsidóság támogatásával. Ennek köszönhetően ma eredeti pompájában tekinthetjük meg a páratlan szépségű zsinagógát.

A zsinagóga belsőterei rendkívül díszesek, a diszkrét színvilág és gazdagon díszített mennyezet olasz mesterek kezét dicséri. Az épület, belső díszítése, festése és faragványai a hegyaljai bor által biztosított gazdagságot szimbolizáljak. A holokauszt áldozatainak márványtáblája a felújításkor került be a zsinagógába.

Ortodox zsinagóga (2026)

Makó zsidó városrészében áll a város zsinagógája, amely küllemében jól illeszkedik a környék házai közé.

Az egyhajós zsinagóga 1895-ben épült fel romantikus stílusban a helyi ortodox közösség segítségével. 2002-ben felújítot és újraszentelt zsinagóga azóta már az elszármazott makói ortodox zsidók fontos zarándokhelyévé vált, ahol évente egyszer, a csodarabbi, Vorhand Mózes halálának évfordulóján istentiszteletet is tartanak.

Zeneiskola (zsinagóga) (2025)

A kiskőrösi zsinagóga vagy más néven „Kistemplom” 1915-ben épült, Szalvetter Mórné adományából és Klein Jakab közreműködésével. 1944-ben szinte a teljes kiskőrösi zsidóságot elpusztították ezért a szecessziós stílusú épület 1979-ben a városi tanács tulajdona lett. A zsinagóga átépítése után és napjainkban is zeneiskolaként és hangversenyteremként funkcionál. A Kistemplom falában látható egy márványtábla, amely a II. világháború alatt meghalt zsidó lakosságnak állít emléket.

Régi zsinagóga (2023)

A szegedi izraelita hitközösség első zsinagógáját 1800 és 1803 között építette, de nem maradt fent róla épített emlék. Viszont 1840 és 44 között egy új, neoklasszicista stílusú építményt emeltek Lipovszky Herik és József tervei alapján, Rókuson a Hajnóczy utcában, amely kicsiny méretei ellenére akkoriban az ország legszebb zsinagógájának számított. 

A várost átformáló erőket a kis építmény jól vészelte, ugyanis egy megkopott tábla mutatja az 1879-es Tiszai árvíz 806 centiméteres vízszintjét a zsinagóga falán.A zsinagóga oldalán látható még az 1924-ben elhelyezett két emléktábla, amely az I. világháborúban elesett szegedi zsidó katonákra emlékeztet.

Az elegánsan felújított épület még napjainkban is áll, de ma már az önkormányzat tulajdonában van, és kulturális célok szolgál.

Új zsinagóga (2023)

A szegedi zsinagóga Magyarország második, a világ negyedik legnagyobb ilyen jellegű épülete, amely a 19-20. század fordulóján épült a Jósika utcában.

A Baumhorn Lipót által tervezett eklektikus épületen szinte valamennyi stílusirányzat szerepet kapott. Megtalálhatók itt az eklektikus, a szecessziós, a mór, a barokk, a gótikus, és a román stíluselemek is, amelyek a zsidóság sokszínűségét, asszimilációs képességét fejezik ki. A zsinagóga talán legszebb része a kupolabelső, amely a világot szimbolizálja. De a Roth Manó műhelyében készült üvegablakok is az épület egyedi ékességei. 

Az építmény terme pedig napjainkban városi rendezvények, kiállítások egyik legfőbb színhelye.

Városi Könyvtár (zsinagóga) (2022)

Szentes főutcájának lezárásánál áll az impozánsan felújított egykori zsinagóga, amelyet napjainkban Szentes kulturális életének egyik meghatározó központjának, a Városi Könyvtárnak ad helyet.

A városba már a 18. századtól érkezetek a zsidó vallási közösségek, akik számára templom építésétbe fogott a helyi vallási felekezet. A régi imaház mellé 1868-71 között épült fel a környék egyik legnagyobb zsinagógája, amely terveit Knábe Ignác, a budai zsinagóga megálmodója készített el. A romantikus stílusú épület homlokzata akkoriban mór stíluselemeket tartalmazott, a belső térben pedig az adományozó zsidó családok jelképeit megörökítő színes ólomüveg ablakok voltak. A II. világháború alatt deportált helyi családok nem tértek vissza, ezért a zsinagóga évtizedekig üresen állt, és állapota folyamatosan romlott. Végül az épület a város tulajdonába került, és Terney László helyi építészmérnök vezetésével 1998-ban felújították.

A város egyik legékesebb épületébe a városi könyvtár költözött be, olvasótermek és egy imaszobát alakítottak ki benne. Az épületben az utóbbi időkben rendszeresen rendeznek kiállításokat, irodalmi esteket, könyvbemutatókat, de neves hazai előadók is megfordulnak itt.

Szolnoki Galéria (zsinagóga) (2022)

Az 1850-ben megalakult szolnoki izrealita hitközösség 1898-99-ben építette fel zsinagógájukat, amely Baumhorn Lipót tervei alapján készült el. A mór és eklektikus stílusú épület külső megjelenéséén érződik az alkotó itáliai tanulmányai, illetve Lechner Ödön hatásai.

A Zsinagóga 1940-ig működött vallási épületként, majd 1960-ban a város felújíttatta, azóta a Szolnoki Galéria működik falai között. A galériában látható a Szolnoki Művésztelep tárlata, valamint időszakos kiállításoknak is rendszeresen otthon ad az épület.

Művészetek Háza (zsinagóga) (2021)

Az egykori zsinagóga épületében kapott helyet szekszárdi Művészetek Háza, amely a város legszebb kulturális intézménye.

A helyi zsidóság „temploma” 1897-ben épült romantikus stílusban, tervezője pedig Hans Petschnigg grazi építész. A szecessziós homlokzat elkészítésében Szélig Gáspár bátaszéki építésvállalkozó és környékbeli mesteremberek segédkeztek. A szekszárdi zsidóság 1960-as évek elejéig használta a zsinagógát, a II. világháborút követően az épület állapota egyre romlott. Az elhagyott és teljesen lepusztult épületet 1971-ben a városi tanács megvásárolta, és 1981-ben felújíttatta. Az Ybl-díjas építész Kerényi Józsefnek köszönhető, hogy az épület külsőleg az eredeti állapotát kapta vissza.

Az épület a Művészetek Háza funkciót 1984 óta tölti be, azóta rendszeresen helyet ad képzőművészeti kiállításoknak.

Zsinagóga (2020)

A régió ma is működő legnagyobb zsinagógája Miskolcon a Kazinczy utcában található.

Az épület 1856 és 1863 között épült Ludwig Förster tervei alapján, neoromán stílusban. A zsinagóga a bécsi leopoldstadti épület mintájára készült és a tervezésekor több újítást is kapott, például egy orgonát is helyeztek ide. A tóraolvasó asztalt elrendezése és egyéb okok miatt a sátoraljaújhelyi rabbigyűlés kiátkozta a miskolci rabbit, ezt követően pedig a hagyományoknak megfelelően átalakították a zsinagógát. A leromlott, balesetveszélyes építményt 2017-ben felújították.

A háromhajós, álbazilikás elrendezésű épület belsejében karcsú vaspillérek vannak, melyek díszítésében gótikus és bizánci elemek is láthatóak. A falak keleti motívumokat idéző, bonyolult festése M. Horowitz munkája.

Teitelbaum Mózes csodarabbi sírja és ortodox zsinagóga (2019)

 A helyi hitközség megerősödésének fontos pillére volt a híres Teitelbaum Mózes, a csodarabbi. Mózes egyébként a magyarországi hászidizmusegyik megalapítója volt, ezen kívül mintegy 33 évig tanított is. Élete utolsó éveiben a hívei „Öreg szent"-nek hívták, sőt a legenda szerint Kossuth Lajos is járt a nála. A szóbeszéd alapján a gimnazista Kossuth beállított az újhelyi rabbihoz, aki megáldotta és azt mondta: „Olyan leszel, mint aki meglátta az égő csipkebokrot. A szavad kiáltani fog, a seregek Ura naggyá tesz, és hosszú életet ad neked Bábel vizei mellett”.

Halála után is sokan felkeresik a mester sírját, amely a régi temetőben található. A domboldalra felkúszó, modern betonkerítéssel körülvett, több száz éves temetőbe a menóra formájú vasalással díszített kapun keresztül lehet bejutni. A temető bejelentkezéssel mindenki számára látogatható, viszont az öltözködésre nézve vannak előírások.

A sírokon kívül, itt áll még az ortodox közösség modern hatású zsinagógája, amely érdekes kontrasztot alkot a körülötte álló beton felhőkarcolókkal. 

Tudomány és Technika Háza (zsinagóga) (2018)

forrás. kecskemet.hu

A város zsinagógája Zitterbarth János tervei alapján,1864 és 1868 között épült, mór-romantikus stílusban. A nagyméretű templom a kecskeméti városkép egyik jellegzetessége.

Az 1911-es nagy földrengés megrongálta az épületet, a hagymakupolája megdőlt, melyet Baumhorn Lipót irányításával állították helyre.

Jelenleg az épület konferenciaközpontként és kiállító teremként is funkcionál. A Tudomány és Technika Házaként működő épület különleges látnivalója a lépcsőházban elhelyezett tizenöt másolat Michelangelo szobrairól.

Ady Endre Könyvtár (zsinagóga) (2017)

A nagyzsinagóga a város egyik legszebb késő klasszicista műemléke, amely a lejtős terepviszonyokat kiegyenlítve, a legmagasabb ponthoz igazodóan épült fel, ezáltal arányai még jobban érvényesülnek.

A hetvenes évekre a helyi zsidóság száma lecsökkent, ezért a rossz állapotban lévő épületet az akkori Tanács megvette és 1982-ben hozzá is látott az épület helyreállításához.

A város vezetése úgy döntött, hogy kulturális célokra használja majd az épületet, így kapott helyet Ady Endre Városi Könyvtár az épület falai között.

Nagyzsinagóga (2016)

Pécsen található a Dunántúl legnagyobb izraelita válású „temploma”.

A 19. század második felében, a kiegyezés után a pécsi hitközség is gyors fejlődésnek indul, ezért egy romantikus stílusú zsinagógát építettek, 1868 és 1869 között. Az épületet később, 1905-ben Baumhorn Lipót tervei alapján kibővítették.

A nagyobb zsidó ünnepeken ma is működő építmény a turisták előtt is nyitva áll május elseje és október harmincegyedike között.

A zsinagóga előtti téren áll Kossuth Lajos szobra, amelyet 1908-ban készítet Horvay János.

Zsinagóga (2015)

Kiskunhalason az egyedülállóan összetartó zsidóközösségnek hála maradt meg épen és használatban a klasszicista hitközségi épületegyüttes. Ugyan is a hitközség önerejéből renoválta zsinagógát és a hozzátartozó rabbilakást, hitközségi székházat és iskolát.

A városban az 1766. évi helytartó tanácsi döntés alapján indult meg a más vallásúak beköltöztetése. A város vezetése a gyapjú-, bőr- és gabonakereskedelemmel foglalkozó zsidókat támogatta a konkurens görög kereskedőkkel szemben.

A Petőfi u. 1 szám alatt látható épület 1857-1860 között épült klasszicista-romantikus stílusban, a keleti díszesebb homlokzatán pedig még napjainkban is az ”Egyedül Istennel" felírat látható. Bács-Kiskun megye egyetlen működő zsinagógája kertje és a hitközösség temetője is szépen gondozott. 

Zsinagóga (2012)

A 20. század elején a szegedi Müller Miksa tervei alapján épült fel a vásárhelyi zsinagóga. A a Kálvin téren található építmény mór stíluselemeket is felhasználó eklektikus, impozáns térhatású, és jellegzetes szecessziós díszítésű. A legutóbbi felújítás óta a város egyik ékköve.