Vasalóház (2023)

A szegedi Vasalóház vagy más néven Takarékház nevét a különleges alakjáról kapta. Az épületet a remekmívű sarki kupoladísze, és a sűrűn tagolt mozgalmas homlokzatalakítása miatt az egyik legkülönlegesebb szegedi szecessziós palotának számít.

A szabálytalan alakú telekre 1912-13-ban építették fel a palotát Baumhorn Lipót tervei alapján szecessziós stílusban. Az épület aljában az 1834-ben alapított Leinzinger-gyógyszertár kapott helyet, amely ma is az akkori berendezéseivel üzemel. 

A palota további szecessziós gyöngyszemei a homlokzat épületszobrászati díszei, és az indás díszekkel borított, gazdag mintázatú, faragott oszlopfők.

Takarékpénztár-palota (2023)

A városképi szempontból kiemelt és meghatározó ponton álló Takarékpénztár a Klauzál Gábor által vezetett elődje helyére épült fel az 1879-ben bekövetkezett gyászos emlékű árvíz után.

A 19. és a 20. század fordulóján felépült új palota tervezője Baumhorn Lipót volt, aki nem fukarkodott a díszítéssel. Az eklektikus, klasszicista és kis mértékben romantikus stílusjegyekkel rendelkező cicomás épület 1944 pedig egy grandiózus hatást keltő sarokkupolával toldották meg. Napjainkban is láthatóak a homlokzatot az egyedi megoldású reneszánsz hatású kovácsoltvas erkélyek, s különleges alkotások még a címerpajzsok, és a takarékosságot kifejező méhecskék domborművei is.

A palota napjainkban is pénzintézetként funkciónál, ugyanis az 1949. március 1-én megalakult az Országos Takarékpénztár (OTP) birtokolja az épület nagy részét.

Új zsinagóga (2023)

A szegedi zsinagóga Magyarország második, a világ negyedik legnagyobb ilyen jellegű épülete, amely a 19-20. század fordulóján épült a Jósika utcában.

A Baumhorn Lipót által tervezett eklektikus épületen szinte valamennyi stílusirányzat szerepet kapott. Megtalálhatók itt az eklektikus, a szecessziós, a mór, a barokk, a gótikus, és a román stíluselemek is, amelyek a zsidóság sokszínűségét, asszimilációs képességét fejezik ki. A zsinagóga talán legszebb része a kupolabelső, amely a világot szimbolizálja. De a Roth Manó műhelyében készült üvegablakok is az épület egyedi ékességei. 

Az építmény terme pedig napjainkban városi rendezvények, kiállítások egyik legfőbb színhelye.

Szolnoki Galéria (zsinagóga) (2022)

Az 1850-ben megalakult szolnoki izrealita hitközösség 1898-99-ben építette fel zsinagógájukat, amely Baumhorn Lipót tervei alapján készült el. A mór és eklektikus stílusú épület külső megjelenéséén érződik az alkotó itáliai tanulmányai, illetve Lechner Ödön hatásai.

A Zsinagóga 1940-ig működött vallási épületként, majd 1960-ban a város felújíttatta, azóta a Szolnoki Galéria működik falai között. A galériában látható a Szolnoki Művésztelep tárlata, valamint időszakos kiállításoknak is rendszeresen otthon ad az épület.

Tudomány és Technika Háza (zsinagóga) (2018)

forrás. kecskemet.hu

A város zsinagógája Zitterbarth János tervei alapján,1864 és 1868 között épült, mór-romantikus stílusban. A nagyméretű templom a kecskeméti városkép egyik jellegzetessége.

Az 1911-es nagy földrengés megrongálta az épületet, a hagymakupolája megdőlt, melyet Baumhorn Lipót irányításával állították helyre.

Jelenleg az épület konferenciaközpontként és kiállító teremként is funkcionál. A Tudomány és Technika Házaként működő épület különleges látnivalója a lépcsőházban elhelyezett tizenöt másolat Michelangelo szobrairól.

Nagyzsinagóga (2016)

Pécsen található a Dunántúl legnagyobb izraelita válású „temploma”.

A 19. század második felében, a kiegyezés után a pécsi hitközség is gyors fejlődésnek indul, ezért egy romantikus stílusú zsinagógát építettek, 1868 és 1869 között. Az épületet később, 1905-ben Baumhorn Lipót tervei alapján kibővítették.

A nagyobb zsidó ünnepeken ma is működő építmény a turisták előtt is nyitva áll május elseje és október harmincegyedike között.

A zsinagóga előtti téren áll Kossuth Lajos szobra, amelyet 1908-ban készítet Horvay János.