A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Galéria. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Galéria. Összes bejegyzés megjelenítése

Zsinagóga (Tarcali Galéria) (2026)


A tarcali zsinagóga 1779-ben épült copf stílusban, amely architektúrája, a párkányzata és a lépcsőfeljárat hasonlít a mádi testvéréhez. 

A műemléképület a helyi zsidók elhurcolását követően sokáig üresen állt, majd egy magánvállalkozó vette meg az épületet. 

A zsinagóga felújítását követően a Tarcali Galéria időszakos kiállításai költöztek ide.

Vigadó Művelődési Ház (2022)

A Főtér északnyugati sarkán álló mai Vigadó 1902–1904 között épült historizáló stílusban. A város vezetése az építkezés kivitelezésére a szegedi születésű Nagymihály Sándort kérte fel. A Vigadó megépülte után olyan neves színésznőket fogadott, mint a nemzet csalogánya, Blaha Lujza. 

A Vigadó épülete napjainkban a városi művelődési ház szerepét tölti be. Egy 230 férőhelyes színházterem, egy 70 személyt befogadó díszterem és galéria található benne.

Szolnoki Galéria (zsinagóga) (2022)

Az 1850-ben megalakult szolnoki izrealita hitközösség 1898-99-ben építette fel zsinagógájukat, amely Baumhorn Lipót tervei alapján készült el. A mór és eklektikus stílusú épület külső megjelenéséén érződik az alkotó itáliai tanulmányai, illetve Lechner Ödön hatásai.
A Zsinagóga 1940-ig működött vallási épületként, majd 1960-ban a város felújíttatta, azóta a Szolnoki Galéria működik falai között. A galériában látható a Szolnoki Művésztelep tárlata, valamint időszakos kiállításoknak is rendszeresen otthon ad az épület.

Bácskai Kultúrpalota (2021)

2011 óta a város kulturális központja a Bácskai Kultúrpalota, ahol színházi előadásokkal és könnyűzenei koncertekkel várják a nagyérdeműt. Az épület kiállítóterme és galériája pedig a hazai és nemzetközi képzőművészeknek kínál bemutatkozási lehetőséget.

Művészetek Háza (zsinagóga) (2021)

Az egykori zsinagóga épületében kapott helyet szekszárdi Művészetek Háza, amely a város legszebb kulturális intézménye.
A helyi zsidóság „temploma” 1897-ben épült romantikus stílusban, tervezője pedig Hans Petschnigg grazi építész. A szecessziós homlokzat elkészítésében Szélig Gáspár bátaszéki építésvállalkozó és környékbeli mesteremberek segédkeztek. A szekszárdi zsidóság 1960-as évek elejéig használta a zsinagógát, a II. világháborút követően az épület állapota egyre romlott. Az elhagyott és teljesen lepusztult épületet 1971-ben a városi tanács megvásárolta, és 1981-ben felújíttatta. Az Ybl-díjas építész Kerényi Józsefnek köszönhető, hogy az épület külsőleg az eredeti állapotát kapta vissza.
Az épület a Művészetek Háza funkciót 1984 óta tölti be, azóta rendszeresen helyet ad képzőművészeti kiállításoknak.

Miskolci Galéria (2020)



 A város vizuális művészeti központjaként funkcionál a belváros szívében található Miskolci Galéria.
A galéria 1967-ben jött létre, a Városi Képtár és a Diósgyőri Vármúzeum egyesülése révén. A kiállítás gyarapodó anyaga 1996-ban költözött Széchenyi utcán elhelyezkedő barokk kúriába, a Dőry-házba. A felújított és kibővített épületben időszakos és állandó kiállítások mellett, kortárs hazai és külföldi alkotók is állítanak ki.

Csere-hegyi kilátó (2016)

A Balaton északi partjának egyik legrégebbi kilátója Alsóőrs felett áll a hegyen.

Az alsóőrsi kilátót Padányi Gulyás Jenő tervei alapján építették 1935-ben. Az építmény permi vörös homokkőből épült, stílusát tekintve a reneszánsz és a gótika jegyeit viseli magán. Eredeti neve Horthy Miklós-kilátó volt, amelyet az 50-es években Szabadság-kilátóra keresztelték át.
A kilátót sokat rongálták a közeli gyermektáboraiban megszálló fiatalok, és az idő múltával a z építmény veszélyessé vált, ezért be is kellet zárni.

A romos építményt 2001-ben a Kilátóért Egyesületet a Széchenyi-terv keretén belül felújíttatta. Az eredetileg 6,5 méteres kilátót megtoldották egy 5 méteres fa magaslattal, így az épület ma 11,5 méter magas. A kilátóhoz pedig építettek agy kis helyiséget, amely jelenleg a helyi művészeknek szolgál galériaként.

Kortárs Galéria és Kiállítóterem (2016)

2012-ben nyílt meg a pécsi Király utcában a helyi Kortárs Galéria. A kiállító terem Varga László ötlete nyomán jött létre, és napjainkban is nyitva áll a látogatók előtt. A helyiségben válogatott antik-és kortárs alkotásokat, dísz-és ajándéktárgyakat, lakásdíszeket lehet megtekinteni vagy akár megvásárolni.

Berki galéria (2015)



A város két főmúzeuma (Thorma János és Csipke) között helyezkedik el a 2014-ben látogatok előtt is megnyitott Berki Galéria. Ebben az épületben kapott helyet Berki Viola és Diószegi Balázs helyi, Munkácsy-díjas festőművészek állandókiállítása. Berki és Diószegi képei mellett időszaki kiállítótér ad helyet más alkotóknak is.

Alföldi galéria (2015)

forrás: tornyaimuzeum.hu

A Kossuth tér oldalában az ótemplommal szemközt található az Alföldi Galéria, amely a Tornyai János Múzeumhoz tartozik, annak részeként üzemel.

A Galériának helyet adó klasszicista épület egykoron református főgimnázium volt, amely 1820 és 1822 között épült. A Vásárhelyi Őszi Tárlat ide költözésével vált a megyei egyik leghíresebb képzőművészeti kiállításává. Az alföldi művészet több mint egy évszázadnyi alkotását foglalja csokorba a főleg festményekből álló bemutató.

 A magyar művészettörténet olyan jeles alkotóinak a művei láthatók itt, mint például Tornyai János, Koszta József, Rudnay Gyula, Aba Novák Vilmos és Medgyessy Ferenc.

Magyar Királyi Szálloda (2014)




























A békési Széchenyi tér legszebb épülete 1885-ben Benedicty József tervei szerint épült eklektikus stílusban. A Bérház ragadvány nevet kapó építményben egykor Kaszinó és mozi is működött, napjainkban a Magyar Nemzeti Galéria alföldi festőinek állandó kiállítása látható.

A műemléképület másik felében 76 000-nél több dokumentummal rendelkező könyvtár kapott helyet. Az olvasóhely nagy történelmi múltra tekint vissza, ugyanis
az 1895-ben megalakult a Békésvármegyei Közművelődési Egyesület alapította meg az akkor még csak 632 kötettel rendelkező népkönyvtárat. 

Zsinagóga Galéria (2013)

A Kossuth utcai Ortodox zsinagóga a 19. század végén épült és deportálásokig templomként használták. A Zsinagóga épülete évtizedekig üresen és kihasználatlanul állt. 2004 óta az intézmény kiállítóhelyként funkcionál. Ezután olyan művészek alkotási fordultak itt meg, mint Székely Bertalan, Vasarely, Picasso, Dürer.