Réti farkaspók (Hogna radiata)


A réti farkaspók a síkvidék gyakori nyolclábú faja, ahol természetes üregben lakik.
A család tagjai nem szőnek fogóhálót, hanem a zsákmányukat üldözve kapják el. A nőstények a potrohukhoz rögzített pókselyemből szőtt zsákban, az úgynevezett petecsomóban őrzik a petéiket. Kikelésük után a kis pókok anyjukra másznak, és hosszú ideig rajta utaznak.

Tisza-parti kilátó (2022)


Tiszakécskén, a Tisza közvetlen szomszédságában áll az a kilátó, amely tetejéről a Tisza egyik legnagyobb kanyarulata tárul elénk.

A Miskó István sétány mellett áll a vörösfenyőből és akácfából készült 14 méter magas építmény. A kilátó mellett van a kisvasút megállója, ahonnan a Sportligeti és a Tisza parti végállomásra is elzakatolhatunk.

Túrák: A vén gulyás nyomában (2022)

Egy pohár bor a kezében,
Bora elfoly, keze reszket,
Vén gulyás ül a karszéken
Mult időkre emlékeztet.

(Arany János)


Saját keresztek

























forrás: openstreetmap.org
Útvonal:

Kőröstetétlen – Pengyom-halomKisharangosi temető – Jászkarajenő, Nagyboldogasszony templomJászakarajenői pusztákHalastavak Mira-forrás – Tiszajenő



Táv és szintemelkedés:

21,8 km/ 35 m



Karai határ

Felszabadulási emlékmű (2022)


A faluközpontban, az új római katolikus templom mellett áll Nagy István szolnoki szobrászművész szobra, amely a község Felszabadulási emlékműve. A hatalmas, felröppenni készülő fehér kő galamb egy közel két és fél méter magas oszlop tetején látható, alatta a II. Világháború tiszajenői áldozatainak nevei olvasható.
Az emlékmű felavatására 1985. április 3.-án került sor.

Szent László király templom (2022)


Tiszajenőn eleinte egy kis iskolakápolnában tartották a szentmiséket, csak 2007-ben határozták el egy templom megépítést. A Kossuth utcában található épület 2011 őszére készült el, amely terveit Kovács Béla készítette, a belsőterek pedig Félegyházi András munkája.

Mira-forrás (2022)


Már több mint 100 éve palackozták a Tiszajenőhöz tartozó határészen, a Mira névre keresztelt természeti kincset. A kedvező összetételű gyógyvizet napjainkban is alkalmazzák epebántalmak megelőzésére.
A gyógyvíz első előfordulást 1920-ban jegyezték fel, amikor is Jászkarajenő határában, kútásás közben feltőrt a Mira. Az első kutakat özv. Vígh P. Pálné ásatta, amelyeket később a „Mira Gyógy- és Keserűvízforrás Rt.” hasznosított. 1922-ben aztán megindult a nagyüzemi gyógyvíztermelés a területen, és díszes kivitelű kútházakat is építettek ez időtájt. A gyógyvíz a nevét is ekkoron kapta, a latin csodálatos szó, azaz mirabile után. A gyárat 1949-ben államosították és az ezt követően közel 1,5 millió 0,7 l-es palackot forgalmaztak évente. 1991 viszont magánkézre került az üzem, és azóta már a MIRA-víz a helyi értéktárban is bekerült.

Jászkarajenői halastavak (2022)


A Pilis–Alpári-homokhát szikes pusztái közül az egyik legjelentősebb vizes élőhely a Jászkarajenői-halastavak.

A szikestó és környéke a tavaszi-őszi vonulási időszakban fontos szerepet tölt be a madarak számára. A 81 hektáros jászkarajenői halastó és a mellette lévő 6 hektáros teleltető tavak feltöltéséért pedig a Csukás-ér felel.

Jászkarajenői puszták (2022)

Szolnoktól délnyugatra, a Gerje és a Körös-ér között azok a szikes puszták, amelyek a pusztai madárfajok kedvelt költőhelyei.

A különleges madárvédelmi területen egymást váltogatják a homokpuszták és szikes gyepterületek, ahol őshonos állatfafajink kedvező életjeleteket találtak magunknak. Ezért az itteni puszták védetté nyilvánítását a Jászkun Természetvédelmi Szervezet és a Duna-Ipoly Nemzeti Park is munkálkodik.

Református templom (2022)


A Fő utcán álló református templomot 1899-ben építették Ungvári Antal tervei alapján, eklektikus stílusban.

Nagyboldogasszony templom (2022)


Jászkarajenőnek már a középkorban is temploma volt a kisharangosi határrészen, amely romjai még 1910-ben láthatók voltak.

Az első belterületi istenházat a 1860-ban községház nagyterméből alakították ki, amelyet Nagyboldogasszony ünnepén templommá szenteltek fel. A község ezt az épületet hamar kinőtte, ezért 1892-94 között új templom építtetett Vaskovics Antal ceglédi építőmester tervei alapján, amelyet ugyancsak Nagyboldogasszony tiszteletére szenteltek fel. A neogótikus stílus épület 68 méter magas tornyával a környék egyik legszebb temploma.

A templomhoz tartozik egy szomorú történet is, ugyanis a vörös rémuralom idején, 1919-ben a plébánost és a káplánt kivégezte átvonuló kommunisták.

Szentháromság-szobor (2022)


A Nagyboldogasszony templom előtt látható egy Szentháromság-szobor, amelyet Jambrik József szegedi iparos készítette 1913-ban.

Kisharangosi harangláb (2022)


A jászkarajenői álltalános iskola előtt látható egy régi harangláb, amely egykoron a pusztában állott.
A lélekharangot a helyi pásztorok 1778-ban öntették, és a kisharangosi templom tornyába honolt sokáig.

Kisharangosi temető (2022)




Jászkarajenőhöz tartozó felsőkarai kisharangosi dűlőben feltehetően egy feltáratlan Árpád kori temetőben található. Ezt a helyet még a mai napig is Kun temető néven ismerik a helyiek, ahová a karai, a törteli, a kocséri, és a tetétleni pusztán letelepedett kunok temetkeztek a 13. századtól. A kisharangosi temető mellett egykoron egy templom is állott, amelynek romjai még az 1910-es években is láthatóak voltak.


Ebbe régi temetőbe helyezték végső nyugalomra Csonka Mártont, akit a Arany János költő által is megörökített "Vén Gulyásból” ismerhetünk. Az 1854-es temetés emlékét ma kopjafa őrzi a régi temetőben.

Szódagyár (2022)


Tiszakécskén már a régi időkben is nagy hagyománya volt a szikvíz készítésnek. Tehát nem csoda hát, hogy van szódagyára is van a településnek, amely 1923-tól működik a Béke utca 132. számú házban.

Térdelő nő (2022)


A tiszakécskei Randevú tér középpontjában látható Kucs Béla Munkácsy-díjas szobrászművész a "Térdelő nő" címet viselő alkotása. A szobrász 1985-ben tragikus halála előtt készítette el művét, amely egy mészkőből készült, embernagyságú ücsörgő hölgyet ábrázol.

Szentháromság templom (2022)



Kécske első templomát már 1246-tól említik az okiratok, de ez az istenház elpusztult a törtök uralom idején. A mai templom 1815-20 között építették barokk stílusban. A templomépítéskor felhasznált köveket település határában található kőbányából hordták ide.


A templom belsejében három oltár és egy szószék található, amelyek klasszicista sílusban készültek. A mellékoltárok Borommeo Szent Károlyt, és a Szűzanya családját ábrázoló képeit egy bécsi mester készítette 1830 körül. A templom főoltárképe sajnos elveszett a II. világháborúban. A templomba áll még egy értékes a 18 századi fából készült Szűzanya szobor is.

Nepomuki Szent János (2022)


A tiszakécskei Szentháromság-templom előtt áll egy Nepomuki Szent János szobor, amelyet 1853-ban állítottak fel. A folyók, hidak, hajósok, és halászok védőszentjét papi ornátusban mellkasára szorított feszülettel ábrázolta az ismeretlen alkotó.

Túrák: Marosháti túraútvonalak (2022)

„Őskripta, a kemény férfiút
Lágyan öleld, mögötte messzi út
 Göröngyös pálya, kegyetlen sebek,
Míg küzdött, nem mutatta senkinek.

Buzogni hogy megszűnt a hősi vér,
A hős pihenni végül ide tér,
Pajzsán, mint vas-ravatalon pihen,
Őt is úgy küldték: ezzel vagy ezen!

(Reményik Sándor)

Gazdátlan kripta
























forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Pitvaros (Z) - Csanádalberti - Nicsovics-kastély - Fekete-halom - Királyhegyesi-puszta - Blaskovich-kastély - Blaskovich-kripta - Királyhegyes - Langó-kápolna; Apátfalva (Z) - Maros-parti tanösvény - Lúdvári szigetek - Maros-ártér - Makói Lombokoronasétány



Táv és szintemelkedés:

35,8 km/ 180 m


Ártéri gazdálkodás


Maros-ártér (2022)

A Maros folyó hullámterében, Csanádpalota, Magyarcsanád, Apátfalva, Makó, Maroslele és Szeged határában fekvő ártéri erdők és gyepek alkotják együttesen a Maros-ártér területet, amely a Körös-Maros Nemzeti Park egyik védett területe.

A folyó ezen szakasza változatos élőhelyet biztosít a folyóvízi élővilág számára, mely érdekes elegyet alkot, hisz a hegyvidéki és a síkvidéki növény- és állatvilág egyaránt megtalálható a területen.

Tanösvénytúrák: Maros-parti túraösvény (2022)



Makó, és Apátfalva között halad az a 14 km hosszú tanösvény, amely a helyi futó közösség által évek óta gondozott ösvényből lett kialakítva.

A Makói Természetbarát Sportegyesület 2020-ban fejezte be a Körös-Maros Nemzeti Park részét képező ártéri erdőben húzódó túraútvonal kiépítését, és adta át a nagyérdeműnek. A tanösvényként számon tartott útvonal ártéri erdőkben és réteken halad, és érinti a festő szépségű Lúdvári szigeteket is. A turistaút mentén információs táblák is találhatóak, ezekről az itt honos érdekes, ritka és védett élővilágról tudhat meg többet a kiránduló. 



Mindegyik tábla sarkában egy QR kód található, amelyek segítségével további érdekes információkat tartalmazó oldalakra juthatunk.

A tanösvény adatai
Táv: 14 km
Állomások: 11
Üzemeltető: KMNPI
Füzet: nincs

Nepomuki Szent János (2022)


Az apátfalvai Templom utca dísze egy kőbaldachin alatt álló Nepomuki Szent János szobor.
A szobrot egy jómódú parasztasszony készítette 1824-ben a nagy árvíz után, és eleinte nádfödéllel védték. A napjainkban is látható kőbaldachinos, csonka gúla alakú épületet az 1930-as években emelték.
A népi építészeti hagyományokat követő építmény tornyába hírharangot raktak, amelyet haláleset alkalmával csöndítenek csak meg.

Szent Mihály főangyal templom (2022)



Apátfalván már 1332-ben állt egy templom, amelyet a törökök elpusztítottak. A ma is látható új templomot 1754-57 között építették fel barokk stílusban. 1932-ben az épületet két oldalhajóval bővítették Tóbiás László tervei alapján, és ekkor kapta mai neoreneszánsz küllemét.

A templom belső tere bazilikás formájú, berendezéseinek nagy része még 18-19. századiak. A főoltár képe Szent Mihály arkangyal sátán fölötti győzelmét ábrázolja, amelyet Pesky József készített 1854-ben. 

Apátfalvai templom homlokzati szoborai (2022)


A Szent Mihály arkangyal templom főhomlokzatán látható Szent István király és fia, Szent Imre herceg egész alakos mészkőszobra, amelyek 1940 óta díszítik az épületet.

Millenniumi tölgyfák (2022)


Apátfalván a Kossuth és a Hajnal utca sarkán egymás mellett áll a két tölgy az utolsó kettő abból a 25-ből, amelyet a Millennium alkalmából a kincstári erdőgondnok ajándékozott a településnek. A hajdani iskola egyik épülete előtt magasodó fákat ezért is nevezik Millenniumi tölgyeknek.

Szent Kereszt Felmagasztalása templom (2022)



A Királyhegyes központjában található templomot 1902-1924 között emelték neogótikus stílusban. A Szent Kereszt felmagasztalására felszentelt templom volt sokáig a környékbeli tanyavilág egyetlen istenháza. 2021-ben a királyhegyesi templom megújult, a hívek adományából Szent Józsefet, Jézust és Szent Ritát ábrázoló szobrot állítottak, a régi műalkotásokat pedig restaurálták.

Blaskovich-kripta (2022)

Békés és Csongrád megye határán, Csikóspusztán áll a Blaskovics család szebb napokat látott kriptája.

A Körös-Maros Nemzeti Park területén, egy mesés erdőben található a Blaskovicsok egykori kápolnája, amely romantikus stílusban épült a 19. és 20. század fordulóján. A csikóspusztai kriptakápolnája manapság lehangoló látványt nyújt, ugyanis ablakait betörték, kriptát feldúlták, tetőszerkezetét pedig az idősjárás szakította be. De a farengeteg közepén álló rom mégis olyan hatást kelt, mintha Csipkerózsika vára előtt állnál, csak itt rózsa helyett borostyán fut a falakon.

Blaskovich-kastély (2022)

A Blaskovich uradalom csikóspusztai kastélya a 19. és 20. század fordulóján romantikus-historizáló stílusban épült a többi gazdasági épülettel együtt. A két homlokzati tornyos kastély fénykorában 28 szobával rendelkezett, és grófi család mellet a cselédek is benne laktak. Az államosítást követően a dohánytermesztő uradalmat az akkor megalakult termelőszövetkezet kapta meg, és gépállomást hozott létre itt.

A majorság napjainkban magánkézben van, egy ipari vállalkozó tollüzemet működtet benne.

Királyhegyesi-puszta (2022)



A Maroshát egyik természeti vonzereje a Körös–Maros Nemzeti Park által 1989-ben védelem alá helyezett Csanádi puszták. Az itteni füves vizenyős területek egy madárvonulási folyosó része, sőt az országban itt a legnagyobb a daruvonulás.

A Csanádi puszták legdélebbi része a Királyhegyesi-puszta, amely változatos mikrodomborzati formákkal, és talajtípusokkal rendelkezik, ennek következtében sokszínű az itt megjelenő növényvilág is. A megmaradta nagyobb kiterjedésben szikes területek közé pedig fajgazdag löszpusztagyepek ékelődtek be. A Királyhegyesi-puszta a gazdag pókfaunájáról nevezetes, de jelentős túzok-, rétisas-, fecske-, egerészölyv-, vércse– és gyurgyalag populáció él itt.

Fekete-halom (2022)


A Fekete-halom egy hármashatárhalom, amely Makó, Királyhegyes és Csanádalberti határának találkozási pontján áll. A kunhalom felszínén még napjainkban is értékes löszpusztagyep és löszfalnövényzet él.

Makó és környéke egyik legszebb és legkarakteresebb kurgánját a mai napig tájékozódási pontként használják. A hagyomány szerint a dombot kalappal hordták össze egykor.