Réti farkaspók (Hogna radiata)

A réti farkaspók a síkvidék gyakori nyolclábú faja, ahol természetes üregben lakik.

A család tagjai nem szőnek fogóhálót, hanem a zsákmányukat üldözve kapják el. A nőstények a potrohukhoz rögzített pókselyemből szőtt zsákban, az úgynevezett petecsomóban őrzik a petéiket. Kikelésük után a kis pókok anyjukra másznak, és hosszú ideig rajta utaznak.

Tisza-parti kilátó (2022)

Tiszakécskén, a Tisza közvetlen szomszédságában áll az a kilátó, amely tetejéről a Tisza egyik legnagyobb kanyarulata tárul elénk.

A Miskó István sétány mellett áll a vörösfenyőből és akácfából készült 14 méter magas építmény. A kilátó mellett van a kisvasút megállója, ahonnan a Sportligeti és a Tisza parti végállomásra is elzakatolhatunk.

Túrák: A vén gulyás nyomában (2022)

„Egy pohár bor a kezében,

Bora elfoly, keze reszket,

Vén gulyás ül a karszéken

Mult időkre emlékeztet.”

(Arany János)

Saját keresztek

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Kőröstetétlen – Pengyom-halom – Kisharangosi temető – Jászkarajenő, Nagyboldogasszony templom – Jászakarajenői puszták – Halastavak – Mira-forrás – Tiszajenő

Táv és szintemelkedés:

21,8 km/ 35 m

---

Karai határ

Felszabadulási emlékmű (2022)

A faluközpontban, az új római katolikus templom mellett áll Nagy István szolnoki szobrászművész szobra, amely a község Felszabadulási emlékműve. A hatalmas, felröppenni készülő fehér kő galamb egy közel két és fél méter magas oszlop tetején látható, alatta a II. Világháború tiszajenői áldozatainak nevei olvasható.

Az emlékmű felavatására 1985. április 3.-án került sor.

Szent László király templom (2022)

Tiszajenőn eleinte egy kis iskolakápolnában tartották a szentmiséket, csak 2007-ben határozták el egy templom megépítést. A Kossuth utcában található épület 2011 őszére készült el, amely terveit Kovács Béla készítette, a belsőterek pedig Félegyházi András munkája.

Mira-forrás (2022)

Már több mint 100 éve palackozták a Tiszajenőhöz tartozó határészen, a Mira névre keresztelt természeti kincset. A kedvező összetételű gyógyvizet napjainkban is alkalmazzák epebántalmak megelőzésére.

A gyógyvíz első előfordulást 1920-ban jegyezték fel, amikor is Jászkarajenő határában, kútásás közben feltőrt a Mira. Az első kutakat özv. Vígh P. Pálné ásatta, amelyeket később a „Mira Gyógy- és Keserűvízforrás Rt.” hasznosított. 1922-ben aztán megindult a nagyüzemi gyógyvíztermelés a területen, és díszes kivitelű kútházakat is építettek ez időtájt. A gyógyvíz a nevét is ekkoron kapta, a latin csodálatos szó, azaz mirabile után. A gyárat 1949-ben államosították és az ezt követően közel 1,5 millió 0,7 l-es palackot forgalmaztak évente. 1991 viszont magánkézre került az üzem, és azóta már a MIRA-víz a helyi értéktárban is bekerült.

Jászkarajenői halastavak (2022)

A Pilis–Alpári-homokhát szikes pusztái közül az egyik legjelentősebb vizes élőhely a Jászkarajenői-halastavak.

A szikestó és környéke a tavaszi-őszi vonulási időszakban fontos szerepet tölt be a madarak számára. A 81 hektáros jászkarajenői halastó és a mellette lévő 6 hektáros teleltető tavak feltöltéséért pedig a Csukás-ér felel.

Jászkarajenői puszták (2022)

Szolnoktól délnyugatra, a Gerje és a Körös-ér között azok a szikes puszták, amelyek a pusztai madárfajok kedvelt költőhelyei.

A különleges madárvédelmi területen egymást váltogatják a homokpuszták és szikes gyepterületek, ahol őshonos állatfafajink kedvező életjeleteket találtak magunknak. Ezért az itteni puszták védetté nyilvánítását a Jászkun Természetvédelmi Szervezet és a Duna-Ipoly Nemzeti Park is munkálkodik.

Református templom (2022)

A Fő utcán álló református templomot 1899-ben építették Ungvári Antal tervei alapján, eklektikus stílusban.

Nagyboldogasszony templom (2022)

Jászkarajenőnek már a középkorban is temploma volt a kisharangosi határrészen, amely romjai még 1910-ben láthatók voltak.

Az első belterületi istenházat a 1860-ban községház nagyterméből alakították ki, amelyet Nagyboldogasszony ünnepén templommá szenteltek fel. A község ezt az épületet hamar kinőtte, ezért 1892-94 között új templom építtetett Vaskovics Antal ceglédi építőmester tervei alapján, amelyet ugyancsak Nagyboldogasszony tiszteletére szenteltek fel. A neogótikus stílus épület 68 méter magas tornyával a környék egyik legszebb temploma.

A templomhoz tartozik egy szomorú történet is, ugyanis a vörös rémuralom idején, 1919-ben a plébánost és a káplánt kivégezte átvonuló kommunisták.

Szentháromság-szobor (2022)

A Nagyboldogasszony templom előtt látható egy Szentháromság-szobor, amelyet Jambrik József szegedi iparos készítette 1913-ban.

Kisharangosi harangláb (2022)

A jászkarajenői álltalános iskola előtt látható egy régi harangláb, amely egykoron a pusztában állott.

A lélekharangot a helyi pásztorok 1778-ban öntették, és a kisharangosi templom tornyába honolt sokáig.

Kisharangosi temető (2022)

Jászkarajenőhöz tartozó felsőkarai kisharangosi dűlőben feltehetően egy feltáratlan Árpád kori temetőben található. Ezt a helyet még a mai napig is Kun temető néven ismerik a helyiek, ahová a karai, a törteli, a kocséri, és a tetétleni pusztán letelepedett kunok temetkeztek a 13. századtól. A kisharangosi temető mellett egykoron egy templom is állott, amelynek romjai még az 1910-es években is láthatóak voltak.

Ebbe régi temetőbe helyezték végső nyugalomra Csonka Mártont, akit a Arany János költő által is megörökített "Vén Gulyásból” ismerhetünk. Az 1854-es temetés emlékét ma kopjafa őrzi a régi temetőben.

Szódagyár (2022)

Tiszakécskén már a régi időkben is nagy hagyománya volt a szikvíz készítésnek. Tehát nem csoda hát, hogy van szódagyára is van a településnek, amely 1923-tól működik a Béke utca 132. számú házban.

Térdelő nő (2022)

A tiszakécskei Randevú tér középpontjában látható Kucs Béla Munkácsy-díjas szobrászművész a "Térdelő nő" címet viselő alkotása. A szobrász 1985-ben tragikus halála előtt készítette el művét, amely egy mészkőből készült, embernagyságú ücsörgő hölgyet ábrázol.

Szentháromság templom (2022)

Kécske első templomát már 1246-tól említik az okiratok, de ez az istenház elpusztult a törtök uralom idején. A mai templom 1815-20 között építették barokk stílusban. A templomépítéskor felhasznált köveket település határában található kőbányából hordták ide.

A templom belsejében három oltár és egy szószék található, amelyek klasszicista sílusban készültek. A mellékoltárok Borommeo Szent Károlyt, és a Szűzanya családját ábrázoló képeit egy bécsi mester készítette 1830 körül. A templom főoltárképe sajnos elveszett a II. világháborúban. A templomba áll még egy értékes a 18 századi fából készült Szűzanya szobor is.

Nepomuki Szent János (2022)

A tiszakécskei Szentháromság-templom előtt áll egy Nepomuki Szent János szobor, amelyet 1853-ban állítottak fel. A folyók, hidak, hajósok, és halászok védőszentjét papi ornátusban mellkasára szorított feszülettel ábrázolta az ismeretlen alkotó.

Túrák: Marosháti túraútvonalak (2022)

„Őskripta, a kemény férfiút

Lágyan öleld, mögötte messzi út

 Göröngyös pálya, kegyetlen sebek,

Míg küzdött, nem mutatta senkinek.

Buzogni hogy megszűnt a hősi vér,

A hős pihenni végül ide tér,

Pajzsán, mint vas-ravatalon pihen,

Őt is úgy küldték: ezzel vagy ezen!”

(Reményik Sándor)

Gazdátlan kripta

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Pitvaros (Z) - Csanádalberti - Nicsovics-kastély - Fekete-halom - Királyhegyesi-puszta - Blaskovich-kastély - Blaskovich-kripta - Királyhegyes - Langó-kápolna; Apátfalva (Z) - Maros-parti tanösvény - Lúdvári szigetek - Maros-ártér - Makói Lombokoronasétány

Táv és szintemelkedés:

35,8 km/ 180 m

---

Ártéri gazdálkodás

Maros-ártér (2022)

A Maros folyó hullámterében, Csanádpalota, Magyarcsanád, Apátfalva, Makó, Maroslele és Szeged határában fekvő ártéri erdők és gyepek alkotják együttesen a Maros-ártér területet, amely a Körös-Maros Nemzeti Park egyik védett területe.

A folyó ezen szakasza változatos élőhelyet biztosít a folyóvízi élővilág számára, mely érdekes elegyet alkot, hisz a hegyvidéki és a síkvidéki növény- és állatvilág egyaránt megtalálható a területen.

Tanösvénytúrák: Maros-parti túraösvény (2022)

Makó, és Apátfalva között halad az a 14 km hosszú tanösvény, amely a helyi futó közösség által évek óta gondozott ösvényből lett kialakítva.

A Makói Természetbarát Sportegyesület 2020-ban fejezte be a Körös-Maros Nemzeti Park részét képező ártéri erdőben húzódó túraútvonal kiépítését, és adta át a nagyérdeműnek. A tanösvényként számon tartott útvonal ártéri erdőkben és réteken halad, és érinti a festő szépségű Lúdvári szigeteket is. A turistaút mentén információs táblák is találhatóak, ezekről az itt honos érdekes, ritka és védett élővilágról tudhat meg többet a kiránduló. 

Mindegyik tábla sarkában egy QR kód található, amelyek segítségével további érdekes információkat tartalmazó oldalakra juthatunk.

A tanösvény adatai

Táv: 14 km

Állomások: 11

Üzemeltető: KMNPI

Füzet: nincs

Nepomuki Szent János (2022)

Az apátfalvai Templom utca dísze egy kőbaldachin alatt álló Nepomuki Szent János szobor.

A szobrot egy jómódú parasztasszony készítette 1824-ben a nagy árvíz után, és eleinte nádfödéllel védték. A napjainkban is látható kőbaldachinos, csonka gúla alakú épületet az 1930-as években emelték.

A népi építészeti hagyományokat követő építmény tornyába hírharangot raktak, amelyet haláleset alkalmával csöndítenek csak meg.

Szent Mihály főangyal templom (2022)

Apátfalván már 1332-ben állt egy templom, amelyet a törökök elpusztítottak. A ma is látható új templomot 1754-57 között építették fel barokk stílusban. 1932-ben az épületet két oldalhajóval bővítették Tóbiás László tervei alapján, és ekkor kapta mai neoreneszánsz küllemét.

A templom belső tere bazilikás formájú, berendezéseinek nagy része még 18-19. századiak. A főoltár képe Szent Mihály arkangyal sátán fölötti győzelmét ábrázolja, amelyet Pesky József készített 1854-ben. 

Apátfalvai templom homlokzati szoborai (2022)

A Szent Mihály arkangyal templom főhomlokzatán látható Szent István király és fia, Szent Imre herceg egész alakos mészkőszobra, amelyek 1940 óta díszítik az épületet.

Belterületi iskola (2022)

Apátfalván az ötödik iskolát 1888-ban az Új soron a Zöldfa vendéglő helyén hozták létre. Később ez az épület kicsinek bizonyult ezért 1892-ben megvásárolták a Schatthelesz-féle házat iskola céljára, és következő esztendőben itt nyílt meg egy újabb tanterem.

Szent Kereszt Felmagasztalása templom (2022)

A Királyhegyes központjában található templomot 1902-1924 között emelték neogótikus stílusban. A Szent Kereszt felmagasztalására felszentelt templom volt sokáig a környékbeli tanyavilág egyetlen istenháza. 2021-ben a királyhegyesi templom megújult, a hívek adományából Szent Józsefet, Jézust és Szent Ritát ábrázoló szobrot állítottak, a régi műalkotásokat pedig restaurálták.

Blaskovich-kripta (2022)

Békés és Csongrád megye határán, Csikóspusztán áll a Blaskovics család szebb napokat látott kriptája.

A Körös-Maros Nemzeti Park területén, egy mesés erdőben található a Blaskovicsok egykori kápolnája, amely romantikus stílusban épült a 19. és 20. század fordulóján. A csikóspusztai kriptakápolnája manapság lehangoló látványt nyújt, ugyanis ablakait betörték, kriptát feldúlták, tetőszerkezetét pedig az idősjárás szakította be. De a farengeteg közepén álló rom mégis olyan hatást kelt, mintha Csipkerózsika vára előtt állnál, csak itt rózsa helyett borostyán fut a falakon.

Blaskovich-kastély (2022)

A Blaskovich uradalom csikóspusztai kastélya a 19. és 20. század fordulóján romantikus-historizáló stílusban épült a többi gazdasági épülettel együtt. A két homlokzati tornyos kastély fénykorában 28 szobával rendelkezett, és a grófi család mellet a cselédek is benne laktak. Az államosítást követően a dohánytermesztő uradalmat az akkor megalakult termelőszövetkezet kapta meg, és gépállomást hozott létre itt.

A majorság napjainkban magánkézben van, egy ipari vállalkozó tollüzemet működtet benne.

Királyhegyesi-puszta (2022)

A Maroshát egyik természeti vonzereje a Körös–Maros Nemzeti Park által 1989-ben védelem alá helyezett Csanádi-puszták. Az itteni füves vizenyős területek egy madárvonulási folyosó része, sőt az országban itt a legnagyobb a daruvonulás.

A Csanádi-puszták legdélebbi része a Királyhegyesi-puszta, amely változatos mikrodomborzati formákkal, és talajtípusokkal rendelkezik, ennek következtében sokszínű az itt megjelenő növényvilág is. A megmaradta nagyobb kiterjedésben szikes területek közé pedig fajgazdag löszpusztagyepek ékelődtek be. A Királyhegyesi-puszta a gazdag pókfaunájáról nevezetes, de jelentős túzok-, rétisas-, fecske-, egerészölyv-, vércse– és gyurgyalag populáció él itt.