Túra: Ahol a zugok összeérnek (2022)

„Ki vagyok? A Napisten papja,

Ki áldozik az éjszaka torán.

Egy vén harang megkondul. Zúghatsz.

Én pap vagyok, de pogány pap, pogány.”

(Ady Endre)

Napisten papja

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Csongrád, Kereszt tér - Pontonhíd (P) - Árvizi emlékmű - Ellésparti Holt-Tisza - Monostorrom - Mámairéti Holt-Tisza - Mámia-réti iskola - Mámia-réti pihenő - Várhát - Rácz Holt-Körös - Pontonhíd - Csongrád, Kereszt tér

Táv és szintemelkedés:

33 km/ 22 m

---

Ahol a zogok összeérnek

Várhát (2022)

A Várhát vagy más néven Várháti domb a Csongrádról Csépára vezető műút 5 kilométerénél található, amelyet az út megépítésekor kettévágtak.

Várháti dombnál régebben az 1910-ben megépült általános iskola állt, de ezt az épületet már lebontották miután 1978-ban befejeződött itt a tanítás. Ma már csak a Várhát-harangláb és 1928-ban felállított kereszt emlékezik meg az egykori tanyasi iskoláról. 1936-ban az út megépítése során kemencéket, és szarmata eredetű cserépedény maradványokat találtak itt. 

Egy legenda szerint Várhát és Elléspart között egykoron alagút is vezetett, de egy másik feltételezés szerint itt állt Csongrád híres cölöpvára is. Sőt egyesek odáig is elmerészkedtek, hogy Attilát, a hunfejedelmet itt a dombon ravatalozták fel, miután a Tiszaágyi kriptába, az „Aranyszigetre” (ma holtág) vitték eltemetni.

Csongrádi kersztek (2022)

Perce-Kozma-kereszt, 1901

Szent Rókus-templom keresztje, 1912

Kőkereszt, 1995

Bődi keresztrom

Szent József-zemplom keresztje, 2015

Kovács-kereszt, 1886

Megyehatár kereszt

Vincze-kereszt

Árvízi emlékkereszt

Mámai-réti kilátó és pihenőhely (2022)

A 2009-ben uniós forrásból kialakított Tisza-Köröszugi gyalogtúra útvonal legfrekventáltabb részén, a mámai holtág mellett áll egy 12 méter magas kilátótorony. 

A kilátó szomszédságában táborhely található padokkal, asztalokkal, szalonnasütő helyekkel és egy szociális blokkal.

Mámai-réti iskola és keresztje (2022)

A Mámai-réti iskolát 1901-ben építették, de a 60-as években már csak alsó tagozatos diákok tanultak itt. Az itteni földek államosítását követően megszüntették a Mámai-réti iskolát is a többi külterületi társával együtt.

Az elhordott iskola romjai mellett még napjainkban is található egy repedezett állapotban lévő kereszt, amelyet közadakozásból emeletek a körzetben élők 1929-ben. A feszület szomszédságában még egy harangláb is áll, de már sajnos a harang hiányzik, feltehetően ellopták.

Mámairéti Holt-Tisza (2022)

A Mámairéti Holt-Tisza a leghosszabb és legnagyobb szabad vízfelszínnel rendelkezik az anyafolyó holtágai közül. 

A jellemzően nádasokkal körülölelt holtág környéke igen változatos állatvilággal büszkélkedhet, azon belül is a védett madár állomány a jelentős. A vízfelületen többnyire a horgászati lehetőség adott, de más elfoglaltságot kedvelőeknek is kedvez az önkormányzat, ugyanis kilátót és strandot is kialakítottak a víz mentén.

Ellésparti Holt-Tisza (2022)

A Csongrád és Csépa közötti ártérben lévő Ellésparti-holtág az egyike azon egykori Tisza szakaszoknak, amelyek az átvágás során a hullámtéren kívül rekedtek. 

Bár a holtág az évek során elvesztette az állóvíz jellegét, de az egykori partja mentén található idősebb fa populációk és ligetmaradványok természetvédelmi szempontból értékes előhelyekké váltak. Az egykori folyó szakasz által körül ölet területek (pl. a Lófogó) pedig ma már a védett gyurgyalagok kedvelt költőhelyei.

Ellés-monostor (2022)

Csongrádon a Tisza árterében a megmaradt kevés középkori műemlékink egyike rejtőzik, ugyanis Belső Ellésparton egy a 11. századból származó bencés monostor romja található meg.

Ellés-monostorát a 11. század végén, 12. század elején a Bár-Kalán nemzetség emeltette a Tisza egyik félszigetre. A monostor temploma egy román stílusú három hajós bazilika lehetett, amely a tatárjárás során megsérült. Az épület újjáépítésekor két tornyot emeltek a hajóhoz, a sekrestye helyére pedig nagyobb kápolnát készítettek. A török időkben a monostor elnéptelenedett falu köveit, tégláit a környékbeliek házak és a gát építéséhez használták fel.

1998-ban Ellés-monostor Csongrád megye régészei feltárták, és a megmaradt épületalapot helyreállították. Az ásatások során a monostor körül több mint 300 temetkezési hely maradványai került elő. Napjainkban a megmaradt romokhoz a Tisza–Körös-zugi gyalogtúra útvonalon juthatunk el, a gátról való letérés pedig információstáblák segítik.

Körös-zugi gyalogtúra útvonal (2022)

A Körös és Tisza között húzód zugban kanyargó túrautat azért alakította ki városvezetés, hogy a Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Terület természeti és kultúrtörténeti értékeit bemutassa. A piros jelzésű útvonal mentén többek között tájékoztató táblák, pihenőhelyek és egy madármegfigyelőtorony áll, sőt az Ellés- monostor romok is itt találhatóak.

A Tisza-Köröszugi gyalogtúra útvonalat Csongrád város képviselőtestülete uniós forrásból alakíttatta ki 2009-ben. A fejlesztés során egy 6 állomásból álló tanösvényt hoztak létre, amelyekhez fedett pihenőhelyek is tartoznak. A közel 27 kilométeres túraútvonal a csongrádi Kereszt térről indul és ugyanide tér vissza, s közben bemutatja miért is fontos terület a Körös és Tisza között húzódó „zug”. Az ösvény tábláit olvasva nem csak az itteni fajgazdag élővilággal ismerkedhetünk meg, hanem az itteni történelmi helyekről is olvashatunk.

Árvízvédekezés emlékmű (2022)

A Csongrádi fahíd túloldalán a Tisza ártérben található egy különleges emlékmű, amely a 2006.évi árvízvédekezés emlékére készült. Ugyan is 2006 tavaszán akkorára duzzadt a folyó vízszintje, hogy három környező települést is ki kellet telepíteni, ezt a magasságot jelzi a fekete sáv az ide helyezett kőtömbön.

Fájdalmas Szűzanya (2022)

A Haleszra vezető út mellett áll a Pieta ábrázolás, amely Szűz Máriát és Jézust ábrázolja.

A szobrot Isten dicsőségére és Mária tiszteletére emelte Gajzer Ferenc és neje, Hegyes Rozália, valamint leányuk, Jolán 1910-ben. A szobrot az idő vasfoga igen csak kikezdte, ezért megkezdték a műemlék felújítását.

Halesz (2022)

A Szelevényhez tartozó földesúri pusztákat 1797-ben kezdték meg szétosztani a hűbéres zsellérek között, akik szőlővel ültették be. Így jött létre a Halesz nevű határrész is, ahol a vagyonosabb kunszentmártoni, és csépai családok szőlősbirtokai húzódtak. A családok a településrészen kisebb házakat emeltek, és 1882-ben még egy haranglábat is állíttattak.

 Nagy hagyomány volt szőlőkben a Jézuskeresés, amelyet nagycsütörtökről nagypéntekre virradó éjszaka tartottak a haleszi haranglábnál.

Tiszazugi borkataszter (2022)

A Tiszazugi borkataszterhez Cserkeszőlő, Csépa, Szelevény, Tiszakürt, Tiszasas, és Tiszaug települések tartoznak.

Már II. András a garamszentbenedeki apátság alapítólevelében megemlítik, hogy a Tiszazugban szőlőskertek találhatóak. Nem csoda mert a tájegység éghajlati sajátossága és nagykiterjedésű homokterületei miatt gyümölcs- és szőlőtermesztés számára kedvező volt már ekkoron is. Az első világháború után kezdődött meg a Bolza birtok felparcellázása, és az alig hasznosított homokon széleskörű szőlőtelepítés kezdődött meg. Ettől kezdve folyamatosan nő a szőlőtelepítési kedv, és kialakultak az ismert szőlős családok a Tiszazugban.

Kórhányi kőkereszt (2022)

A cserkeszőlői Kórhány dűlőben található műemléki és hagyományőrző szempontból is kiemelkedő kőkeresztet. 

A sóskúti kőből faragott keresztet Szabó Imre és neje Fazekas Rozália állíttatták 1911-ben, Dósa Lukács iparművész tervei szerint. A préselt vöröstéglából készült építmény a fülkéjében, a kereszten egy Krisztus is látható, amely Fadrusz-másolat

Aranyosi tölgyfák (2022)

Az Aranyosi erdő Cserkeszőlő egyik védett természeti kincse, amely a település nyugati határában található.

Az Ős-Duna hordalékon elterülő homokierdőt az ősi növényzet visszatelepítésre hozták létre, ugyanis az 1800-as években makkokat ültettek a helyiek. Az időjárás és Az Alföldi állatvilág sajnos nem kímélte a kocsányos tölgyeket, és mára csak mindössze 11 fa maradt életben. A különleges terület azóta természetvédelmi státuszt kapott, mert az Aranyosi erdő fái a tiszazugi homoki tölgyesek utolsó hírmondói.

Nagy-Fertő (2022)

A cserkeszőlői Nagy-Fertő a település egyik védett természeti területe, ahol a szikes puszták jellemző állatai telepedtek meg.

A régebben is szikestóként számon tartott fertőbe a cserkeszőlői strand termálvize került bevezetésre, így az állandó vízpótlást biztosít neki. Mivel a kiengedett víz hőmérséklete magas, így a téli időszakban sem fagy be a vize, ezért fontos áttelelő helyként szolgál több madárfaj részére is.

Túra: A csépai fetály (2022)

„A tavasznak nyár hevében

Fonnyad el virága;

Őszi dértől lészen a nyár

Gazdag lombja sárga:

Minden éket önfejéről

Bár az év letépett:

Meghagyá az aranyszemü

S rózsaszin gerézdet.”

(Tompa Mihály)

Csépai fertály

---

Szent Márton Zarándokút 05.

A mostani szakaszunk a Tiszazugból indult és Körös-vidéken ért véget, s közben sorra vettük az itt megbújó falvakat. Olyan rejtőzködő csodáka bukkantunt a tájékon, mint a csépai evangélikus romos templom, vagy a kibelezett tiszasasi szélmalom.

Sőt túránk fénypontja az Öregszőlőben ért bennünket, ugyanis a szél által összehordott homokbuckákon sétálva újra a Kiskunságban érezhettük magunkat.

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Tiszaug – Tisza töltés – Tiszasas, Református templom  – Öregszőlő – Csépai Fertő – Csépa, Szent Jakab-templom – Szelevény

Táv és szintemelkedés:

28,4 km/ 52 m

---

Négyeshatár

Csépai-fertő (2022)

A Csépai-fertő egy 67 hektáros terület, amely még a folyószabályozás előtti vízi világgal rendelkezik. A nádasokkal körül ölet szikes vize (ha éppen van) nátrium-karbonátban gazdag, és inkább a Duna-Tisza köz lúgos tavaira hasonlít. A területen értékes mocsári és nádi madár fajok élnek, ezért a tó 1987 óta természetvédelmi terület, a Hortobágyi Nemzeti Park része.

A védett terület szabadon látogatható, 2021-ben még egy kilátót is építettek a partsáv mellé.

Öregszőlő (2022)

Tiszasason már az 1700-as évektől a határszéli homokháton jelentős szőlőművelés folyt. Ezek a szőlőterületeken „divat” volt úgynevezett „gunyhókat” építeni, de ezeket nem állandó tartózkodásra használták az gazdák. A kisházikó pihenőként szolgált, a nagy meleg elől, de ide menekültek az eső elöl is.

Napjainkban ezek a nyárilakok még felelhetők a tiszasasi Öregszőlőben, sőt hozzátartoznak település örökségi értékéhez, továbbá természeti és tájképi értékek is képviselnek.

Tisza-parti kilátó (2022)

Tiszakécskén, a Tisza közvetlen szomszédságában áll az a kilátó, amely tetejéről a Tisza egyik legnagyobb kanyarulata tárul elénk.

A Miskó István sétány mellett áll a vörösfenyőből és akácfából készült 14 méter magas építmény. A kilátó mellett van a kisvasút megállója, ahonnan a Sportligeti és a Tisza parti végállomásra is elzakatolhatunk.