Algyői Futókörök (2025)

Algyő község határában található ártéri erdő természetvédelmi szempontból érdekes védett növények és madarak élnek. A Tisza árterének nyárfaerdeiben és füzeseiben nem csak az élővilág érdekes, hanem remek festői környezetet biztosít a kirándulás és túrázás kedvelők számára is. Nem csoda hogy, az algyői településvezetés itt alakította ki azt az öt futókör, amely árvízvédelmi töltésen és az ártérben is halad. 

Az útvonalak kiindulási pont minden esetben a Tiszavirág Szabadstrand büféje, és a kiválasztott kör színével jelölt virágokat kel követni.

Ellés-monostor (2022)

Csongrádon a Tisza árterében a megmaradt kevés középkori műemlékink egyike rejtőzik, ugyanis Belső Ellésparton egy a 11. századból származó bencés monostor romja található meg.

Ellés-monostorát a 11. század végén, 12. század elején a Bár-Kalán nemzetség emeltette a Tisza egyik félszigetre. A monostor temploma egy román stílusú három hajós bazilika lehetett, amely a tatárjárás során megsérült. Az épület újjáépítésekor két tornyot emeltek a hajóhoz, a sekrestye helyére pedig nagyobb kápolnát készítettek. A török időkben a monostor elnéptelenedett falu köveit, tégláit a környékbeliek házak és a gát építéséhez használták fel.

1998-ban Ellés-monostor Csongrád megye régészei feltárták, és a megmaradt épületalapot helyreállították. Az ásatások során a monostor körül több mint 300 temetkezési hely maradványai került elő. Napjainkban a megmaradt romokhoz a Tisza–Körös-zugi gyalogtúra útvonalon juthatunk el, a gátról való letérés pedig információstáblák segítik.

Körös-zugi gyalogtúra útvonal (2022)

A Körös és Tisza között húzód zugban kanyargó túrautat azért alakította ki városvezetés, hogy a Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Terület természeti és kultúrtörténeti értékeit bemutassa. A piros jelzésű útvonal mentén többek között tájékoztató táblák, pihenőhelyek és egy madármegfigyelőtorony áll, sőt az Ellés- monostor romok is itt találhatóak.

A Tisza-Köröszugi gyalogtúra útvonalat Csongrád város képviselőtestülete uniós forrásból alakíttatta ki 2009-ben. A fejlesztés során egy 6 állomásból álló tanösvényt hoztak létre, amelyekhez fedett pihenőhelyek is tartoznak. A közel 27 kilométeres túraútvonal a csongrádi Kereszt térről indul és ugyanide tér vissza, s közben bemutatja miért is fontos terület a Körös és Tisza között húzódó „zug”. Az ösvény tábláit olvasva nem csak az itteni fajgazdag élővilággal ismerkedhetünk meg, hanem az itteni történelmi helyekről is olvashatunk.

Árvízvédekezés emlékmű (2022)

A Csongrádi fahíd túloldalán a Tisza ártérben található egy különleges emlékmű, amely a 2006.évi árvízvédekezés emlékére készült. Ugyan is 2006 tavaszán akkorára duzzadt a folyó vízszintje, hogy három környező települést is ki kellet telepíteni, ezt a magasságot jelzi a fekete sáv az ide helyezett kőtömbön.

Erdei csillaghúr (Stellaria nemorum)

Az erdei csillaghúr a nedves területek és lombhullató erdők lakója, gyakran lehet látni patakok mellett. A növény májustól augusztusig virágzik, érdekessége, hogy a szirmai annyira bevágottak, hogy kettőnek tűnik.

Avararaszoló (Ectropis crepuscularia)

Az avararaszoló hazánkban gyakori faj, amely az egyik legnagyobb araszolónk. A lepke szárnyának alapszíne fehéresszürke, gyakran sötét feketésszürke és az elülső szárnyon három harántvonal van.

Nagy borostyánkőcsiga (Succinea putris)

A nagy borostyánkőcsiga folyók mentén, ártéri erdőben, egyéb vizes területeken él.

A csigafaj bomló és friss növényi részekkel táplálkozik.

Kerti csiga (Cepaea hortensis)

A kerti csiga a fás, homokos, füves területeket kedveli, általában nagyobb városi parkokban is megtelepszik. A csigafaj házának színe általában borostyánsárga, vöröses vagy barna, egyszínű vagy hosszanti öt sötét csíkkal tarkított. Az állat csak nedves időben aktív, szárazság idején fákra ragasztja a házát, és nyugalomban marad.

Zöld lombszöcske (Tettigonia viridissima)

A zöld lombszöcske igen elterjedt, és hétköznapi fajnak számít Európa nagy részén. Legtöbbször a városok zöld területeinek közelében, alkonyatkor hallható „tücsökciripelésért” is a zöld lombszöcskék felelősek.

Tiszakürti Arborétum (2020)

A Tiszakürti Arborétum az ország egyik kevésbé ismert szegletében, a Tiszazugban található. Az itteni fáskert telepítését az 1850-es évek elején kezdte meg a híres Bolza grófi család, és napjainkban a 60 hektár területű, 1200 fajt számláló növényállománnyal rendelkező park Magyarország legnagyobb arborétumai közé tartozik.

A Tige családba beházasodó Bolza fiú örökölte meg a tiszakürti vadászkastélyt, majd udvarházat kezdtek el építeni a régi vadászlak helyén, a református templom mellett. A Tisza árterébe pedig főúri kertet álmodtak meg, amelyhez Erdélyből hozattak kertépítőt, Tompa Mihály személyében.

A kert telepítéskor platánok, hársak, amerikai tölgyek, fenyőfajok kerültek elültetésre, de helyet kaptak az ország és Európa más vidékeiről származó növények is. Ebből a fás elegyből nem volt nehéz a későbbiekben arborétumot létrehozni. Az eredetileg kastélykertként funkcionáló parkot 1962-ben természetvédelmi területté is nyilvánították. 

1975-ben az eredeti arborétumot 10 ha-ral kibővítették, hazai erdőtársulások és amerikai vöröstölgyek telepítésével szegélyerdőt hoztak létre. Az így keletkezett belső szabadtereken, pedig a híres botanikusunk, Soó Rezső tervei alapján helyezték el a napjainkban is látható fás szárú növénycsaládok nemzetségeit.

Az arborétumban faszobrok is láthatóak, amelyek az 1974-1982 között itt működő fafaragó alkotótábor hagyatékaként maradtak itt. Ezek közül a művészi értékével kimagaslik Vas Csaba alkotása, a gyeptükör fölött szinte lebegő, közel 6 méteres, titokzatos mosolyú Niké (nimfa) szobor.

A park kiválóan alkalmas arra, hogy még sok-sok ideig gyönyörködhessünk és pihenhessünk a Tisza-vidék életerőt sugárzó fái alatt.

Ányási öregtemető (2019)

Az ártérben, az Ányási gátőrháztól nem messze található az egykori tanyaközpont temetője. 

A 100 évvel ezelőtti állapotokhoz képest ma már csak kb. fél tucat sírkő maradt meg, és a nevek is nehezen olvashatóak rajtuk. Sajnos a bokrokkal benőtt kiemelkedés környékét folyamatosan szántják, és egyre csak apad a sírkert területe. Valószínűleg a régi sírhantok fakeresztjeik elkorhadtak, a köveit pedig elhordhatták.

Vérehulló fecskefű (Chelidonium majus)

A vérehulló fecskefű gyakorisága ellenére sokoldalú gyógynövény, hatóanyagai a sárga tejnedvben és a növényből készült drogokban egyaránt megtalálható. Viszont nem megfelelő használata mérgezést okozhat. Nevét onnan kapta, hogy addig virágzik, míg a fecskék itt vannak.

Pongyola pitypang (Taraxacum officinale)

Valószínűsíthetően az itthoni virágfajok közül pongyola pitypang rendelkezik legtöbb féle névvel. 

A növény kedvelt előfordulási helyei a parkok, kertek, utak széle, nedvesebb rétek, mezők, és legelők.  A pitypang triterpént (taraxaszterolt) és keserűanyagot (laktukapikrin) tartalmaz és igen magas a kálium tartalma, de a bórtartalma is igen jelentős, és a levele tartalmaz még C-, A- és B-vitamint is.  A virág szinte minden szervre jótékony hatással van.

Kétfoltos élősdibogár (Apalus bimaculatus)

A kétfoltos élősdibogár rendszertanilag szintén a hólyaghúzók közé tartozik, de minden rokonánál korábban bújik elő. A bogár elsősorban a homokos területeket, például a Kiskunságot kedveli, ám az utóbbi években egyre többször megfigyelhető a városokban is. Az állat lárvái magányos méhek, főként a tavaszi selyemméh fészkében fejlődnek.

Kis-tiszai zsilip maradvány (2014)

1887. június 1.-én a Nagyfa (Tisza-holtág) közelében lévő kistiszai zsilip az alámosás hatására átszakadt, és ezzel jelentős károkat okozott a már érni kezdő búza és egyéb vetésekben. Ennek a katasztrófának állít emléket a Kis-tiszai gátőrház mellett található zsilip darab.

Nagyfai Holt-Tisza (2014)

A Nagyfai Holt-Tisza Algyő és Tápé között található a Tisza túloldalán. Az egykori folyómeder az évek során feliszaposodott, és erősen benőtte a parti növényzet. Ettől függetlenül horgász helykén tartják nyilván. A mellette található kocsányos tölgyes erdőfolt feltehetően az egykori ligeterdő maradványa, ezért védetté nyilvánítását tervbe vették.

Petresi töltésszakadás (2013)

Az áradó Tisza 1879. március 5-én először Petresnél szakította át a gátat, aztán pedig elmosta a még útjában álló nyúlgátakat, s Szegedet is körbefogta. Mint ismeretes március 12-én hajnali fél 3-kor a Rókusi pályaudvar közelében álló 84-es vasúti őrháznál végül áttört az utolsó védvonalon is, és romba döntötte a várost. 

Az árvíz emlékét a kitörésnél egy rozsdás tábla, a nyomát pedig egy fontos hullámtéri élőhely őrzi.

Ányás (2013)

Több szempontból is érdekes a Bakshoz tartozó Ányás nevű Tisza part rész és közvetlen környezete. A folyó egyik legszebb kettős kanyarja található itt, melynél szebb panorámát az alföldi embernek festeni sem lehetne. A vidék hajdani urai, a Pallavichiniek kikötőnek használták ezt a partszakaszt, ahol a major rakodója volt. Az uradalmi kisvasút fő állomása volt a töltés oldalában húzódó Ányási-major.

fotó: sulinet.hu

Itt az ártéri részben 1787-től a szeri apátsági monostor leányegyháza állott. Ennek a helyére építtette a nyughelyükként is szolgáló kis kápolnájukat 1850-ben Pallavicini Alfonz. Az épület a II. világháborút lezáró fosztogatásig állt egy kis gondozott park közepén a majorsággal együtt. Falait az ötvenes években bontották el a környékbeli családok az építkezéseikhez. A grófi kriptából még időben sikerült a földi maradványokat kimenteni, és a sándorfalvi temetőbe helyezték át. 2015-ben az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark újra felépített a kápolna mását, amelyet pünkösdkor adtak át.

Kápolna egykori helye