Ceglédberceli keresztek (2026)

Templom előtti kereszt, 1868

Bajcsy-Zsilinszky utcai kereszt

Dózsa György utcai kereszt

 

Dobos János (2026)

A ceglédi református öreg-temetőben található a város egyik felvirágoztatójának, Dobos Jánosnak sírja.

A neves mérnök síremlékén látható mellszobrot 1901-ben készítette Bráz Lajos.

Grassalkovich Antal (2026)

A gödöllői kastéllyal szemközti park áll a kastély építtetőjének, Grassalkovich Antalnak a szobra. Bíró János szobrászművész a 2013-ban alkotásán a grófot úgy ábrázolta, mint aki kastély építési munkáit ellenőrzi.

Mária-oszlop (Szeplőtelen Fogantatás-szobor) (2026)

A Szabadság téren áll Gödöllő barokk örökségének egyik legszebb szabadtéri emléke a Mária-oszlop, amelyet Grassalkovich Antal emeltetett 1749-ben. A szoboregyüttes talapzatán még 4 szent szobra látható: Avilai Nagy Szent Teréz, Páduai Szent Antal, Szent Flórián és Szent Rókus.

Nepomuki Szent János (2026)

A Gödöllői Királyi Kastély kápolnája előtt áll Nepomuki Szent János barokk szobra, amelyet 1750-ben emeltek.

A Grassalkovich Antal által állíttatott szobor eredetileg a máriabesnyői út mentén, a Rákos-patak kőhídjánál állt, de a 20. században áthelyezték mai helyére. A kovácsoltvas díszkerítéssel védett szobor mellett, kétoldalt a konzolokon egy-egy bőségszarut tartó puttó egészíti ki az alkotást.

Mária Terézia (2026)

A gödöllői kastélyparkban látható egész alakos Mária Terézia szobor egykoron a budapesti Millenniumi Emlékművet ékesítette. Az 1907-ben készült alkotás azonban a II. világháborúban megrongálódott. A szobor a 2002-es restaurálása után a Szépművészeti Múzeumban volt látható. Zala György alkotása végül a barokk évnek kikiáltott esztendőben, 2011-ben került mai helyére.

Herkules (2026)

A Gödöllői Királyi Kastély belső udvarának keleti oldalán látható egy Hercules szobrával díszített falikút. A római istent ábrázoló barokk műalkotást a kastély építésével egy időben, azaz a 18. század közepén készülhetett.

Petőfi Sándor (2026)

A Szegedi út melletti Béke tér legemblematikus alkotása az 1897-ben emelt Petőfi Sándor-szobor, amely Köllő Miklós alkotása. A szobrot eredetileg Segesváron, a költő utolsó csatájának helyszínén állították fel, de a műalkotás I. világháború alatt Magyarországra került. A világháborúkat lezáró békeszerződés után azonban Románia visszakövetelte a segesvári Petőfi-szobrot. A szobor talapzatát látható domborművet Radnai Béla szobrászművész tervezte, amelyet az 1922-es újra állításkor helyeztek el.

Az alkotás miatt kialakult feszültség oldása képpen a kiskunfélegyházi Petőfi Emlékbizottság Máté István csongrádi szobrászművész egészalakos Petőfi-szobrát Fehéregyházának ajándékozta.

Sarlós Boldogasszony-templom szobrai (2026)

A kiskunfélegyházi Sarlós Boldogasszony-templom a díszítő szobrait 1904 és 1905 közötti felújításkor kapta. A „Megváltó és két angyal” című alkotás, valamint a homlokzat két fülkéjében látható Árpád-házi Szent Erzsébet és Szent István szobrai Maróti Géza művei.

Szent István

Árpádházi Szent Erzsébet

Nepomuki Szent János (2026)

A szabadkai városközpontban, a Köztársaság tér északnyugati oldalán álló emeletes lakóépület félköríves záródású fülkéjében található egy 1888 körül emelt öntöttvas Nepomuki Szent János-szobor. A papi ornátusban látható szobor a bécsi Salm’sche Erzgießerei műhelyének, hazánkban több helyütt előforduló alkotása.

Cserni Jován (Jovan Nedad) (2026)

Jovan Nedad egy rablóvezér volt, akit Szapolyai János a Bácskára kitelepített szerbek vezérének nevezett ki. Az 1927-ben felállított emlékmű készítője Petar Pallavicini volt.

Szentháromság-szobor (2026)

A városháza előtti Köztársaság téren található Karl Salzer zombori mester barokk Szentháromsága-szobra. Eredetileg a szobrot 1815-ben a szabadkai piactéren állították föl. Innen a Szent Teréz-székesegyház mellé helyezték át, majd 2014-ben került mai helyére. Az oszlopon szokásos hármas (Atya, Fiú és Szentlélek) ábrázolás látható, az oszlopfőn pedig a Szeplőtelen Szűz Mária, Szent Máté apostol és két angyal szobra látható.

Fájdalmas Szűzanya-kápolna és kálvária (2026)

A Zombori úti kálváriakápolnát és a hozzá tartozó keresztút állomásait 1877-78 között építették. Az egyházi épület 1879-ben szentelték fel, és a Fájdalmas Szűzanyát kapta védőszentjéül. A barokk stílusú kápolna belsejében látható oltárfestményt a kúlai születésű Jakobey Károly készítette. A kép azonban egy betörés során megsérült, amelyet végül Korhecz Papp Zsuzsanna restaurátor újított fel 2019-ben.

A kápolna előtt egy szépen felújított barokk Kálvária-szoborcsoport is látható, amely Szűz Máriát, Szent János apostolt és Mária Magdolnát ábrázolja.

Jézus és az angyal (2026)

A szabadkai keresztút első szobra a Bácskában számos kálváriánál előforduló „Jézus az angyal a getszemáni kertben” ábrázolás, amely szoboralakjai barokk stílusban készültek.

Rózsa Sándor Élményház (Bűbáj birtok) (2026)

A Rózsa Sándor Élményház Ásotthalom kiemelkedő turisztikai látványosságai közé tartozik, amely 2014 óta várja a látogatókat.

A múzeum az Alföld legnagyobb betyárjának életével és a hozzákapcsolódó történelmi korszakkal foglakozik. A házban helyet kapott egy börtöncella is, amely panoptikumként funkcionál.

Rózsa Sándor Élményház szobrai (2026)

A Rózsa Sándor Élményház előtt áll négy darab fából készült szobor, amelyek az Ásotthalomhoz köthető legendás embereket vagy őslakosokat ábrázolnak. Rózsa Sándor, Pipás Pista és a Szöged-vidéki boszorkány szobra 2014-ben került felavatásra. 2015-ben pedig az ásotthalmi pásztort ábrázoló alkotás csatlakozott a többihez. A szobrok Lőrincz Ferenc és Márki József helybéli fafaragó munkái.

Ásotthalmi pászzor

Rózsa Sándor

Pipás Pista

Szöged-vidéki boszorkány

 

I. világháborús emlékmű (2026)

A Királyhalmi iskola a Mórhalom környéki tanyavilág első iskolája volt, amely 1868-ban épült fel. 1883-ban a király és császár, Ferenc József is ellátogatott ebbe az iskolába. Később a látogatásának emlékére az uralkodó mellszobrát is felállították az iskola udvarán. Bár erről nincs bizonyíték, hogy létezett, de tanya mellet ma is látható egy Turulmadaras emlékmű. Valószínüleg ezt az obeliszket az I. világháború kapitánysági hősi halottjainak tiszteletére emelték.

Erzsébet és a gyerekek (2026)

A gyógyfürdő előtt áll egy kútszobor, amely az „Erzsébet” nevet kapta alkotójától, Kligl Sándortól.

A kompozíció egyszerre állít emléket a nőknek és az életet adó víznek is. A 2006-ban felállított alkotás két gyermekalakkal bővült 2010-ben.

Téry Ödön (2026)

Óbéba római katolikus templomának udvarában áll Téry Ödön bronz mellszobra.

A falu híres szülöttének szobra 2006-ban, egy hátáron túli összefogással, pályázati pénzből és a Csongrád megyei turistaszövetség közbenjárásával került a megfelelő helyre.

Platthy József (2026)

Az örkénytábori Helyőrségi Művelődési Központ előtt látható Platthy József lovasszobra, amely Tóth Dávid szobrászművész alkotása. Az 1936. évi berlini olimpián díjugratásban bronzérmet nyert Platthy József százados, aki Örkénytáborban készült fel erre a versenyre, és ennek emlékére avatták fel a szobrot 2023-ban.