Schossberger-kastély (2014)



A turai Schossberger-kastély egy az országban is egyedülálló építészeti látványosság még romos állapotában is. Ugyanakkor a Pest megyei épület impozáns külsőjével jelentős építészeti emléke a historizmus korának.

A Tura települ központjában található kastély megtervezéses többen Ybl Miklós alkotásaként tartják számon, ugyanis sok hasonlóságot mutat a vele egy időszakban emelt budapesti Operaházéval. De ez hamis állítás, mert építtetője az Esterházy családtól bárói rangot kapó Schossberger Zsigmond volt, aki Bukovics Gyulát kérte fel a csodálatos építmény megtervezésére. A palota 10 éven át épült, és végül 1883-ra készült el a megrendelő kívánságára franciás neoreneszánsz stílusban. Schossberger a kastély megrendelésekor feltehetőleg mintának a hasonlóan polgári sorból származó Rotchild család angliai birtokát ajánlotta. Az építész a kastélyban alkalmazta a kor minden technikai vívmányát (vízvezetékrendszer, angol wc, központifűtés, villanyáram, étellift). Főépületének hosszúkás alaprajza és a hozzá kapcsolódó pálmaház egyedi a magyar kastélyépítészetben. A belsőterek groteszk díszítőfestését az Operaház belsőn is dolgozó Scholz Róbert készített, ezért „kis operaháznak” is szokták nevezni egyes termei miatt. A birtokhoz tartozó tájképi parkját korának egyik legnagyobb mestere, Jámbor Vilmos alkotta meg.
A kastély örököse a II. világháború idején disszidálni kényszerült, így az épületben előbb orosz katonai szállást és kórházat rendeztek be, majd ezután a helyi iskolának adott otthont. Napjainkban a műemlék egy része és a parkja nyitva áll a látogató közönség előtt, termeibe időszakos kiállítások tekinthetőek meg.

 Az ódon hangulatú villa igazi filmbe illő díszlet, forgatott már itt kiváló honi rendezőnk Csupó Gábor vagy a hollywoodi híresség, Angelina Jolie.

Túra: Várak és vulkánok a Karancs vidékén (2014)

Mint a villám tépte magányos fenyő
Mint a vízét vesztett patak, mint az odébb rúgott kő
Mint a fáradt vándor, ki némán enni kér
Otthont, házat, Hazát, nyugalmat már többé nem remél

(Ismerős Arcok)

Két Torony
























forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Medves panzió (S) – Salgóbánya – Dornyai turistaház (P) Petőfi-forrás Somoskő, vár (Z) – Krudy-forrásMacskakői bánya (P) – Bukovinka – Mizsere-árok – Kis-Karancs (S) – Somoskőújfalu, áll.




Táv és szintemelkedés:

22 km/ 600 m



Határontúli folyó

Lila tölcsérpereszke (Lepista nuda)

A lila tölcsérpereszke az erdők napfényes részein, de kertekben és útszéleken is fordul elő. A kalapja fiatalon még kékeslila és domború, de ha idősebb lesz egy kissé ellapul és a színe barnás-lila lesz. A lila pereszke ehető, illata erős, és fűszeres, vidéki városok piacán ősszel gyakorta megtalálható.

Kis-Karancs (2014)



A Karancs-hegy fővonulata a szlovák-magyar határon található, amely egmagasabb pontja a Karancs.

A sok völggyel szabdalt hegység legszebb részei még a Kis-Karancs és a Karancs-nyereg. De több érdekes apró látványosság rejtőzik még ezen a területen, ilyen például a Margit-kápolna, amely jeles búcsújáró hely. A Kis-Karancs 660 méteres csúcsától 100 méterre pedig egy felhagyott kőbánya található.

Császárgalóca (Amanita caesarea)


A császárgomba savanyú talajú lomberdőkben él, de hazánkban csak ritkán fordul elő.
A jellegzetes narancsszínű kalapos gomba a galócafélék családjába tartozó egyik ehető fajta.

Macskalyuk-bánya (2014)

 A Somoskőhöz tartozó, de már Szlovák területen lévő macskakő bányát Sátorosbányátról a piros jelzésen lehet megközelíteni.

A Macskalyuki kőfejtő 1880-ban kezdte meg működését, és fénykorában 1500 embert is foglalkoztatott. Az itt bányászott híres macskaköveket kisvasúton szállították Magyarországra, innen pedig tovább több európai államba. A világháborúkat követően enyhe hanyatlása állt be a termelésben, de Trianon után is megmaradt a magyarok bányászati joga a terület felett.



A kőfejtő körül járja egy tanösvény is, amely 2,5 km hosszú, és az egyes államások a környék természeti értékeit mutatja be, de feleleveníti a bazalt kitermelésének és hasznosításának történetét is. 

Krúdy-forrás (2014)



A Somoskőt Sátorosbányával összekötő zöld jelzésű turistaút mentén található a jó vizű Krudy-forrás, két mesterséges tavacska szomszédságában. A vízkilépést a vár felújítását irányító dr. Krúdy Gábor régészről nevezték el.

Bukovinka tanösvény (2014)




Az 1954-ben védett területnek nyilvánított Somoskői Nemzeti Természeti Rezervátumhoz a váron és a bazaltorgonán kívül még tartozik egy 1,6 kilométeres 8 állomásos tanösvény.

A sétaút a terület vulkanikus eredetű domborzatának, jellegzetes állat- és növényvilágát és kultúrtörténeti emlékeit mutatja be. 2000 óta a területet védelmi munkálatait a határon túli együtt működés szimbolizáló Novohrad–Nógrád Geopark végzi.

Sátormegi-patak (Bukovinkai-patak) (2014)




A Sátormegi-patak vagy más néven Bukovinka-patak a Medves-fennsík azon a területen csordogál, amely a két ország (Magyarország és Szlovákia) határát is jelenti. Utja során a patak víze több helyen mesterséges tavacskába gyűlik össze, ezért az év minden időszakában pompás látványt nyújt.

A partján található még egy 1,5 km hosszú tanösvény is, amelyet a határon túli együtt működés hozott létre.

Bazaltorgona (2014)




A vár északi felén látható az igen híres somoskői bazaltzuhatag.

Az egykoron a hegy gyomrából kiömlő bazalt öt-és hatszögletű karcsú oszlopokban szilárdult meg, ennek köszönhetően jöttek létre a napjainkban oly lélegzetelállító Bazaltorgonák. A különlegessége még abban is rejli, hogy a világon mindössze négy helyen található ebből a látványos geológiai képződményből.

Somoskői vár (2014)




A Karancs-Medves-vidék legszebben egyben maradt vára a Somoskő fölött magasodó vulkáni kúp tetején található.

A vártörténete onnan kezdődik, amikor is a Kacsics nemzetség a 13. század második felében megépítette a vár egykori magját. Az erődöt az anarchikus belháború idején előbb Csák Máté birtokolta, majd legyőzése után Anjou Károly tovább adta a Szécsényieknek, akinek egy bő évszázadig a tulajdonukban is maradt. A török támadás viharát jól bírta a vár, Somoskő helyőrsége majd két évtizedig kitartott, de végül csak kitűzték a lófarkas zászlót. Az ezt követő időkben tovább romlott a vár állapota, végül 1682-ben portyázó lovasok felgyújtották a birtokot.

A magyar határon Szlovákia területén helyezkedik el a  vár, de uniós tagságunk óta már könnyűszerrel megközelíthető.

grafika: magyar-varak.hu





Petőfi Sándor Útirajzok című művében így emlékezik:

„Somoskő nem nagy vár, nem is nagy hegyen fekszik, de bámultam építését, mely gyönyörű öt-, hat-, hétszögű kövekből van.



Petőfi-kunyhó (2014)


A Somoskői vár alatt található a Petőfi-kunyhó, amely Petőfi Sándor 1845. június 12-i látogatásának állít emléket egy apró kiállítással.

A tizenhárom aradi vértanú (2014)


A határ magyar felén, a vár alatti domboldalban áll a Tizenhárom aradi vértanú somoskői emlékműve.
Salgótarján városvezetése ifj Szabó István kétszeres Munkácsi-díjas szobrászművész kérte fel egy kegyhely megtervezésére, amely az Aradi Vértanúknak állítana majd emléket. Az önkormányzata október 6-án, az Aradi Vértanúk Emléknapján avatta fel az emlékművet.

Petőfi-forrás (2014)


Az Eresztvény és Somoskő közötti haladó egykori vasúti pálya nyomvonalát nagy költőnk is bejárta, ezért őróla Petőfi-sétánynak nevezték el a turistautat.

Ezen az úton található egy szinté a költő nevét viselő forrás, amely kedvelt pihenő- és kirándulóhely. Itt látható még egy derékban eltört és így is tovább élő hatalmas fűzfa, és a költőről megemlékező tájékoztató tábla.

Eresztvény (2014)


Az 1800-as évektől kezdve kőbányászat központja a Somoskőújfalu és Salgóbánya között található Eresztvény lett, egészen az acélgyár hazai hanyatlásáig.

2000-es évektől a városüzemeltetés ide álmodta meg a Medves-fennsík turizmusát fellendítő kiránduló központot, amely a régi tornapálya felújításából és egy új interaktív tanösvény hálózatból kialakításából állt. Sőt az újonnan létesült ismeretterjesztő tanösvény a környék természeti és történelmi értékeit mutatja be. Ezenkívül esőbeálló, játszótér, kerékpártároló, tűzrakóhely és esztétikai szempontból értékes állat szobrok kerültek a terület leglátogatottabb részeire.

Bodzfás-kút és a Dornay turistaház (2014)


A Medves-fennsík peremén több bővizű forrás található, ezek közül az egyik a Dornay turistaház mellet felszínre törő Bodzfás forrás. 

A jó vizű kút mellett szalonnasütő helyek és padok, asztalok találhatóak. Viszont egykor szebb napokat látott  turistaszállás romos állapotban van, talán a közeljövőben felújításra kerülhet.

Túra: Várak és vulkánok a Medves vidékén (2014)

Itt állt Salgóvár, mint egy óriás,
Ki az egekre nyujtja vakmerő
Kezét, hogy onnan csillagot raboljon;
Itt állt Salgó... az éghez oly közel,
És benne mégis a pokol tanyázott.
A századoknak döntő lábai
Elgázolák rég e vár tornyait.
Belőlök egy-két csonka fal maradt,
mely Szomorkodással tölti idejét,
Mint aki lármás ifjuság után
Éltét megunva remetéskedik.

(Petőfi Sándor)

Petőfi nyomában


























forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Medves panzió (P+)  Salgóbánya (PL)  Salgó-vár  Boszorkánykő  Művész-telep (P∆) – Pécs-kő (S∆) – Szilvás – Salgótarján (Z) – Baglyas-kő várrom – Salgótarján




Táv és szintemelkedés:

13,7 km/ 377 m




Mind itt vagyunk


Baglyaskő-vár és Látogatóközpont (2014)


grafika:baglyasalja.hu
A Baglyaskői vár és Látogatóközpont Salgótarján belterületén a városközponttól nyugatra, mintegy 10 percnyi sétára található.

A völgykatlanban látható kettős vulkáni kúp érdekes látványt nyújt a kertvárosi idill között. Ezért is döntöttek 1975-ben védetté nyilvánításáról. Nem oly rég pedig a Nemzeti Park Igazgatósága geológiai bemutatóhelyet hozott létre a területet lezárása miatt. A látványos bazalt formáció a harmadkor végén keletkezett a kimosódott a lazább kőzet felhalmozódásával.


Az itteni vár történeleméről csak annyi maradt fent, hogy valószínűsíthetően a Kacsics nemzetség emeltette a 13. század közepén. Az erődítmény fontos útellenőrző pont volt, míg nem a rozgonyi csata után Baglyaskő várát I. Károly leromboltatta. 1800-as évek végéig még látszott boltíves kapuja, de ezt elbontották és a környező épületek építésénél használták fel.


A fogadó épület belsőtérben a Novohrad-Nógrád Geopark természeti és kultúrtörténeti értékeit bemutató kiállítása tekinthető meg.


Kálvária (2014)




A városképi szempontból is fontos salgótarjáni kálvária a Szent Imre hegyen található.

Ez a műemlé együttest a Trianon emlékére építették 1930-ban a város módosabb polgárai. A kálváriához nem kevesebb, mint 176 fokból álló lépcsősor vezet fel, és ebben is rejlik a vallási hely különlegessége.

Evangélikus templom (2014)



Az evangélisták 19. századi egyhajós templomát igen nehéz megközelíteni, hiszen a temetővel szembeni egy hegytetőn áll. Ahhoz, hogy az 1882-ben épült neoromán stílusú templom megcsodáljuk 63 lépcsőfokot kell megmásznunk.

Szent József ferences templom (2014)


A Salgótarjánba betelepült szerzetesek templomukat Szontagh Pál tervei alapján modern stílusban emelték az Acélgyári település részen. Az 1936-os felszentelésekor a munkás Szent József titulust kapta a robusztus építmény. A rend feloszlatása után iskolaként működöt tovább a rendház épülete. 

A templom belső terei jóval színesebbek, mint azt a külső kinézet alapján gondolnánk.

Dolinka (2014)


Salgótarján acélgyári településrészétől keletre terül el egykor felkapott kirándulóhely, az erdő borította Dolinka. 

A ma is varázslatos park története egészen az itteni gyár fellendüléséig nyúlik vissza, amikor is a dolgos kezek szabadidejükben építgették és szépítgették a ligetet. Ezekbe az időkbe kerültek az asztalok, padok és egy komplett játszótér a szabadidőparkba, sőt a hatvanas évek közepétől madárházzal is bővítették a létesítményt. 

Jó évtized múltán az anyagi és fizikai támogatások elapadtak és ezért sajnos a park pusztulni kezdett.

Pécs-kő (2014)

A Pécs-kő vulkáni kúpja hasonló korú, mint a környék nevesebb vulkánjai, például a Salgó vagy Szílvás-kő. A kb. 5 millió éves csúcsról igen szép kilátás nyílik a városra, a Karancs és a Medves vidékére, de szép időben akár a Mátra és a Cserhát gerincei is láthatóak.


A bazaltplatón egykoron Pécskő vára állott, amelyet elsőként Görög Demeter 1802-ben készült térképe jelöl, de okleveles említés viszont nem maradt fenn. A helyi hagyomány szerint az itt álló erőd egy rablóvár volt. A huszadik század elejétől bányászni kezdték a hegyet, hogy a város utcáinak kövezésére használják fel az itt található értékes kőzetet. A kőbányászat során egy bronzkori település nyomaira bukkantak. 


Az emberkéz nyomait viselő sziklán az évtizedek során egyedi élővilág alakult ki, ezért 1987 óta a csúcs a környező erdővel együtt természetvédelmi terület.

Boszorkány-kő (2014)




A Salgóvártól a déli irányba indulva pár perces séta után érjük el a Boszorkánykőként ismert sziklacsúcsot. 

 Az itt húzódó gerinc út mentén az egykori törésvonal természetes úton kibontódott fala látható, amely igen látványos kőzetformákat vett fel az évszázadok során. A Boszorkánykő kialakulását egy információs tábla mutatja be, amely a Az itteni Geológiai tanösvény része. A helyi legenda szerint ezen a szirten szabadultak meg a boszorkánysággal megbélyegezett asszonyoktól, ezért kapta mai nevét.

Salgóvár (2014)



A Medves-fennsík legszebb bazaltcsúcsa a 625 méter magas Salgó. amelyen áll egy várfal maradvány. Az itt látható úgynevezett „zsákos" bazalttömb oszlopok mintegy 5 millió éve keletkeztek egy vulkáni kitörés követően. A szétterülő kőzetdarabokból és vulkáni hamukból álló gyűrűszerű sánc alakult ki, a közepén a kráterrel, amelyre az erőd épült.


A vár ismert történelme az 1500-as évekre nyúlik vissza, amikor is a Szapolyai család birtokolta. Az erődöt miután a török elfoglalta majd negyven éven át birtokolta, ezután már nem került sor az lerombolt vár visszaépítésére. A 19. században egy felújítás hajtottak végre a romokon, és az ország egyik legszebb panorámájú kilátója lett ide felállítva.


grafika: magyar-varak.hu




1845. június 11.-én Petőfi Sándor is felkereste a várromot és itt szerzett élmények hatásaként született meg a "Salgó" című költeménye. Azóta egy márványtábla őrzi a költő emlékét a várfalon.

"Talán nem volt Magyarországon vár, mely olyan közel szomszédja lett volna a csillagoknak, mint Salgó. Sokáig ültem legfelső csúcsán: tekintetem mérföldeken, lelkem századokon túl barangolt"