Szent Mihály főangyal római katolikus templom (2026)

A szabadkai ferences kolostortemplom a város történetének egyik legrégebbi épülete, amelyet a helybeliek Ótemplomnak hívnak,

A ferencesek 1686-ban telepedtek le a szabadkai erődben, amely várkápolnáját alakították át 1723-ban templommá. A neogótikus és neoromán stílusjegyek viselő templomot végül 1736-ban szentelték fel Szent Mihály főangyal tiszteletére. Ekkor a vár többi részét kolostorrá alakították át.

A templom belsőterében látható fehérmárvány főoltáron Szent Mihály arkangyal látható a karddal. Ezenkívül több mellékoltár is található a templomban például a Szent Ferenc- és a Szent Antal-oltárok. A templom legértékesebb része viszont a Boldogasszony-kápolnában található Fekete Mária kegykép. Az ereklyéjének van egy legendája is, ugyanis Mária cigányasszonynak öltözött, hogy megtévessze Heródes katonáit, amikor a kis Jézust keresték.

Jézus szíve római katolikus templom (2026)

Tokaj főterén áll a város büszkesége a Jézus szíve római katolikus templom, amely a 20. században készült neoromán stílusúban.

A település elődjén már 11. század végén állt egy templom, amely a tatárjárás idején elpusztult. Később ezt a templomot újjáépítették, de török hódoltság után reformátusok kaptak meg. Az egyházi épület 1695-től lett újra a katolikusoké, akik egy tűzvész miatt új templomot építettek. A ma is látható istenház 1912-ben épült Zobel Lajos műszaki főtanácsos tervei alapján a régi helyére.

A templom belsejét freskók díszítik, a főoltár, a keresztelőhely és a szószék pedig Josef Riefesser tiroli szobrászművész alkotása.

Szentháromság római katolikus templom (2025)

Zákányszék legrégebbi műemléke a templom előtt található máriaradnai kőfeszület. Ezt a keresztet 1840-ben Kapitány Istvánné Lengyel Jozefa tanítónő a birtokán állíttatta fel, amely mellé pár év múlva kápolnát építtetett. A falu központjában található római katolikus templom mai formáját a Lengyel-kápolna kibővítésével nyerte el 1925-ben.

A templomkertben található többek között a terméskőből kirakott lourdes-i barlang, ami egy különleges szépségű Mária szobrot rejt.

Páduai Szent Antal római katolikus templom (2025)

Tiszasziget központjában áll a Páduai Szent Antal tiszteletére felszentelt római katolikus templom, amely 1914-18 között épült késő szecessziós stílusban. Az építkezést Heszlényi József és Takács János szegedi építész vállalkozók végezték. A templom küllemén megfigyelhetők még a neoromán (hajó és szentély ablakok), és az északi téglaépítészeti stílus jegyei (pl. a toronykialakítás) is.

A templom belsejében látható főoltár szobra a templom védőszentjét, Páduai Szent Antalt ábrázolja a kis Jézussal.

Az épület legszebb díszei pedig a hajó és a szentély nyolc színes üvegablaka, amelyet Mohay Attila üvegfestő-mester készített el 1961-ben.

Bölcsészettudományi Kar (2024)

A szegedi Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar neoromán stílusú épülete Szeged városának egyik meghatározó látványeleme, amely 1925-ben adott otthont az ide menekült kolozsvári egyetemnek.

Az épület tervének elkészítésére 1911-ben pályázatot hirdetett a Szegeden élő építészek számára a központi hivatal. Az egykori Korcsolyázó-tó helyére épülő palota tervei végül Ottovay István és Winkler Imre építészek készíthették el. Az 1911-ben kezdődő építkezés kivitelezési munkálataiért Ligeti Béla felelt, amely feszített munkatempóban mindösszesen egy év alatt 1912. augusztus 1-jére készült el. Az épületben akkoriban irodák és hivatalnoki lakások kerültek kialakításra.

A neoromán stílusjegyek viselő épület arculatát 1930-ban nyerte el, amikor Rerrich Béla tervei alapján egy sokszög alakú előadótermet toldottak az épülethez. A palota eleinte Magyarországi Vasúti Központi Leszámoló Hivatal volt. 1925-ben az épület harmadik emeletére költözött be a Bölcsészettudományi Kar, később pedig a Földrajzi Intézet az első emelet egy részét vette birtokba

Szent István király római katolikus templom (2024)

Hódmezővásárhely második számú katolikus katedrálisa azon időszakban épült, amikor minden templomot az első királyunkról neveztek el.

1935-ra koronázta siker a város katolikus vezetőségei által kezdeményezett alapkőletételt. 1937-re készült el a Fábián Gáspár által tervezett ókeresztény bazilika stílusú egyházi épület, amely felszentelésének évében a Szent Jobb országjáró körútjának egyik állomása volt. 

A belsőterek egyik ékessége a magyar és lengyel szentek, népes csoportját ábrázoló Korbuly Ferenc freskó.

Napjainkra a Szent István téren álló plébániával egybe épült műemlék igazi kulturális helyé avanzsálódott, a lépcsőin a Kossuth-díjas Ákos is énekelt már.

Nagykopáncsi Szent István király-kápolna (2024)

Békés és Csongrád-Csanád vámegye határán áll az egykori Mezőkopáncs Árpád-kori temploma, amelyet miután pusztulásnak indult újra rekonstruáltak neoromán stílusban.

A feljegyzések szerint a templom a 12. században épülhetett a Kopáncsi-pusztába, valószínűleg II. Géza király idejében. Legalább is erre következettének a tudósok a feltárások előtt itt megtalált II. Géza király korából való pénzérmék után. A 13. században kápolnát gótikus nyugati karzattal és bélletes kapuval bővítették. A pusztulásnak indult épületet a 16. századig használták, újjáépítése egészen 20. század elejéig váratott magára. Ekkor Dr. Csepregi Imre makói plébános kezdeményezésére újra alakult a Csanádvármegyei Történelmi és Régészeti Társulat, amely 1933-1935 között restaurálta a mezőkopáncsi kápolnát. Az újjáépítést során Szabó Imre makói főmérnök tervei alapján a megmaradt falszakaszokat tökéletesen konzerválták és illesztették be a templom szerkezetébe. A neoromán stílusú Árpád-kori templom megújítása olyan jól sikerült, hogy mai építészeknek is követendő példaként szolgálhatna.

A templom kertje is szépen rendben van tartva napjainkban, ahol különböző növényfajok, bokrok, cserjék, tuják és fenyők láthatóak, amelyek nevét a mellettük elhelyezett kis táblákon találjuk. Az Egyházmegyeközi Papnevelő Intézet növendékeinek szállásául szolgáló lakóépület áll még itt a hangulatos kis arborétumban.

Jézus Szíve római katolikus templom (2024)

A Széchenyi téren áll a város egyik emblematikus épülete a Jézus Szíve plébániatemplom, amely felépítését Széchenyi Miklós püspök magánvagyonából támogatta.

A belvárosban álló templomot 1782-ben építették a városba érkező katolikusok, amely ekkor még egy torony nélküli, szerény épület volt. A gyülekezet megnövekedése miatt 1832-ben egy újabb templomot emeltek késő barokk stílusban. A ma is látható istenház Siegel Albin és Szőts Imre tervei alapján 1922-re készült el elődje helyén. A Jézus Szíve titulust viselő neoromán stílusú épület sírkamrájában helyezték örök nyugalomra építtetőjét, Széchényi Miklóst.

Az orosházi templomba belépve 2 szobor található, jobb oldalon Szent Antal szobra, bal oldalon pedig a lourdes-i barlang látható Szűz Mária és Szent Bernadett szobrával. A templom főoltárában Szent Adalbert és Szent Tamás ereklyéit helyezték el, tetején pedig egy Jézus Szíve szobor áll.

Jézus feltámadása-temetőkápolna és kálvária (2024)

A katymári Ady Endre utcában található sírkert neoromán temetőkápolnáját a helyi nagybirtokos Till Imre és neje, Rucketukel Borbála építette 1924-ben. 

Az első kálvária is valószínüleg ebben az időszakban készült, de később a keresztút stációit lecserélték, a régi, domborműveket pedig egy külön fülkében őrizték meg. A kálvária érdekességé, hogy a fülkéket módosabb katymári családok állíttatták sirhelyük mellé. 

A keresztutat három kereszt és két szobor is színesíti, amelyek a térdeplő Mária Magdolnát, Szent János apostolt és a Fájdalmas Szűzanyát ábrázolják. 

Az alkotások formavilága és építészeti stílusa teljesen megegyezik a római katolikus templom előtt állókéval.

Evangélikus templom (2023)

A szegedi evangélikus gyülekezet első saját neoromán stílusú templomát hazai és külföldi adományokból, Kossuth Lajos közbenjárása után építették fel 1882-ben. A híres felvidéki építész Schulek Frigyes tervei alapján épült templom az első épület volt, amely elkészült 1879-es árvíz után. 

A Tisza Lajos körúton álló templom, gyülekezeti ház és a parókia példa értékű egységes építészeti képet alkot.

Új zsinagóga (2023)

A szegedi zsinagóga Magyarország második, a világ negyedik legnagyobb ilyen jellegű épülete, amely a 19-20. század fordulóján épült a Jósika utcában.

A Baumhorn Lipót által tervezett eklektikus épületen szinte valamennyi stílusirányzat szerepet kapott. Megtalálhatók itt az eklektikus, a szecessziós, a mór, a barokk, a gótikus, és a román stíluselemek is, amelyek a zsidóság sokszínűségét, asszimilációs képességét fejezik ki. A zsinagóga talán legszebb része a kupolabelső, amely a világot szimbolizálja. De a Roth Manó műhelyében készült üvegablakok is az épület egyedi ékességei. 

Az építmény terme pedig napjainkban városi rendezvények, kiállítások egyik legfőbb színhelye.

Páduai Szent Antal római katolikus templom (2023)

A főutcán álló röszkei Páduai Szent Antal tiszteletére emelt templomot 1913-ban építették a Templomegyesület gyűjtését követően. Az eklektikus és neoromán stílusú templom bejárata felett helyezték el az építtető kegyúr,

Szeged városa címerét. A templom belső berendezéseinek nagy része pedig a szegedi Dömötör-templomból került ide.

Jézus Szíve római katolikus templom (2023)

A Jézus Szíve templom a bajai Kiscsávoly városrész emblematikus épülete, amely megépítése Várady Lipót Árpád érseknek köszönhető.

A hatalmas méretekkel rendelkező neoromán templom terveit Petrovácz Gyula és Foerk Ernő készítette. Az 1923-24-ben épült templom belsőterét három rangos festőművész: Prokop Péter Miskolczy Ferenc és B. Mikli Ferenc alkotása is díszíti. A Csallós András által készített Jézus Szíve szobros főoltáron kívül, még két mellékoltár is található az épületben.

Szent Adorján római katolikus templom (2023)

Lispeszentadorján központjában álló római katolikus templomot 1936-ban építették neoromán stílusban.

A Szent Adorján vértanúról elnevezett templom elődje egy kis kápolna és egy zsúpfedeles harangláb volt.

Református templom (2023)

Az Erkel Ferenc utcában áll a székkutasi reformátusok neoromán stílusú temploma, amely 1925 és 1926 között épült fel Elek Mihály telkén adományokból. A színes ólomablakos épületben található hatváltozatos orgonát Barakovics István készítette 1936-ban.

Jézus Szíve római katolikus templom (2022)

Szentes katolikus népességének növekedése miatt Felsőpárton is templomot építettet a helyi katolikus felekezet. Az új templom 1942-43 között épült fel. Terveit pedig Fábián Gáspár készítette el. A neoromán stílusban épült modern küllemű templom főbejárata felett egy Jézus Szent Szívét ábrázoló bronzszobor látható.

A templom belsejében egy kararai márványból készült főoltár látható, mögötte lévő falat pedig egy monumentális festmény ékesíti, amely címe „Szentes város hódol Jézus Szent Szívének”. A festmény megalkotója Márton Lajos budapesti festőművész volt.

Jézus Szíve római katolikus templom (2022)

Az ásotthalmi Jézus Szíve templom a község a központjában található, amelyet 1930-ban építettek neoromán stílusban. Az egyhajós, reneszánsz elemeket is fölmutató, neoromán stílusú épület terveit Kövér Tibor és Szojka Jenő szegedi mérnökök készítették. 

A templom belsejében látható bútorzatot az 1920-ban lebontott szeged Szent Demeter-templomból kapta. A mennyezet freskóit Parobek Alajos festette, amelyek érdekessége, hogy a művész az akkori szegedi közélet és egyházi élet vezető személyiségeit is ráfestette a képekre.

Szent Imre római katolikus templom (2022)

Somogy vámos jelenlegi, neoromán stílusú katolikus templomát 1933-ban építette Longauer Imre atya.

A templom védőszentje Szent Imre herceg lett, akinek nevéhez fűződő búcsút minden évben megtartják.

Jézus Szíve római katolikus templom (2022)

A szegedi ÚjPetőfitelep katolikus temploma 1935-36 között épült neoromán stílusban Fábián Gáspár tervei alapján. A szentélyt Vinkler László nagyszabású freskói borítják. Itt található még a Jézus Szíve szobor is, amelyet a bejárati ajtó domborműveivel egyetemben egy helyi szobrász, Tápai Antal készített.

Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom (2022)

A szegedi dóm a méltóság teljes alakjával a városkép talán legjellegzetesebb eleme, ezen kívül pedig hazánk újkori egyházi építészetének egyik legmonumentálisabb alkotása.

forrás: fototar.lechnerkozpont.hu

Szegednek már Szent István idejében temploma volt, ennek maradványait találták meg a fogadalmi templom építésekor. Valószínűleg a 12. században emelt épületet a tatárok rombolták le. A Dóm elődjének számító barokk Szent Demeter templomot 1725-ben építették fel az egykori falakból. A mai nagytemplom tervei az 1879-es árvíz után készültek el, amikor is város fogadalmat tett egy új templom felépítésére. A Szent Dömötör-templom lebontását követően 1913–1930 között épült meg a székesegyház, amelynek első terveit Schulek Frigyes készítette. De a költségek csökkentése végett inkább Foerk Ernőt kérték fel a megvalósításra, aki inkább a tégla-architektúrára helyezte a hangsúlyt és némileg módosított az építészeti terveken is.

A fogadalmi templom belsejében Patay László Munkácsy díjas festőművész számos képe látható. A kezdet a Szent Gellért életét bemutató 4 részből álló sorozat volt, ami 1980-ban készült el. Ám legjelentősebb itt látható alkotása a kupolát díszítő secco, melyet 2000-ben fejezett be. Az épületet díszítő szobrok közül kiemelkedő értékű a Szent Gellért-oltár, amelyet 1930-ban Foerk Ernő tervei alapján, Krasznai Lajos faragott.A dómban található még az ország legnagyobb toronyórája és legnagyobb templomi orgonája is.