Evangélikus templom (2026)

A makói evangélikus templom építését Luther Márton születésének 400. évfordulóján, 1883-ban kezdték el és 1903-ra készült el a neogótikus stílusú téglaépület. A Bánszky Mihály műépítész terve alapján épült templom belsejében míves fenyőoltár áll.

Evangélikus templom (2025)

A kiskörösi evangélikus gyülekezet alapját a Wattay-család hozta létre, amikor felvidéki szlovák evangélikus családokkal népesítette be a törökdúlás alatt elpusztult települést. A város- és a gyülekezetalapító egy templomot is építtettet, de ezt az építményt 1730-ban a kalocsai érsek katonái felgyújtották és lerombolták.

II. József császár Türelmi Rendelet után, 1783-ban újra templomépítésbe fogtak a kiskőrösi evangélikusok. Az új templomépítéshez a Nagyrétből bányászott termésköveket használták fel. 1792-ben toronnyal toldották meg az épületet, de az nem sokra rá összeomlott. 1793-ban viszont tölgyfa oszlopokkal megtámasztott új tornyot készítettek, 1794-ben pedig kijavították a repedezett falú templomhajót is. 1875-ben a templomon nagyszabású felújítást hajtottak végre, ekkor épült a karzat és a szószék is. Az épület végül a mostani neogótikus formáját 1914-ben kapta, amely építésimunkáit Lehoczki János kiskőrösi származású építész végezte el.

Evangélikus templom (2023)

A szegedi evangélikus gyülekezet első saját neoromán stílusú templomát hazai és külföldi adományokból, Kossuth Lajos közbenjárása után építették fel 1882-ben. A híres felvidéki építész Schulek Frigyes tervei alapján épült templom az első épület volt, amely elkészült 1879-es árvíz után. 

A Tisza Lajos körúton álló templom, gyülekezeti ház és a parókia példa értékű egységes építészeti képet alkot.

Evangélikus templom (2021)

A Széchenyi utcában áll Baja evangélikus kistemploma, amelyet 1847-ben építettek fel a leégett imaház helyén. A Berger József  tervei alapján készült épülethez a tornyot csak később, 1907-ben csatolták.

Evangélikus templom (2021)

A dunaföldvári evangélikus templom neogótikus stílusban épült 1902-1904 között, Tatárka Antal budapesti mérnök tervei alapján. A helyén egykoron egy fazsindelyes, vályogfalú templom állt. Az új épület is a középkori templomok tagoltságát követi, egy tágasabb hajóból és egy összeszűkülő szentélyből áll.

Az oltárkép Gecsemáné-kertben imára boruló Jézust ábrázolja, és Kegyes József bölcskei festő alkotása.

Evangélikus templom (2021)

A Soltvadkertre betelepített evangélikus és a református svábok 1747-től közös imaházat és iskolát építettek, amelyet a kalocsai érsek emberei leromboltak. 

Első templomuk II. József Türelmi Rendeletét követően 1784-ben készült, amely a külön-külön működő német és szlovák evangélikusgyülekezet otthonául is szolgált. A ma is a város közepén látható klasszicista stílusú templom 1834 és 1837 között épült, az építkezés felhasználták a régi templom anyagát is.

A régi templom emlékköve az épület belsejében a szószék alatti falon a látható, rajta egy német nyelvű felirat: “Dies ist der Denckstein der evangelica Kirche in Vadkerd” (ez a vadkerti evangélikus templom emlékköve).

 

Evangélikus templom (2018)

A kecskeméti felekezet 1862-ben határozott úgy, hogy új templomot építésébe kezd. A kor leghíresebb építészét, Ybl Miklóst kérték fel az épület terveinek elkészítésére. Így került kialakításra a ma is látható centrális elhelyezésű, görögkereszt alaprajzú épület, melynek küllemében a historizáló formák mellett neoromán stíluselemek dominálnak.

Az evangélikus templom egyszerű belső terének leghangsúlyosabb eleme az 1866-ban készült, keleties motívumokat is hordozó oltár. A berendezés másik legrégebbi eleme a szószék, ami  még a régi imaházból származik.