Szentháromság templom (2025)

 Hódmezővásárhely határában, a középkorban tizenöt templom állt, amelyek közül csak csomorkányi vészelte át valamelyest a török dúlást. A ma is látható belvárosi Szentháromság-templom elődjét 1750-ben építették fel barokk stílusban. Az egyhajós épületet Ybl Miklós tervei szerint 1860-ban háromhajósra bővítették. A templom főbejárata fölött az építtető, a gróf Károlyi-család címere látható. 

Az istenház belsejében látható főoltár barokk Szentháromság képe a híres festő, Maulbertsch munkáihoz hasonlít. A templom főoltárán látható képet Iznám János készítette, az oltárépítményt pedig az 1873-as bécsi világkiállításon vásárolta a gyülekezet. A hajóban álló mellékoltár Jézus Szíve tiszteletére készült 1889-ben. A belsőben található barokk szószék és főoltár is még az eredeti.

Zabsilós magtár (2023)

A nagymágocsi kastély bejáratával szemben áll az Ybl Miklós által tervezett romantikus stílusú magtár.
A háromszintes épület különlegessége, hogy egyetlen egy vasszög sem található benne. A környékbeliek elmondása szerint az építmény belső szerkezete jó állapotban van, és régóta szeretné az önkormányzat hasznosítani.

Árvaház (Don Bosco Kollégium) (2023)

A Kossuth Lajos utca 26. szám alatt található egykori árvaház Wenckheim Krisztina grófnő közbenjárása után került megépítésre. A neoreneszánsz-eklektikus épületet maga Ybl Miklós tervezte, és 1874 októberében vette birtokba az intézmény irányítását a helyi nőegylet. Az egykori árvaház épülete ma a Göndöcs Benedek Középiskola székhelye, és a Don Bosco Kollégium működik benne.

Szent Anna-kápolna és Wenckheim kripta (2022)

A szabadkígyósi Wenckheim-majorság épületei közül emelkedik ki a földhalmon álló Szent Anna-kápolna.

A kápolnát Wenckheim József Antal építtette 1844-ben Czigler Antal tervei alapján. A klasszicista stílusú, egyhajós, homlokzati tornyos, egyenes záródású szentéllyel rendelkező épület mögött pedig az Ybl Miklós által tervezett Wenckheim családi kripta található. A kriptában nyugszik Wenckheim József Antal gróf is, akiről Jókai Mór Egy magyar nábob című regényének egyik főszereplőjét mintázta.

A kápolnához tartozik az a diadalív is, amely 1857-es császári látogatásra készült. Ferenc József császár és felesége Erzsébet királyné Orosházára tartva megpihent Ókígyóson, az akkor még kislány Wenckheim Krisztina verssel köszöntötte az uralkodói párt. A diadalív egyik oldalán az „Éljen a haza!”, a másikon pedig az „Isten hozott.” felírat látható. Az építmény szerencsésen túlélte a II. világháborút, de 1949 telén traktorral lerombolták az emlékművet. A jelenlegi 2003-ban építették fel, és az eredetinek a mása.

Szabadkígyósi Wenckheim-kastély (2022)

A Dél-Alföldön, Szabadkígyóson rejtőzik az ország egyik legszebb Wenckheim-kastélya, amely 2022 tavasza óta ismét korhű főúri pompájában díszeleg. Az épület a Magyarországi kastélyépítészet műremeke, hiszen építtetője, Wenckheim Krisztina kívánságára a kastélynak 52 (hét egy évben) szobája, 365 (nap egy évben) ablaka, és 4 (évszak egy évben) bejárata van a műemléképületnek.

1798-ban osztották fel az ország délkeleti részén elterülő hatalmas Harruckern-birtokot és a kígyósi uradalmat gróf Wenckheim József kaparintotta meg. Fiai halála után a kígyósi birtok unokájára Wenckheim Krisztinára szállt. A hatalmas vagyon megtartása miatt Krisztina 1872-ben házasságot kötött unokatestvérével, Wenckheim Frigyessel. A házasságkötés után új kastélyt építtettek 1875 és 1879 között. A historizáló, német neoreneszánsz stílusú épület terveit a kor híres építésze, Ybl Miklós készítette. A tornyokkal, reneszánsz hatású loggiás terasszal díszített főépület mellé, hasonló stílusban személyzeti és konyhaépület is készült. A rezidenciát a kor legmodernebb technikai vívmányaival szerelték fel, egy gőzgép látta el a kastély szobáit, a parkot és az istállót vízzel. A kültéri világítást pedig gázlámpákkal oldották meg, amelyhez a gázt helyben fejlesztették.

A gróficsalád 1944 augusztusában hagyta el a kastélyt, mert a háború elől Bécsbe menekültek. Ezt követően az épületet államosították, és a helyi mezőgazdasági és élelmiszeripari szakiskola költözött be ide. 

A kastélyt 2019 és 2022 között állították helyre, és jelenleg a „Vendégségben Wenckheiméknél” című kiállítás tekinthető meg az épületben. Az ide érkező látogatók miután belépnek az épületbe egy varázslatos, arisztokrata világba csöppennek, ahol játékos formában élhetik át az egykori főúri hagyományokat. Jelenleg a kiállítás csak szakvezetéssel látogatható, de hamarosan használhatóak lesznek azok az interaktívelemek is, amelyeken a kastély egykori lakói mesélnek hétköznapjaikról vagy ünnepeikről.

A kastélyhoz tartozik egy formára nyírt bukszusokból és tiszafákból kialakított, barokkos vonalvezetésű franciakert is, szökőkutas medencével. Körülötte pedig vadregényes angolkert terül el egy mesterséges tóval és több látványos híddal. 

A kastélyparkot a szakiskola gondozta egészen 1997-ig, ettől kezdve pedig a Körös-Maros Nemzeti Park része, és a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzethez tartozik.

Casino (2021)

A Margit-sziget beépülése a 19. század végén indul meg az itteni gyógyforrásoknak köszönhetően.

József főherceg kérte fel Ybl Miklós, hogy tervezze ide egy fürdő, egy Nagyszálló és egy Casino-t. Az utóbbit 1869-ben vehetett birtokba a nagyközönség, és fénykorában lóvasút kötötte össze az Árpád híd felőli oldalon lévő vendéglátóegységekkel. Az épületet 1907-ben kibővítették, és ekkor készült a főbejáratnál lévő portikusz két oldalánál körbefutó fedett teraszt, majd a harmincas években modernizálták a vendéglőt. Sajnos a második világháborúban súlyos károkat szenvedett Casino, ugyan a szocializmus alatt megpróbálták helyreállítani, de a régi fényét soha nem nyerte vissza.

2006-ban merült fel a régi elhanyagolt épület felújításának gondolata, de a teljes körű rekonstrukció tervei meghiúsultak. Végül 2011-ben kezdődtek meg a részleges felújítások, és valamennyire sikerült az épületet úgy helyrepofozni, hogy egy darabig a pesti éjszakai élet egyik meghatározó nyári helyszíne lett. A vizes vb-re rohamtempós teljes felújításon esett átt az épület, de ízléses rekonstrukció sajnos elmaradt, és szakmán belül is megoszlik a vélemény a Casino mai álhistorizáló helyreállításáról.

Városháza (2020)

A belváros szívében, a Szent István téren áll a Városháza, amely jelentősen meghatározza Békéscsaba városképét.

Az eklektikus épület 1871-73 között készült Sztraka Ernő tervei alapján, sőt a híres építész Ybl Miklós is részt vett a romantikus főhomlokzat kialakításában. Egykoron az udvaron állt egy barokk kori istálló, ahol a városi tűzoltóság kapott helyet, ezt az épületet napjainkban már kiállító teremként használják. A békéscsabai városháza életében, 1927-ben következett be az utolsó átalakítás, melyt követően az eredeti funkcióján kívül kulturális rendezvényeknek is otthont ad a műemlék. 

A parkosított udvar pedig még különlegesebbé teszi az épület közvetlen környezetét, ugyanis a kellemes virágos, eperfás kert és az itt helyet kapó szobrok igazi botanikuspark hangulatát kelti.

Wenckheim-magtár (2019)

A Szent Kereszt templom szomszédságában, műemlék jellegű magtár áll. Az 1863-ban épült romantikus stílusú háromszintes, silótornyos magtár épület, melyet Ybl Miklós tervezett. A gótikus ablakokkal rendelkező épületet a mellette álló szárító toronnyal egy boltív köti össze, amely egykoron aláhajtó a terményt szállító kocsik számára készült. Az épületet már néhány helyen átalakították, de napjainkban is az erősen romlott állapot ellenére is agrártörténeti emléknek számít.

Károlyi-kastély (2018)

A Viharsarok talán legszebb drágaköve a Nagymágocson található eklektikus neobarokk Károlyi-kastély. A jelenleg szociális otthonként működő műemlék, és a hozzá tartozó összes gazdasági épület az eredeti állapotban maradt fent.

A 1896 és 1897 között épült kastély egy részét Ybl Miklós tervezte, megrendelője pedig a kor egyik legnagyobb birtokosa, Károlyi Imre volt.

A grófi család 1910-ben a kastély első emeletén kápolnát alakíttatott ki a 8 éves korában elhunyt fiuk emlékére.

A II. világháború követően a grófi család elmenekült a birtokról, ezután az egyedülálló, gazdátlan kastélyt kifosztották, a könyvritkaságokat pedig eltüzelték. A viharos időkben a kastélyban tábori kórház üzemelt, majd az államosítás után a Csepel Vas- és Fémművek üdülője volt.

Evangélikus templom (2018)

A kecskeméti felekezet 1862-ben határozott úgy, hogy új templomot építésébe kezd. A kor leghíresebb építészét, Ybl Miklóst kérték fel az épület terveinek elkészítésére. Így került kialakításra a ma is látható centrális elhelyezésű, görögkereszt alaprajzú épület, melynek küllemében a historizáló formák mellett neoromán stíluselemek dominálnak.

Az evangélikus templom egyszerű belső terének leghangsúlyosabb eleme az 1866-ban készült, keleties motívumokat is hordozó oltár. A berendezés másik legrégebbi eleme a szószék, ami  még a régi imaházból származik.

Református templom (2017)

A város főterén áll a dévaványai reformátusegyház neoklasszicista temploma. A helyi közösség megalapítás óta többször építettek itt templomot, amely vagy elpusztult a viharos történelmi időkben, vagy annyira megrongálódott, hogy le kellett bontani. A mai templom 1886-ban épült egyess feltételezések szerint a híres építész, Ybl Miklós tervei alapján.

A templom különlegessége 63 méteres magassága, ezzel a Tiszántúl második legmagasabb temploma címet viseli.

Széchenyi-emlék (2016)

A Széchenyi-hegy oldalában, a Gyermekvasút végállomásától néhány perces gyaloglásra található a Budai-hegység egyik kevéssé ismert látványossága, a Széchenyi-emlék vagy más néven Gloriette.

A napjainkban csendes, külvárosi kilátóként funkcionáló neoromán épület eredetileg a Városliget bejáratánál állt, mint kútház és emlékmű. De az Ybl Miklós által tervezett építményt a Millenniumra való készülés idején, a Hősök tere kiépítésekor áthelyezték a sváb-hegyi fenyőligetes villanegyedbe.

A kompozíció időközben egy Széchenyi Istvánt ábrázoló mellszobrot is kapott, amely Kampfl József szobrászművész egyik művének másolata. Azért rendelték ezt a szobrot a művésztől, mert hasonlít az eredeti Stróbl-alkotásra.

Gerlai Wenckheim-kastély (2015)

A Békéscsabához tartozó Gerla különleges értéket rejt, ugyanis az erdőkkel körülölelt apró település egykoron a híres Wenckheim család birtoka volt. 

forrás. wenckheim.hu

A település közpántjában áll a magára hagyott, lepusztult kastély, amely már csak romjaiban emlékeztet a pompás összejövetelek helyszínére. A 37 szobás kastélyt maga Wenckheim Károly terveztette a kor kitűnő építészével, Ybl Miklóssal, és az épület 1860-ra készült el. A világháborúk után persze az állam tulajdonába került az építmény, és szakmunkás iskola működött itt egészen 1990-ig. 

Az épülethez tartozik egy látványos angolpark és egyházi kápolna is. Az utóbbi a közel múltban felújításra került, és tartanak benne néha esküvőket.

Wenckheim-kripta (2015)

A Wenckheim család körösladányi temetőkápolnája 2 km-re a város központjától található méltatlanul elhanyagolt körülmények között hagyva. A kápolna a nagy múltú család sírboltja is egyben, belsejében mellszobrok és domborművek láthatóak. A kripta részében pedig a családtagok 19 koporsója található. 

Az épület maga Id. Czeigler Antal tervei szerint épült 1825-1826 között klasszicista stílusban. A kör alakú építmény elején található négyoszlopos timpanon pedig valószínűleg a fiatal Ybl Miklós egyik első munkája. Kijelenthető, hogy a műemléképület küllemében a római Panteon kicsinyített másának tekinthető. 

Szent Kereszt temetőkápolna (2014)

Ha a Széchenyi-ligetből Békés felé indulunk el a piros jelezésen elsőként a ligeti temető akad az utunkba. A sírkertben található a Szent Kereszt kápolna, amely tervezője Ybl Miklós, a megrendelője pedig a Wenckheim család volt. Valószínűleg a család temetőkápolnának készítette.

Alcsúti arborétum (2011)

A 40 hektáros alcsúti arborétum az egykori Habsburg-kastély parkjának átalakításával jött létre. és Jámbor Vilmos tervezte, angolkerti mintára. Kialakítása során a mester 300 olyan növényfajt ültettetett el, ami azelőtt Magyarországon ismeretlen volt.

Az igen ritka növényfajokon kívül az arborétum ad otthont a Habsburg kastély maradványainak, a Kastélykápolnának, a Pálmaházi romoknak, a Kutatóháznak, a Babaháznak, a Medveháznak, a Gloriettének, a Grottának, az Oroszlános kútnak és több érdekes hídpillérnek, ezek közül több épületet a híres építész, Ybl Miklós tervei alapján építettek meg.

Az arborétum évszakonként változatos arcot mutat, kora tavasszal nyíló hatalmas

hóvirágmező egyedülálló az országban. Napfordulókor pedig a Szentjánosbogártánc nyújt különleges,esti látványosságot.