Az indiai pimpó vagy más néven indiai szamóca hazánkban Budapestről, az Észak-Dunántúlról és a keleti határvidéken gyakori. Magyarországra dísznövényként érkező, az erdei szamócára hasonlító növény termése ízetlen, enyhén hashajtóhatású.
Túra: Erdőségek Illancs határán (2023)
„Erdő közepében járok,Egyszer, majd rád találok.Csillagom vezess!Én utánad megyek.”
(Republic)
 |
| Fenyves a homokon |
 |
| forrás: openstreetmap.org |
Útvonal:
Jánoshalama – Szent Anna-templom – Bognár-féle szélmalom – Kéles úti öregtemető – Kecskési kápolna és temető – Kecskés iskola – Szentkatai iskola – Szentkatai-legelő – Antallaposi iskola – Antallaposi öregtemető – Borota, Szent Lukács-templom
Táv és szintemelkedés:
22,8 km/ 40 m
 |
| Vendégségben Szentkatánál |
Szent Lukács templom (2023)
A Szent Lukács evangelista tiszteletére felszentel templom 1935-ben épült, előtte az iskolaépületben miséztek Borotán. A templom búcsúját pedig október 18.-án tartják.
Szent Lukács (2023)
A borotai templom védőszentjét ábrázoló Szent Lukács-szobor Katona Szonja alkotása.
Antallaposi őregtemető (2023)
1946-ban az antallaposi lelkészek 3 holdnyi területet kaptak külterületi kápolna, plébánia építése és temető létesítése céljából. Az építkezések ugyan elmaradtak, de a temetőt megnyitották.
Az elnéptelenedő tanyavilág miatt napjainkban már nem temetnek ide, csak régi sírok találhatóak benne.
Antallaposi iskola (2023)
1926-ban épült meg az antallaposi iskola, amelyhez a pénzeszközöket gróf Klebelgsberg Kuno közoktatási miniszter teremtett elő, de a kalocsai érsekség is hozzájárult az építkezéshez. Az épületben egy kápolna is helyet kapott, amelynek Szent Antalt ábrázoló oltárképe volt.
1950-ben a tanyasi iskola kihelyezett fiókkönyvtárral bővült, majd a tanyavilág kiürülése után egészségügyi szobát rendeztek be benne, ahol a községi orvos hetente egy alkalommal rendelés tartott.
Napjainkban a Borotai Sertéshús Termelő és Feldolgozó Zrt. használja az épületet.
Szentkatai-legelő (2023)
Borota közigazgatási területén található a Szentkatai-legelő, amely egy homokbuckás, árvalányhajas, és ősborókás terület. A legelő egyelőre nem áll természetvédelmi oltalom alatt, de tájképi szempontból igen csak értékesek az itteni homokhátak.
Szentkatai iskola (2023)
A szentkatai iskola 1928-ban épült a Klebelgsberg-iskolaépítési program keretében.
Az iskolaépületben kialakítottak egy kápolnát is, ahol istentisztelet tartottak a tanyasi lakosok számára.
Kecskési iskola (2023)
A kecskés tanyaközpontban is működött iskola, amelyet az iskolanővérek vezettek.
Az 1911-ben épült intézmény településtörténet építészeti értékeket képvisel, jelenleg felújítás alatt áll.
Szentolvasó Királynéja-kápolna és öregtemető (2023)
Jánoshalma Kecskés településrészén egykoron virágzó tanyaközpont húzódott. Az itteni tanyasi emberek számára iskolát és kápolnát is építettek 1900-as évek lején.
A kecskési Szentolvasó Királynéja-kápolna még ma is áll, igaz romosan, előtte egy omladozó kereszt, szomszédságában pedig egy öregtemető található.
Bognár-féle szélmalom (2023)
Jánoshalmán egykoron hat szélmalom is állt, amelyek utolsó képviselője a doktor-telepi Bognár Józsefné-féle malom. Az építéstörténeti szakvélemény alapján a csonkakúp alakú, hatszög alaprajzú aszimmetrikus sátortetővel ellátott szélmalom 1880 és 1892 között épült. Bár a malom szélvitorlái az évek folyamán eltűntek, de a belső kialakítását viszonylag korhű módon sikerült megőrizni. A műemléképület napjainkban a „Szélmalom Hagyományőrző Alapítvány” tulajdonában áll, akik szeretnék a város kulturális életébe minél inkább bevonni malmot, és a látogatók számára megnyitni.
Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény (2023)
1973. augusztus 20-án ünnepélyesen adták át a község lakosságának a Bajai u. 1. szám alatt a könyvtárat, amelyet egy 1810-es évekből származó polgárházban alakítottak ki. Ebben az épületben kapott helyet a helytörténeti- és néprajzi kiállítás is, amelynek első darabjait a Trillsam Márton rajztanár által szervezett régészeti szakkörökön gyűjtöttek össze. Később a lelkes diákok munkájába bekapcsolódtak a szülők, és a pedagógusok is, akik az évtizedek alatt nagy mennyiségű anyagot gyűjtöttek össze. A régi tárgyakból, irattári, levéltári dokumentumokból, fotókból álló kiállítás napjainkra még kiegészült Taskovics Mihály Brazil gyűjteménnyel is.
Szentháromság-szobor (2023)
A Közpintipark déli lezárásánál áll az 1877-ben készült barokk Szentháromság-szoborcsoport ábrázolás.
Az oszlop talapzatán még négy egész alakos szobor látható, amelyek Szűz Máriát, Szent Imrét, Keresztelő Szent Jánost és Szent Józsefet ábrázolják.
Szent István (2023)
A jánoshalmi Béke tér legújabb alkotás egy Szent Istvánt ábrázoló egész alakos bronz szobor. Kligl Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását 2017. november 6-án ünnepélyes keretek között avatták fel.
Béke téri park (2023)
Jánoshalma legértékesebb zöldterülete a Béke tér, ahol egy sziklakövekkel körberakott tó és helyi védelem alatt álló platánfák is láthatóak.
A Béke téri park helyén egykoron futballpálya volt, mai arcát a 2000-es évek elején kapta. Napjainkban a park a fiatalok egyik kedvenc találkahelye, de a helyi Idősek Otthonának lakói is gyakran sétálnak itt.
Szent Anna templom (2023)
A település ma is álló barokk stílusú római katolikus temploma 1746-ban készült el, és Szent Anna tiszteletére szentelték fel. Az ekkor még szerény méretekkel rendelkező épület kibővítésére 1783-1787 között került sor. Később a meglévő templom két oldalhajóval és szentély résszel toldották meg, amely terveit Foerk Ernő készítette.
A templom belsejében létható főoltárkép Szent Annát ábrázolja, amint a Szent leányát imádságra tanítja férje, Szent Joachim társaságában.
Vaskereszt (2023)
A Szent Anna-templom előtti Béke téren áll egy kovácsoltvas kereszt, amelyet 1826-ban a mohácsi csata 300 éves évfordulójára állították fel. A különleges feszület megalkotója Garay Béla budapesti műlakatos volt.
Jézus Krisztus (2023)
A jánoshalmai katolikus templom előtti téren áll Gabay Sándor Krisztus szobra. A szobor 2008-ban került felállításra a Zámbó-Csepi család ajándékaként.
Nepomuki Szent János (2023)
A jánoshalmai Béke téren, a Szent Anna-templom mögötti parkban áll Nepomuki Szent János barokk szobra egy kőbaldachin alatt.
A szent 19. századi szobra eredetileg az egykori piactéren (ma Polgármesteri Hivatal) állt, és a parkosítás miatt került mai helyére.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)