Árpád-házi Szent Erzsébet római katolikus templom (2023)

1733-ban már állt Bácsbokod temploma, amely egy kis nádfedeles imaház volt és a mostani templom helyén állt. A ma is látható egyházi épület alapjának számító kőteplomot Grassalkovich Antal özvegye, Klobusiczky Terézia emeltette 1780-ban a bátmonostori apátság tégláit felhasználtatva. Az Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt új barokk templom a bunyevácok betelepülése miatt a 19. század végére szűkössé vált. Ezért a templom kibővítették Foerk Ernő és Petrovách Gyula tervei alapján 1913-ban, amely érintette a szentély, a kripta, sekrestye, oratórium és kereszthajó megnagyobbítását.

1911-ben a  templom felújítás során az addigra elöregedett kormos oltárokat díszítő festmények helyett újakat festettek.

Jézus Szíve római katolikus templom (2023)

A Jézus Szíve templom a bajai Kiscsávoly városrész emblematikus épülete, amely megépítése Várady Lipót Árpád érseknek köszönhető.

A hatalmas méretekkel rendelkező neoromán templom terveit Petrovácz Gyula és Foerk Ernő készítette. Az 1923-24-ben épült templom belsőterét három rangos festőművész: Prokop Péter Miskolczy Ferenc és B. Mikli Ferenc alkotása is díszíti. A Csallós András által készített Jézus Szíve szobros főoltáron kívül, még két mellékoltár is található az épületben.

Szent Anna római katolikus templom (2023)

A település ma is álló barokk stílusú római katolikus temploma 1746-ban készült el, és Szent Anna tiszteletére szentelték fel. Az ekkor még szerény méretekkel rendelkező épület kibővítésére 1783-1787 között került sor. Később a meglévő templom két oldalhajóval és szentély résszel toldották meg, amely terveit Foerk Ernő készítette. 

A templom belsejében létható főoltárkép Szent Annát ábrázolja, amint a Szent leányát imádságra tanítja férje, Szent Joachim társaságában.

Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom (2022)

A szegedi dóm a méltóság teljes alakjával a városkép talán legjellegzetesebb eleme, ezen kívül pedig hazánk újkori egyházi építészetének egyik legmonumentálisabb alkotása.

forrás: fototar.lechnerkozpont.hu

Szegednek már Szent István idejében temploma volt, ennek maradványait találták meg a fogadalmi templom építésekor. Valószínűleg a 12. században emelt épületet a tatárok rombolták le. A Dóm elődjének számító barokk Szent Demeter templomot 1725-ben építették fel az egykori falakból. A mai nagytemplom tervei az 1879-es árvíz után készültek el, amikor is város fogadalmat tett egy új templom felépítésére. A Szent Dömötör-templom lebontását követően 1913–1930 között épült meg a székesegyház, amelynek első terveit Schulek Frigyes készítette. De a költségek csökkentése végett inkább Foerk Ernőt kérték fel a megvalósításra, aki inkább a tégla-architektúrára helyezte a hangsúlyt és némileg módosított az építészeti terveken is.

A fogadalmi templom belsejében Patay László Munkácsy díjas festőművész számos képe látható. A kezdet a Szent Gellért életét bemutató 4 részből álló sorozat volt, ami 1980-ban készült el. Ám legjelentősebb itt látható alkotása a kupolát díszítő secco, melyet 2000-ben fejezett be. Az épületet díszítő szobrok közül kiemelkedő értékű a Szent Gellért-oltár, amelyet 1930-ban Foerk Ernő tervei alapján, Krasznai Lajos faragott.A dómban található még az ország legnagyobb toronyórája és legnagyobb templomi orgonája is.