Mártonszállási iskola (2023)

A mártonszállási tanyai iskola a Klebelsberg iskolaépítési program keretében készült a 19. századi. 

A népiskolához akkoriban egy iskolakápolna is tartozott, amely Toursi Szent Márton kapta védőszentjéül. Napjainkra ugyan bezárta az iskola kapuit, de a kápolnába néha még miséznek például a Márton-napi búcsúkor vagy ha zarándok csapat érkezik a bajai településrészre.

Bajai Földikutya-rezervátum (2023)

A Bajai Földikutya-rezervátum egy 114 hektár kiterjedésű terület, ahol a Bácskai-síkvidékre egykor jellemző táji adottságok, például nagy kiterjedésű erdőssztyeppi élőhelyek maradványok találhatóak. 

Az itteni kiterjedt erdei és homoki sztyeppréteken igen változatos élővilág lelt otthonra. Ezek közül kiemelkedik a délvidéki földikutya, amely legnépesebb egyedszámban él itt és kifejezetten faj megmentésére nyilvánítottak védetté a területet. 

A földikutya hazánk legveszélyeztetettebb gerinces állata, ezért fokozottan védett, és természetvédelmi értéke 1.000.000 Ft.

Bajai izraelita temetők (2023)

A bajai izraelita temetők egy rég letűnt világ szellemét idézik, ugyanis itt nyugszanak a város hajdanvolt híres polgárai az elmúlt három évszázadból.

A zsidó temető, vagy ahogy ők nevezik a „zsidók kertje” a Szegedi út mentén, a város egykori határában található. A főútról bekanyarodva a jobb oldalon a régi temető, a bal oldalon pedig az ún. új temető látható. A régi temetőt 1790-ben alapították az akkori hitközség tagjai, és egészen az 1950-es évek elejéig temetkeztek ide. A sírkertben napjainkban kb. 5-7 ezer sír található, amelyek homokkőből, mészkőből, gránitból és márványból készültek. 

A temető érdekessége még, hogy több, az első világháborúban elhunyt muzulmán vallású katona sír is található itt. A szerb hadsereg muzulmán vallású katonáit egyik katolikus temetőben sem engedtek eltemetni, így ide temették el őket.

A temető egyetlen megmaradt szakrális épülete a Fischer-család kriptája, amely klasszicista stílusjegyeket visel magán. Az építmény kupoláját egykoron színes freskó borította, de ezek sajnos napjainkban nem láthatóak, az enyészeté lett.

Az újabb temetőt az 1910-es évek második felétől vették használatba és napjainkban is temetkeznek benne. Az itteni sírokban többnyire a holocaust áldozati nyugszanak.

Jézus Szíve római katolikus templom (2023)

A Jézus Szíve templom a bajai Kiscsávoly városrész emblematikus épülete, amely megépítése Várady Lipót Árpád érseknek köszönhető.

A hatalmas méretekkel rendelkező neoromán templom terveit Petrovácz Gyula és Foerk Ernő készítette. Az 1923-24-ben épült templom belsőterét három rangos festőművész: Prokop Péter Miskolczy Ferenc és B. Mikli Ferenc alkotása is díszíti. A Csallós András által készített Jézus Szíve szobros főoltáron kívül, még két mellékoltár is található az épületben.

Szent György szerb ortodox temetőkápolna (2023)

Baja Kiscsávoly városrészében található a Szent György-temetőkápolna, amely egy szerb ortodox sírkert közepén állott egykoron. A Sárkányölő Szent György tiszteletére szentelt temetőkápolnát Szokolovity Katerina férje halála után építtetett 1903-ban családi temetkezési helynek. Az eklektikus kápolna megépítése Iszkáitz András építőmester nevéhez fűződik, aki az ortodox építészet irányelveit követve húzta fel az építményt.

A temetőkápolna a második világháborúban megsérült, sőt később ki is fosztották. A romos épület környékén lévő temető 1983-ban a város felszámolta, az építtető család szentély alatti kriptájával együtt. 

B. Mikli Ferenc festőművész közbenjárására 1999-ben a város felújította a kápolnát és környékét. A „Megbékélés Kápolnájára" keresztelt építmény faliképei és seccoki a festőművész munkái, amelyet ingyen készítette el. Napjainkban a kápolna kiállítóhelyként funkcionál.

Bajai keresztek (2023)

Latinovits-kereszt, 1863

Kőkereszt, 1908

 

Vodicai Máriakönnye-kápolna és szentkút (2023)

Bácska népeinek közös búcsújáróhelyét a Máriakönnye vodicát Baja határában találjuk. A vodica szláv nyelven azt jelenti, vizecske, ugyanis az ország déli részén álló Szent-kút nemcsak a magyar katolikusok, hanem a bunyevácok, sokácok, szlovákoknak és németek is egyaránt kegyhelye.

A bajai Máriakönnye kegyhelyről azt tudjuk, hogy már a 18. században fontos zarándokhely volt, s az itt levő a kápolnát 1811-ben építette fel Schmidt Sebestyén és felesége. A kápolnába a Mindenkor Segítő Szűz Mária képét helyezték el, amely a prágai Szent Vitus-székesegyház kegyképével mutat hasonlóságot. 1816-tól VII. Pius pápa a tömeges ide zarándoklások miatt engedélyezte a Kisboldogasszony-napi búcsú megtartását. Az idők folyamán a kegykápolna több átalakításon ment keresztül, 1930 és 1934 között a ferencesek kibővítették, és ekkor került ide a toronysisak alatti Jézus szíve-szobor, amely Kender István alkotása.

A kegyhelyhez két forrás is tartozik, az egyik forrás az ortodox szerbeké, még a másiknál a hazai és betelepült katolikusok imádkoznak. A szent forrásokhoz több legenda is kapcsolódik, az egyik szerint egykor egy szerb és egy magyar diák vándorolt erre, amikor farkasok támadták rájuk. A diákok egy magas fa alatt buzgón imádságba kezdtek, amely hatására megmenekültek. A fa közelében két forrást is találtak, később ezeket a saját vallásuk szerint Szűz Mária tiszteletére szentelték.

A bajai vodica az évtizedek során több szoborral és keresztel bővült, 1886-ban készült a Magyarok Nagyasszonyának szobra, amelyet Bhön Anna Berta állítatott. A kápolnával szembe pedig 18. század második felében létesült kálvária került, az itteni keresztet a Latinovits család állíttatta 1863-ban. A gyönyörű természeti környezetben fekvő kápolna köré 2006-ban a vodicát és a környék élővilágát bemutató tanösvényt alakítottak ki, a gyerekek számára pedig játszótér készült.

Ferenc-tápcsatorna (2023)

A Ferenc-tápcsatorna (más néven Baja-Bezdáni-csatorna) a Dunát és a Tiszát összekötő belvízlevezető-hajózó-öntöző csatorna. A Magyarország déli részén folyó, majd Szerbiában tovább haladó vízfolyás gazdag történelmi múlttal és nemzetközi jelentőséggel is rendelkezik.

A Ferenc-csatorna Kiss József és fivére, Gábor mérnöki munkája nyomán 1794. és 1801. között létesült Türr István közreműködésével. A Dél-Bácskai csatornarendszer 1870-75 között kiváló hazai, olasz, angol, francia és osztrák szakemberek közreműködésével megújult és kibővült. A vízfolyás Bajánál ágazik ki a Sugovicából és mintegy 44,8 kilométer múlva lép be Szerbiába. A csatorna jobbára az itteni Holt-Duna egykori medrében halad, de mesterséges, ásott medret is alakítottak ki számára.

Deák Ferenc-zsilip (2023)

Országosan is kiemelt jelentőségű vízilétesítmény található Baján a Sugovica, a Ferenc-tápcsatorna és a szeremlei Holt-Duna találkozásánál.

A téglafalazatú hajó- és tápzsilip 1875-ben épült Türr István olasz királyi altábornagy vezetésével. Akkoriban a kor élvonalába tartozó műszaki létesítmény Deák Ferencről nevezték el. Az újonnan létrehozott tápcsatorna megfelelő vízellátása érdekében 1914-16 között szivattyútelep építettek, amellyel próbálták kiegyenlíteni a dunai vízjárás egyenetlenségeit, több-kevesebb sikerrel. A Deák Ferenc-zsilip legnagyobb megpróbáltatását az 1956-os tél végi, kora tavaszi dunai jeges árvíz idején élte meg.

A szivattyútelep épülete ma már múzeum, benne kapott helyet az a vízügyi kiállítás, amely építkezések egy-egy mozzanatát mutatja be. A bejárat mellett pedig Baja szülöttének, a csatornarendszer megújítójának, Türr Istvánnak a mellszobra áll. Az itteni patinás szivattyútelep épületegyüttese napjainkban már nem csupán muzeális érték, hanem esztétikai látványt is nyújt, ahogyan belesimul nyugodt, csendes környezetébe.

Hétfájdalmú Szűzanya-kápolna és kálvária (2023)

A bajai Kálvária-domb tetején álló klasszicista stílusú kápolna 1836-ban épült egy korábbi kápolna helyére. Az épületet valószínűleg Gfeller Károly zombori építőmester vagy Bauer Antal tervezte, de egyes feltételezés a terveket Hild Józsefhez köti.

A kápolna előtt egy 1795-ben készült barokk Kálvária-szoborcsoport áll, amely Szűz Máriát, Szent János apostolt és Mária Magdolnát ábrázolja.

A dombon található még egy kálvária is, melyhez széles tereplépcső vezet fel hozzá. A kálvária stációfülkéi és azok domborművei 1766-ban készültek. A kovácsoltvas díszítéssel ellátott fülkéket legutóbb 1973-ban Harcos István újította fel.

I. világháborús emlékhely (2023)

A bajai Kálvária-temetőben található egy I. világháborús sírkert, ahol a magyar hősök mellett két brit haditengerész is nyugszik.

Az első világháborúban elhunyt katonáknak műkőből készített, babérkoszorú övezte rohamsisakot ábrázoló egységes síremlékek készültek. A sírhelyek között található M. Mac Leod és E.S. Lawrence brit haditengerész sírja, akik a H. M. Motor Launch 368 fedélzetén szolgáltak a Tanácsköztársaság idején a szerb megszállásakor. Az Antant katonái a Dunán őrjáratoztak, amikor Érsekcsanád magasságában a hajójukat egy úszóakna felrobbantotta és a két tengerész hősi halált halt.

Szent Rókus temetőkápolna (2023)

A bajai Batthyány és Rókus utca találkozásánál, a Rókus temetőben áll a Szent Rókus-kápolna, amelyet fogadalomból emeltetett a pestistől megszabadulás emlékezetére a város.

Az 1739-es pestis járványt követően készült el a Szent Rókus tiszteletére felszentelt kápolna. A nem időtálló építőanyagból készült építmény fél évszázad alatt leromlott, ezért Harlikovics András javaslatára új kápolna építésébe kezdtek. Az új késő barokk építmény 1795-re, pont Szent Rókus napjára készült el. A kápolna homlokzati falfülkéiben Szent Sebestyén és Szent Rókus szobra áll, az árkád alatt pedig parasztrokokó stílusú piéta domborművet és a Mária-szobrot találunk.

A kápolna félkörös záródású szentélyében gazdagon díszített oltár áll, melyben Hanisch Mátyás által 1802-ben festett pestises szenteket ábrázoló főoltárkép látható.

Rókus temető (2023)

A bajai Rókusváros temetőjébe hajdanán a nemesség és a gazdagabb polgárság temetkezett, itt nyugszanak többek között az Auer, Császár, Harlikovics, és a Pilaszánovics családok tagjai is. 

A temetőkápolna egyik kriptájában kapott végső nyughelyet a város neves szülötte, Mészáros Lázár, aki az első független magyar kormány hadügyminisztere volr.

Drescher család sírboltja (2023)

A bajai Rókus temető legkülönleges síremléke bajai Drescher Gyula családi sírboltja. Többek között az 1917-ben hősi halált halt ifj. Drescher Gyula és Baja egykori főispánja Meskó Zoltán is ebben a sírban nyugszik.

A Gerenday Antal és fia által készített fehér márványból faragott síremlék a Rókus temetőben található.

Mater Dolorosa (2023)

Baja legrégebbi ismert barokk alkotása a Páduai Szent Antal ferences déli falfülkéjében látható.

A Fájdalmas Szűzanya vagy más néven Máter Dolorosa szobra 1740-ben készült.

Római katolikus plébániaház (2023)

A Szent Imre tér 6. szám alatt áll a Római katolikus plébániaház, amely egy egyszerű, klasszicizáló főhomlokzatával kiemelkedik a tér többi épülete közül.

Az első plébánia épületet 1728-ban emelték, de ez az 1840-es tűzvész során leégett. 1841-ben újjáépítették adományok segítségével a plébániát, erre emlékeztet a nyeregtetős épület oromzatán lévő kronosztikon.

Vojnich-kúria (Képtár) (2023)

Az egykori Vojnich-kúriában található a Nagy István Képtár, amely a Türr István Múzeum képzőművészeti gyűjteményét bemutató kiállítóhely egyike.

A bajai Vojnits-kúria 1830 körül épült klasszicista stílusban, építtetője Vojnits György volt. Az államosítást követően Képzőművészeti Akadémiaként, majd Rudnay Gyula festőművész mesteriskolájaként működött az épület. Az 1985-as felújítást követően ebbe az épületbe költözött a Nagy István Képtár, ahol az Baja Képtár legszebb darabjai kaptak helyet. A gyűjteményben külön egységet alkotnak Nagy István és Rudnay Gyula festőművészek alkotásai.

Pandúr-falu ökopark és kilátó (2021)

A Nagy-Pandúr-sziget kirándulókat csábitó legújabb létesítménye a Pandúr-falu ökopark és a hozzátartozó kilátó. A fából készült kilátó a Sugovica partján található, a parkban pedig mezítlábas sétaút, és interaktív tanösvény várja a látogatókat.

Nagy-Pandúr-sziget (2021)

A nagyobbik Pandúr-sziget a nevét a középkorban itt álló Pandúr faluról kapta, amelyet a Duna áradásai miatt elnéptelenedet. Az itt található pusztát ezt követően sokáig állattenyésztésre és földművelésre használták, majd a csatorna építésekor az északkeleti sarkát levágták. A második világháború után lassan elkezdett benépesülni a sziget északi és keleti vége, a csodálatos dunai panorámával rendelkező telkekből létre jött a Futrinka sor. De így is a megmaradt a terület nagyobbik részén még mindig a természet az úr. 

A folyók közé beékelődött területen található erdők és a hozzá kapcsolódó zöld környezetben páratlan állat- és növényvilág figyelhető meg. S szerencsére a szigeten körbe vezet bennünket a Pandúr-kör irányított körjelzései, amely egy 8,5 kilométer hosszú sétaút.

Téli kikötő (2021)

A Türr István-átvágás északi végében, a gyalogos és kerékpáros híd szomszédságában található az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság téli kikötője. 

Itt a Nagy-Pandur-sziget ezen a részén több parkoló hajó is látható, de a déli Duna jégmentesítését végző jégtörő flotta is itt állomásozik.