Barna kövipók (Drassodes lapidosus)


A barna kövipók nevéhez híven elsősorban köves-sziklás helyeken él, ahol a kövek alá be tud húzódni.
Az állatot vörösesbarna és mintázatmentes színéről, és selymesen fénylő potroháról lehet felismerni.

Mohos ugrópók (Marpissa muscosa)

A mohos ugrópók egy apró szürke és barna színű pókocska, amely az emberi környezetben is jól érzi magát.
A pókfaj kedveli a síkvidékek nyílt vagy félárnyas élőhelyeit, erdők szélén, és nedves réteken egyaránt előfordul.

Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont (2022)


A Magyar Nemzeti Bank Széll Kálmán téren álló épületben kapott helyet a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont. Az egykori Postapalota 4 emeletén Magyarország fizetőeszközeinek ezeréves történelmét ismerhetjük meg egy interaktív kiállításon.
A MNB Budai Központjában 2022. március 15-én nyílt meg a Pénzmúzeum, miután az épületet felújították.
Az interaktív tudásközpont bevezeti a látogatóit a pénzügyek világába, ahol különböző korosztályok pénzügyi kultúráját tekintheti meg az érdeklődő. De láthatunk itt Bankjegy- és Érmegyűjteményeket, sőt a pénzintézetek és különösen a jegybank tevékenységének legfontosabb mozzanataival is megismerkedhetünk.

Fogaskerekű vasút (2022)


A fővárosi tömegközlekedés egyik különleges színfoltja a 60-as jelzésű fogaskerekű vasút. A Széchenyihegy és a Városmajort összekötő BKK járaton utazva a hegyekből a vonat szó szerint leereszkedik a városba.

A Diósárok mentén vezetett fogaskerekű vasút megépítésével Gesellschaft für Bergbahnen in Basel vállalatot bízta meg a budai városvezetés. A munkálatok 1874. április 22-én kezdődtek meg, és a forgalom már június 24-én megindult. A vasút eleinte csak sváb-hegyi villanegyedig közlekedett, de a kirándulók növekedése miatt 1890-ben meghosszabbították a pályát a Széchenyi-hegyig. Eleinte a vonatokon építőanyag szállítás is folyt, de a vendéglősök is a fogaskerekűt használták áruszállításra.

Széchenyi-hegyi Gyermekvasút (2022)



Budapest egyik közlekedési látványossága a város két kerületét erdei területen összekötő, keskeny nyomtávú Gyermekvasút.


1947-ben az ország akkori vezetősége egy olyan vasút létrehozása mellett döntött, amelyen a szolgálatot gyermekek látják el. Így a 11 kilométeres pályával rendelkező vonal a rendszerváltásig Úttörővasút néven üzemelt. 2015-ben a Gyermekvasút bekerült a Guinness-rekordok könyvébe, ugyanis a budapesti kisvasút a világ leghosszabb olyan vasútvonala, ahol a forgalmi és a kereskedelmi szolgálatot gyermekek látják el.


A vonal két végállomása Széchenyi-hegy és Hűvösvölgy között napjainkban is temérdek látnivaló várja az ide látogatókat.

János-hegy (2022)



A János-hegy a Budai-hegység legkedveltebb kiránduló helye, hiszen itt áll a híres Erzsébet-kilátó, ahonnan Budapest legszebb körpanorámája nyílik. De nem csak a kilátás miatt érdemes ellátni a forgalmas turistacsomópontra, ugyanis itt található a Libegő felső állomása, és Normafa futópálya is érinti a hegytetőt.

Budapest legmagasabb pontja már a 19. században a környékbeliek kedvelt kirándulóhelye volt. Az itt húzódó bükkös és gyertyános-kocsánytalan tölgyes erdő miatt nagyon szerették az emberek. A nevének eredetéről több magyarázat is van, egyik hogy a hegyet az egykoron itt álló Nepomuki Szent János-szoborról nevezték el. De az is lehet, hogy Óvári János gróf miatt kapta mai nevét.
Napjainkban a hegyen egy kiránduló központ várja a látogatókat libegővel, játszótérrel és büfékkel, de a Gyermekvasút megállója is a közelben található.

Erzsébet-kilátó (2022)




Az Erzsébet-kilátó a fővárosunk legmagasabb pontján, a János-hegy tetején áll.

Az 527 méteres „hegycsúcs” már több száz éve közismert kirándulóhely. A magaslat nevének eredete a törökverő Hunyadi Jánoshoz köthető, akinek itt Márta, egy szép görög leány megmentette az életét. A mai kilátó építése előtt a hegytetőn már egy fából készült emelvény állt, amelyet 1908-ban bontottak le, hogy helyet kapjon a Schulek Frigyes által megálmodott neoromán épület. Az 1910-re elkészült 23,5 m magas kilátóba 100 lépcső vezet, a legfelső szintjéről tiszta időben a Magas-Tátra csúcsai is kivehetők.

Páduai Szent Antal (2022)


A Budakeszi út, mellet a Mária úton található Páduai Szent Antal szobra. A szobor talapzata még az eredeti barokk alkotás, de Szent Antalt nemrégiben pótolhatták egy másolattal.

Jange Tóni-kereszt (2022)


A Budakeszi úton a János-hegy lábánál a turistautak találkozásánál áll egy több mint 200 esztendős kereszt.
A Jange Tóni-keresztet (Jange Toni Kreuz) a talapzatán található évszám szerint 1801-ben állították. A kereszt felállításának történetéről többféle legenda maradt fenn, de ezek sokban hasonlítanak egymásra. Valószínűleg a kis Jange (Jankovics) Tóni emlékére emeltették a keresztet, aki a környéken tűnt el télvíz idején.
2014-ben a megdőlt feszületet felújították, amely napjainkban is fontos szenthely az erre kiránduló embereknek.

Magyar repcsény (magyar repcsény)


A magyar repcsény mészkedvelő; karsztbokorerdők, száraz tölgyesek, karszterdők, lejtősztyeprétek, irtások védett növénye. A hazánk hegyvidékein viszonylag sok helyen előforduló növényt elsősorban a sárga, négy tagú fürtben nyíló virágjáról lehet felismerni.

Budakeszi Vadaspark (2022)

A Budakeszi Vadaspark a város határában, egy erdőben található, ahol a Kárpát-medencében honos nagyvad- és apróvadfajait saját, természetes környezetükben ismerhetjük meg. A Pilisi Parkerdő Zrt. által üzemeltetett vadaspark látnivalóit Dinó Park és Kalandpark is színesíti.

A Budakeszi Vadaspark több évnyi terveztőmunka után, 1979-ben nyitotta meg kapuit. A vadasparkot alapításakor az erdészeknek az volt a célja, hogy természetes élőhelyükön mutassa be a Kárpát-medencébe őshonos és betelepült állatvilágát, valamint még közelebb hozzák a látogatókat az állatokhoz. Napjainkban 32 állatfaj mintegy 120 egyede él természetes környezetben a 26 hektáros erdei területen. Ezek közül több állatfaj is megsimogató, sőt az iskolás és óvodás csoportok számára komplex oktatási program igényelhető.



A Budakeszi Vadasparkban az elmúlt években számos fejlesztés valósult meg, ezeknek köszönhető a Dinó Park is, ahol egy közel 2 hektáros területen 25 életnagyságú dinoszaurusz-modell tekinthető meg. De nem rég nyílt meg a kalandpark is, ahol 6 különböző nehézségű pálya várja a csúszni és mászni vágyókat! Ezenkívül erdei pihenők, játszótér, vadles és kilátó teszik színesebbé az itt eltöltött időt.

őstulok (Bos primigenius)

barna medve (Ursus arctos)

közönséges farkas vagy európai szürkefarkas (Canis lupus lupus)


Túra: Tiszazug természeti kincsei (2022)

Aranyos lapály,
gólyahír, áramló könnyűségű rét.
Ezüst derűvel ráz a nyír
egy szellőcskét és leng az ég.
 
 Jön a darázs, jön, megszagol,
dörmög s a vadrózsára száll.
A mérges rózsa meghajol -
vörös, de karcsú még a nyár.

(József Attila)


Mint villám tépte magányos ...

























Szent Márton Zarándokút 04.


A múlt vasárnapi túránk rendhagyó módon most nem a Szent Márton Zarándokúton fellehető templomokról szólt, inkább az itteni kistáj természeti különlegességéről. Ugyanis a Tiszazug mai formáját nem a határfolyója, a Tisza hozta létre, hanem a környéken a Duna feltöltő tevékenysége játszotta a főszerepet. Erről s sok más kultúrtörténeti és tájföldrajzi érdekeségről a Tiszakürti arborétum egykor igazgatója Tálas László mesélt nekünk útközben.


forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Nagyrév (StM) – Tiszainoka, Református templomTiszakürti arborétumTiszakürt-tiszainokai gyepekTiszaugi Tisza-hídTiszaugi-Holt-Tisza – Piarista csónakház – Tiszaug, Református templom


Táv és szintemelkedés:

26,5 km/ 45 m




Alföldi árnyas



Szent Kereszt Felmagasztalása templom (2022)


Tiszaug központjába áll a település római katolikus temploma, amely 1788-ban épült a Steer-Steöszel család jóvoltából. Az apró épület jellegzetessége a fa huszártorony, de barokk stílusú főoltára is egyedülálló.

Református templom (2022)

A Fő utcán álló egyhajós, egyenes záródású, keletelt templom 1797-ben épült barokk stílusban. A ma is rossz állapotban lévő épületet legutóbb 1867-ben állították helyre Luby Imréné adományából. A templom berendezés ekkor kapta, orgonája 1883-ban készült Bakos Károly által.

Árvízi emlékhely (2022)


A tiszaugi Gátőrház mellett egy árvízi emlékhely látható, ahol az itteni árvizek áldozatul esett fekete nyárfa egy szelete lett kiállítva.

Tiszaugi Holt-Tisza (2022)


A Tiszaug határában a Tisza bal partján ármentesített területrn található a holtág, amely természetes lefűződéssel alakult ki. A Bács-Kiskun megyéhez tartozó patkó alakú tó élővilága igen változatos, több vízimadár táplálkozó és pihenő helye.

A Király és Társai Halászati Kft. által kezelt holtág évtizedek óta a környékbeliek kedvelt horgászhelye. De a pihenni vágyók is megtalálják itt a számításaikat, hiszen tó dél-keleti részén egy strand található. Sőt egy kilátó is felállított a település vezetése a patkó közepén található erdő szélén.


 

Tiszaugi Tisza-híd (2022)

Az új tiszaugi Tisza-hídnak olyan egyedülálló szerkezettel rendelkezik, amelyből Európában egyetlen sincsen, és a világon is csak néhány hasonló épült.
Az új Tiszaugi híd hazánk negyedik négysávos közúti Tisza-hídja és a szerkezetének megépítésekor a Panama-csatorna rekonstrukciójakor is használt PERI rendszereket használtak. A különleges híd formájával és az egyedülálló kialakításával a helyiek szerint a helyben maradást és az ideérkezést is szimbolizálja.

Tiszakürt-tiszainokai gyepek (2022)

A Tiszazug eredetileg egy mocsaras, lápos terület volt, amelyet a Tisza lecsapolása után jó minőségű termőtalajjá vált. Az agyagos, és homokos kistájat azóta szőlők és gyümölcsösök uralják, de megterem itt a búza és a kukorica is. A terület másik nagy értékei a természetes fűz-, nyár-ligeterdők és ártéri rétek, legelők alkotják. Az itt megtalálható hullámterek és a morotvák pedig számos értékes állatfajnak nyújtanak életteret. Ezek napjainkban a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó védett területek.

Református templom (2022)


Tiszakürt első temploma a Tisza partjának szélére épült, valószínűsíthetően még a török idők előtti időben. Erről a vallási épületről sem írásos, sem pedig tárgyi bizonyíték nincs már fent.
A botanikuskert szomszédságában álló református templomot 1888-ban építették eklektikus stílusban. A 27 méter magas tornyában három harang lakik, a legnagyobb négy mázsa húsz kiló és Szlezák László műhelyében készült 1924-ben.
Érdekesség, hogy a reformátusokhoz és a templomhoz tartozó erdős-mocsaras területen kezdte kialakítani fás kertjét a Bolza család, amelyből később arborétum lett.

Tájház (2022)


2020-ban adták át a Tájházat Tiszainokán, ahol a településünk történelme, és népi értékei, hagyományai elevenednek meg. Az egykori parasztház felújítása során igyekeztek megőrizni annak karakterét és népies jellegét. A berendezéséhez pedig helyben őrözött tárgyakat használtak fel.

Református templom (2022)


A tiszainokai református templomot 1787-ben építették barokk stílusban. Az épület a tornyát csak később, 1794 kapta. A templomot 1829-ben újjáépítették, valószínűleg azért mert elődje leégett.

Szovjet Hősi emlékmű (2022)


Tiszainokán a felszabadulás 15. évfordulójára úgy döntöttek, hogy egy emlékművet állítanak az eseménynek.
Az obeliszket végül Varga László tiszainokai születésű csépai kőműves készítette el a tiszakécskei emlékmű mintájára. 1956-ban megpróbálták az emlékművet ledönteni, de a lakosság megvédte az alkotást. 
Az itt élők azóta is rendszeresen karbantartják az árnyas parkban álló emlékművet és környékét.

Haraszti-kúria (2022)


Az Felszabadulás utca kanyarjában álló kúria szerű épület egykoron intézői lakás volt, és a 19. század első felében épült.

A széki gróf Teleki család birtokán álló épületet később a Haraszti család vásárolta meg. Az intézői lakást az 1940-es évek második felében államosították, és kultúrházat és mozit rendeztek be benne. A nagymúltú épületben jelenleg is kultúrház és a községi könyvtár működik.

A műemléképület legszebben egyben maradt része az összefüggő falazott kerítésrésze és a díszes bejárata, mindkettő településképi szempontból is jelentős.

II. világháborús emlékmű(2022)


Nagyréven az iskola melletti parkban áll egy Világháborús emlékmű, amelyet a falu mártírjai tiszteletére emeltek. Az 1931-ben felállított 5 méter magas alkotást Branczeiz János budapesti szobrászművész készítette.
Az emlékmű különlegessége még, hogy oldalán körben márványtáblákon látható azok a hősök nevei, akik 1944. október 6-án a nagy szovjet támadás következtében vesztette életüket az itteni fronton.