Orvosi atracél (Anchusa officinalis)


Az orvosi atracél a borágók családjának egyik jellegzetes képviselője, amely a napos helyeket, pl. utak szélét és legelőket kedveli. A növény lilás kunkor virágzatával május-június körül találkozhatunk.

Kálvária (2014)


A zákányszéki Templomkertben lévő kálvária 1936-ban készült, de stációk egy korábban, az 1800-as évek végén készült kálvária képei. A keresztutat 2008-ban felújították, amelyhez Ördögh Jánosné nyújtott anyagi támogatást.

Máriaradnai kőkereszt (2014)

A zákányszéki katolikus templom előtt áll egy kereszt, amelyet Máriaradnáról hoztak ide a búcsúsok 1840-ben. A feszület eredetileg Kapitány Istvánné Lengyel Jozefa tanítónő Zabosfa dűlői birtokán állt, amely a mostani templom helyével megegyezik. A kereszt felirata szerint a zákányszéki hős katonáknak is emléket állít emléket.

Rezes futrinka (Carabus ulrichii sokolari)

A rezes futrinka hazánkban az Észak-és Nyugat-Dunántúli lombos erdőkre jellemző, de szinte bárhol előfordulhat. 
Az állat nagyon hasonlít a ragyás futrinkához, de a "rezes" teste bronzszínű egy kis zöldes árnyalattal. A futrinka áprilistól egészen kora őszig aktív, és ragadozó életmódot folytat, mint általában a futóbogarak.

Kamilla (Matricaria recutita)


A kamilla vagy más néven orvosi székfű egyik legismertebb gyógynövényünk, amely mezőkön, útszéleken, parlagokon általában nagyobb tömegben fordul elő. A növény legfőbb ismertető jegye, hogy virágának kúp alakú a vacokja. A kamilla virágzat felhasználása igazán sokrétű, ugyanis készítenek belőle teát, gyulladáscsökkentőt, görcsoldót, idegnyugtatót, sebgyógyítót, de a kozmetikai szerekben is gyakran felhasználják.

Heringsirály (Larus fuscus)


A heringsirály Magyarországon szórványos tavasszal és ősszel fordul elő. A sirállyal találkozhatunk tavak, folyók partján és szántóföldeken. Gyakran szárazföldön is vadászik, de úszva vagy röptéből a vízre zuhanva szerzi meg a zsákmányát.

Fehér gólya (Ciconia ciconia)


Mindenki által ismert és közkedvelt madarunk élete szorosan összefonódott a falvakéval, ahol fészkel.

A vonulómadár márciustól szeptemberig figyelhető meg hazánkban, főként a nedves, mocsaras rétek környékén, amelyet táplálkozóhelyként használ. Ugyanis itt szedi össze a férgekből, rovarokból, halakból, kétéltűekből, hüllőkből és más kisebb gerincesekből álló menüjét.