Túra: Csávoly, és ami mögötte van (2023)

Bércről visszanéz a vándor,
Vígan int kies hazája,
Ott mosolyg a róna táj:
De a messze távozónak
Szíve vérzik, szíve fáj;
Zeng felé a búcsuszó:
Isten hozzád, bújdosó!

(Bajza József)

Isten háta mögött



























forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Baja, autóbusz áll - Szerb temetőkápolna - Jézus Szíve templom - Izraelita temetők - Jánoshalmi út - Bajai Földikutya-rezervátumMártonszállási Szent Márton-kápolna - Kék-hegy - Isten háta - Segítő Szűz vodica - Országos alapvonal végpont - Csávoly, temetőkápolna és kálvária - Urunk Színeváltozása templom



Táv és szintemelkedés:

26,6 km/ 87 m



Séta sírkertben


Urunk Színeváltozása templom (2023)


Csávolynak már a 18. században is volt egy kis kápolnája, legalább is erről tanúskodik a temetőkápolnában lévő 1722-ben öntött harang. Ekkoriban még a Bajáról átjáró a ferences rendi barátok látták el az egyházi szolgálatot. A ma is látható egyhajós templomot Patacsics Ádám érsek építette fel 1783-ra, az építtető címere ma is látható az épület homlokzatán. A késő barokk stílusú templomot 1883-ban három hajósra bővítették, a szentély barokk berendezését pedig kicserélték klasszicista jellegűre. Ekkor tájt készült el Johann Höfrich festő Raffaello Urunk színeváltozásának képének másolata, amely ma is az oltár fölött látható.

A templomban Szent Péter és Pál szobrai és a Magyarok nagyasszonya szobrai láthatóak. Az oldalhajóban két mellékoltár, a Boldogságos Szűz Mária illetve Szent József oltár található még. A templomban őrzik továbbá II. János Pál pápa hajának ereklyéjét.

Szentháromság-szobor (2023)

 
Az Urunk Színeváltozása templom mellett kialakított parkban látható egy Szentháromság-oszlop, amelyet 1858-ban állítottak fel. Az oszlop tetején található három isteni személyen kívül, a talapzat kiszélesedő párkányán szentek szobrai láthatóak. A homokkőből készült szoborcsoport készítője Kleisch Miklós volt.

Szűz Mária (2023)


A csávolyi katolikus templom előtt áll egy Szűz Mária-oszlop, amelyet valószínüleg egy helyi német család állítatott 1908-ban.

Pieta (2023)


A Temetőikápolna mögött áll a csávolyi nagy, járványos, fertőző betegségek áldozataira emlékező, 1859-ben készült Piéta szobor. A keresztről levett Krisztust ölében tartó és fiát sirató Mária ábrázolás megalkotója Kleitsch Miklós szobrászművész volt.

Szent Mihály-kápolna és kálvária (2023)




A csávolyi temetőben álló Szent Mihály-kápolna 1929-ben épült egy régebbi épület helyén. A kápolna építtetője Fritz József volt, aki Kóbor Ferenc vállalkozót bízta meg, hogy Olaszországi mintára építsen kápolnát ide. A romantikus, eklektikus stílusú, Észak-Lombardiában jellemző épület, hazánk egyetlen ilyen jellegű kápolnája.

A kápolna előtti kálvária az 1930-as években épült a település német származású lakosai összefogásával.

Csávolyi keresztek (2023)

Knehr-kereszt, 1907
Folkmann-kereszt, 1909



Országos alapvonal végpontja (2023)

Csávoly határában található a Bajai alapvonal északi végpontja, amelyet valamikor az 50-es években Magyarország "háromszögelésékor" hoztak létre. Akkoriban az alapvonalmérések mellett fő- és mellékháromszögelési láncolatot hoztak létre, és ezeket a pontokat csillagászatilag is meghatározták. 

A szántóföld közepén álló beton építmény egy fontos geodéziai alappontot rejt, amely védelmére és népszerűsítésére több gondot kellen fordítania az utókornak.

Vodicai Segítő Szűz-kápolna és szentkút (2023)

Csávoly határában áll egy vodica, amely a Jánoshalmi országút (régi vármegyei) mentén, a Kápolna-dűlőben, régi szőlők között található.

A szél által összehordott futóhomokos domboldalból előbuggyanó csodatévő erővel bíró vízről egy 1731-es határjárás tesz említést először. A 1748-ban kereszttel is megjelölt szent kúthoz több népcsoport legendája is kapcsolódik, amelyekben a bunyevácoknak, a magyaroknak és németeknek is egyaránt Szűz Mária jelenik meg forrásnál.
1874-ben Haynald Lajos kalocsai és bácsi érseknél kérvényezést követően épült meg a ma is látható barokk kápolna. Az épület oltárképe a „Segítő Szűz Máriát” ábrázolja, a Szűz Mária-szobor pedig a csávolyi templomból került ide. A kápolna felszentelését követően búcsújáró hellyé is vált. 1904-ben két kisebb szoborkápolna is épült a forrás köré, az egyikben a bunyevácok Nepomuki Szent János szobrát, a másikba a németek Szent Flórián szobrát állították fel, de sajnos ezek a szobrok mára eltűntek.


Isten háta (Bozsja-ledja) (2023)


Csávoly északi határában áll a 170 méter magas Isten háta, vagy ahogy a bunyevácok nevezték Bozsja-ledja.

 A futóhomokos dombon egykoron a csávolyi szőlők sorakoztak, a tövében pedig ma is ott áll a település híres kápolnája, a Segítő Szűz vodica.

Kék-hegy (2023)

Csávoly határában található egy „Kékhegy” nevű halom, amely 161 méteres magaságával a környék egyik legmagasabb kiemelkedései közé tartozik. 
A hullámos dombvonulat természeti és tájképi értékét sajnos nagyban rontja, hogy itt húzódik egy használaton kívüli lőtér. A buckás-gyepes terület védetté nyilvánításán Csávoly település munkálkodik, a pusztai turizmus infrastruktúrájának fejlesztése képpen tanösvényt és táborhelyet alakítanának ki az egykori katonai területen.

Mártonszállási iskola (2023)

A mártonszállási tanyai iskola a Klebelsberg iskolaépítési program keretében készült a 19. század elején. 

A népiskolához akkoriban egy iskolakápolna is tartozott, amely Toursi Szent Márton kapta védőszentjéül. Napjainkra ugyan bezárta az iskola kapuit, de a kápolnába néha még miséznek például a Márton-napi búcsúkor vagy ha zarándok csapat érkezik a bajai településrészre.

Bajai Földikutya-rezervátum (2023)

A Bajai Földikutya-rezervátum egy 114 hektár kiterjedésű terület, ahol a Bácskai-síkvidékre egykor jellemző táji adottságok, például nagy kiterjedésű erdőssztyeppi élőhelyek maradványok találhatóak. 

Az itteni kiterjedt erdei és homoki sztyeppréteken igen változatos élővilág lelt otthonra. Ezek közül kiemelkedik a délvidéki földikutya, amely legnépesebb egyedszámban él itt és kifejezetten faj megmentésére nyilvánítottak védetté a területet. 

A földikutya hazánk legveszélyeztetettebb gerinces állata, ezért fokozottan védett, és természetvédelmi értéke 1.000.000 Ft.

Bajai izraelita temetők (2023)


A bajai izraelita temetők egy rég letűnt világ szellemét idézik, ugyanis itt nyugszanak a város hajdanvolt híres polgárai az elmúlt három évszázadból.

A zsidó temető, vagy ahogy ők nevezik a „zsidók kertje” a Szegedi út mentén, a város egykori határában található. A főútról bekanyarodva a jobb oldalon a régi temető, a bal oldalon pedig az ún. új temető látható. A régi temetőt 1790-ben alapították az akkori hitközség tagjai, és egészen az 1950-es évek elejéig temetkeztek ide. A sírkertben napjainkban kb. 5-7 ezer sír található, amelyek homokkőből, mészkőből, gránitból és márványból készültek. 

A temető érdekessége még, hogy több, az első világháborúban elhunyt muzulmán vallású katona sír is található itt. A szerb hadsereg muzulmán vallású katonáit egyik katolikus temetőben sem engedtek eltemetni, így ide temették el őket.

A temető egyetlen megmaradt szakrális épülete a Fischer-család kriptája, amely klasszicista stílusjegyeket visel magán. Az építmény kupoláját egykoron színes freskó borította, de ezek sajnos napjainkban nem láthatóak, az enyészeté lett.

Az újabb temetőt az 1910-es évek második felétől vették használatba és napjainkban is temetkeznek benne. Az itteni sírokban többnyire a holocaust áldozati nyugszanak.

Jézus Szíve templom (2023)


A Jézus Szíve templom a bajai Kiscsávoly városrész emblematikus épülete, amely megépítése Várady Lipót Árpád érseknek köszönhető.
A hatalmas méretekkel rendelkező neoromán templom terveit Petrovácz Gyula és Foerk Ernő készítette. Az 1923-24-ben épült templom belsőterét három rangos festőművész: Prokop Péter Miskolczy Ferenc és B. Mikli Ferenc alkotása is díszíti. A Csallós András által készített Jézus Szíve szobros főoltáron kívül, még két mellékoltár is található az épületben.

Szent György szerb ortodox temetőkápolna (2023)



Baja Kiscsávoly városrészében található a Szent György-temetőkápolna, amely egy szerb ortodox sírkert közepén állott egykoron. A Sárkányölő Szent György tiszteletére szentelt temetőkápolnát Szokolovity Katerina férje halála után építtetett 1903-ban családi temetkezési helynek. Az eklektikus kápolna megépítése Iszkáitz András építőmester nevéhez fűződik, aki az ortodox építészet irányelveit követve húzta fel az építményt.

A temetőkápolna a második világháborúban megsérült, sőt később ki is fosztották. A romos épület környékén lévő temető 1983-ban a város felszámolta, az építtető család szentély alatti kriptájával együtt. 

B. Mikli Ferenc festőművész közbenjárására 1999-ben a város felújította a kápolnát és környékét. A „Megbékélés Kápolnájára" keresztelt építmény faliképei és seccoki a festőművész munkái, amelyet ingyen készítette el.

Ezer Év Parkja (2023)



A mórahalmi „Ezer Év Parkja” csaknem 2000 hektáros területen mutatja Magyar történelem leghíresebb, és leglátványosabb kincseit mini makettek formájában.

A homokháti szabadtéri kiállítóhely 48 hazai várat, kastélyt, templomot, palotát, és egyéb műemléket sorakoztat fel, 1:25-ös méretarányban kihelyezve. A makettek elhelyezése az épületek eredeti földrajzi elhelyezkedését próbálja követni, illetve a Dunát, a Tiszát, és a Balatont is megjelenik a parkban.

Ugyanakkor értékes beltéri bemutatóhellyel, interaktív látványosságokkal és témavezető füzetekkel is várják a látogatókat a kiállítás üzemeltetői.

Homokháti Emlékház (2023)


A Homokháti Emlékháznak a mórahalmi rétesház adotthon, amely a múlt század első felének paraszti kultúráját, szokásait és tárgyi emlékeit mutatja be.

Az emlékházban látható tárgyakat a helyiek gyűjtötték össze, és az egykori mórahalmiak kultúráját, és szokásait mutatja be. A tájházban homokháti használati tárgyakat, bútorokat, mezőgazdasági eszközöket és jellegzetes ruhaviseleteket is láthatunk még. Emellett gróf Klebelsberg Kúnó szellemi, kulturális, és gazdasági örökségét bemutató szoba is helyet kapott az épületben, Klebelsberg világa címmel.

Babamúzeum (Kőiskola) (2023)


A mórahalmi Kőiskola 1907-ben épült, és nevét az után kapta, hogy az első téglából épült iskola volt. 

A fürdő nyári bejárata mellet álló épületben napjainkban Babamúzeum működik.

Milleniumi díszkút (2023)


Tóbiás Klára Árpád-házi szentek ábrázoló díszkútja a Szent László parkban kapott helyet.
A kutat Szent István, Szent László, Szent Imre, Szent Erzsébet, Szent Kinga és Szent Margit tűzzománc képei díszítik, és a Millennium évében avatták fel. Az Árpád-ház hagyományos címerállata helyet kapott az alkotáson egy griff formában.

Gyümölcsös lány (2023)

A Polgármesteri Hivatal előtt áll Mórahalom kedvence szobra, amely a Gyümölcsös lány nevet kapta.
Az 1987-ben felavatott szobor készítője Kalmár Márton volt.

Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő (2023)



A Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő a Homokháti térség legfelkapottabb fürdőhelye, amely egy közönségszavazáson 2018-ban „Az Év Fürdője” volt.

A mórahalmi komplexumban nyári időszakban 14 fedett medence, 7 szabadtéri medence, 8 szauna, két beltéri és egy szabadtéri csúszda áll a vendégek rendelkezésére. A fürdő gyógyvize kopásos és gyulladásos ízületi, illetve gerincbetegségek, izomreuma, valamint nőgyógyászati megbetegedések kezelésére alkalmas.
A gyógyfürdő mai elrendezését és kinézetét 2004-ben nyerte el egy felújítás alkalmával, 2017 óta pedig új épületszárnnyal gazdagodott a fürdő területe, amely által több pénztár és öltözőkabin várja az ide látogatókat.

II. világháborús emlékmű (2023)


A Szent László parkban található a II. világháború borzalmainak emléket állító emlékmű. A női alakot ábrázoló mészkor alkotást Fritz Mihály szegedi szobrászművész készítette, és 1998-ban került sor a felavatására.