A Fő téren áll a település nagyméretű temploma, amely neogótikus stílusban készült 1880-ban. A templom belsejében a gótikát idéző hálóboltozat látható, amelyeket színes, virágos mintákkal díszítettek. Az istenház főoltárképe Szent István koronafelajánlását ábrázolja, amelynek megfestője Keszler János volt. A főoltár mellett a hajó északi oldalán a Mária és a Szent Antal oltár állnak, velük szemben a Jézus Szíve oltár látható.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szent István. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szent István. Összes bejegyzés megjelenítése
Szent István király római katolikus templom (2024)
Hódmezővásárhely második számú katolikus katedrálisa azon időszakban épült, amikor minden templomot az első királyunkról neveztek el.
1935-ra koronázta siker a város katolikus vezetőségei által kezdeményezett alapkőletételt. 1937-re készült el a Fábián Gáspár által tervezett ókeresztény bazilika stílusú egyházi épület, amely felszentelésének évében a Szent Jobb országjáró körútjának egyik állomása volt.
A belsőterek egyik ékessége a magyar és lengyel szentek, népes csoportját ábrázoló Korbuly Ferenc freskó.
Napjainkra a Szent István téren álló plébániával egybe épült műemlék igazi kulturális helyé avanzsálódott, a lépcsőin a Kossuth-díjas Ákos is énekelt már.
István és Gizella-harangtorony (2024)
A csesztregi Szabadidő parkban áll egy kettős harangtorony, amely Szent István és Boldog Gizella nevét viseli. A tornyokat a település önkormányzata építtette 2000-2001-ben, a millenniumi évfordulójára. A kilátóként is emlegettet épületet Csernyus Lőrinc tervezte, és gyergyócsomafalvi székely mesterek építették.
Fájdalmas Szűzanya (2024)
A Jézus Szíve templom kertjében található egy Pieta ábrázolás, amelyet 1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulója alkalmából állították fel. Az alkotáson a Jézust ölébentartó Szűz Márián kívül egy Szent Istvánt dombormű, és a Szeretet Köteléke Közösség jelképe látható.
Szent István király római katolikus templom (2023)
![]() |
| forrás: darabanth.com |
Kistelek főutcáján áll a város római katolikus temploma, amely 1825 és 1831 közt épült kora klasszicista stílusban. A Szent István király tiszteletére szentelt templom terveit Grisszer János és Lipovszky Henrik készítette el. Az épület érdekesége, hogy a felső toronyemelete a szegedi városháza tornyának mintájára épült 1900 körül.
A templom belsejében látható mennyezetképek Szent István életéből vett jeleneteket ábrázolnak, amelyek Bicskei Karle János munkái és az az érdekessége, hogy megörökítette Kramer plébános arcát az egyik képen. A főoltár képén István király látható, amint Szűz Mária tiszteletére oktatja fiát, Imre herceget.
Szent István király-kápolna (2023)
1996-ban a Zala Megyei Közgyűlés határozatát követően építették fel Pelényi Gyula tervei alapján a Benedekrendi Kolostor temető-kápolnájának korabeli mását, és Szent István tiszteletére szentelték fel.
Szent István király római katolikus templom (2023)
A rendkívül gazdag formakinccsel rendelkező Szent István-templom Kiskunfélegyháza egyik büszkesége, amely a kor egyik legkiemelkedőbb neoreneszánsz alkotása.
Az újtemplom építése az akkori szénapiac helyén 1872-ben kezdődött és 1880-ban fejeződött be. A neoreneszánsz stílusú monumentális épületet Pártos Gyula tervezete, amely nevét az első fatemplom védőszentjéről, Szent Istvánról kapta-
A templom belsejében található főoltárkép Takács István alkotása, és Szent Istvánt ábrázolja, amint koronáját felajánlja a Magyarok Nagyasszonyának.
Szent István király római katolikus templom (2022)
Domaszék külterületén, a zöldfási tanyaközpontban található a település első temploma, amely a 19. században épült.
Az építészileg jelentős romantikus téglatemplom építését 1938 tavaszán kezdték meg, és még ugyanabban az évben be is fejezték. Az épület megtervezését és a főépítészi teendőket is Ábrahám István építőmester végezte. Az eredeti tervek szerint a templomhoz torony is kapcsolódott volna, de sajnos ez nem valósult meg. A zöldfási templom érdekessége, hogy nem a falu központjába áll, mert építésekor még azt hitték, hogy az itteni területi részen kezd majd kiépülni a település.
Az épület előterében még egy kőkereszt is látható, amelyet Ördögh Zoltán és neje Schütz Aranka a két világháborúból való megmenekülésükért, hálából állítatott 1947-ben.
Szent István király római katolikus templom (2022)
A tiszaföldvári római katolikus templom 1894-ben épült az Almásy és a Beniczky család adományaiból. A neoromán-neogótikus stílus kéttornyú, téglából készült templomot Szent István király tiszteletére szentelték fel.
A templom szentélyében látható oltárkép Szent Istvánt ábrázolja, amint a koronát felajánlja Szűz Máriának. A hajó két oldalán pedig Szűz Mária és Keresztelő Szent János szobra látható. A templom egyik érdekessége a bejartnál lévő kiállítás, amely a Szentföldön tett egyházközségi kirándulások gyűjtéséből lett kiállítva.
A templomkertben egy kültéri oltár áll, mögötte egy lourdes-i barlang található, emellett márványtáblák is láthatóak itt, amelyek jelzik a legnagyobb Mária-kegyhelyek irányát és távolságát.
Szent István király kápolna (2022)
Vezseny első Szent István-kápolnája a 19. században épült vályogból. Az épület 2000-ben az árvíz és a belvíz miatt súlyosan megsérült, használhatatlanná vált. A lebontott kápolna helyére 2001 és 2006 között épült meg az új, csónakot formázó épület. A hajó ősi szimbóluma a településnek, az itteni víziközeli életre és a Tiszával való kapcsolatra is utal. Az épület belsejében található főoltár az országát felajánló Szent István térdelő alakját és a Magyarok Nagyasszonyát együttesen ábrázolja.
Szent István király római katolikus templom (2022)
A templom oltárképét Danhauser festette 1831-ben, amely Szent István királyt ábrázolja, amint felajánlja a koronát Máriának.
Szent István király-kápolna (2021)
A Lakitelek Népfőiskola apró kápolnáját Lezsák Sándor és felesége építtette 1997-ben, Szent István tiszteletére.
Az épület tervezője Callmeyer Ferenc volt, az építkezés pedig alig három hónapig tartott. A vályogból épült kápolna egy ökumenikus szentély, erre alaprajzának hármas tagolása utal.
Szent István király római katolikus templom (2021)
A Tiszaalpárhoz tartozó településrész katolikus temploma 1939-ben épült, Petrovácz Gyula mérnök, országgyűlési képviselő tervei alapján. A tiszaújfalui neoromán stílusú épület kivitelezője pedig Bodolák Gyula volt.
A templom tornyának érdekessége, hogy a lébényi apátság sisakját viseli.
Szent István király római katolikus templom (2021)
A környék egyik legszebben épen maradt jelentős középkori épülete áll Mecseknádasdon, a 6-os főút mellett.
Az egykori Nádasd község magjában épült fel Szent István idejében a román stílusú kápolna, amelyet először egy 1235-ös oklevélben említenek. Az egyenes szentélyzáródású épület több bővítést követően érte el templom nagyságú formáját. Az épület a 16. századi utolsó nagy építkezési fázisban nyerte el mai formáját, ekkor készült el a négyszögletű torony és a körítőfal.
A Szent István templom melletti területet a Mecseknádasdra bevándorolt németek 18. századtól temetőként használták. A
Felső temető legrégebbi sírkeresztjei 1742-ből származnak, de valószínűleg a hegyoldal egy középkori temetőt rejt.
Címkék:
Duna-Dráva Nemzeti Park,
gótika,
Kelet-Mecsek TK,
kereszt,
Mecsek,
Mecseknádasd,
Pécsi Egyházmegye,
római katolikus,
román,
Szent István,
temető,
templom,
Templom-hegy
Szent István király római katolikus templom (2020)
Bugac katolikus templomának tervezésekor arra törekedtek az alkotók, hogy a falu határában feltárt középkori monostorra hasonlítson. A monostorom a bizonyítéka annak, hogy település már Szent István korától kezdve lakott.
A környéken elsőnek a mai Alsómonostoron épült fel katolikus istenház 1920-ban. Ezt követően Monostorfalva (Bugac) is templomépítésbe fogott, az ünnepélyes alapkőletételre 1932-ben került sor. De a „csonkatornyos” épület csak sok-sok nehézség árán készült el, és végül 1934. szeptember 8-án, Kisasszony napján szentelték fel. A templom építéséhez felhasználták a monostori romok tizenhat homokkövét, amelyek a mai napig kilátszanak a vakolat alól.
Szent István király római katolikus templom (2020)
Kerekegyháza központjában egy takaros parkkal körülvéve található a város egyetlen katolikus temploma. A Szent István tiszteletére felszentelt egyházi építmény 1911-13 között épült és Györgyi Dénes tervezte.
A neogótikus katedrális egyébkén ipari műemlékként is
nyilván van tartva, mivel az épület nagy része vasbetonból készült.
Szent István király római katolikus templom (2019)
A Szeged–Halas közötti út mentén, Dudás István dorozsmai gazda és felesége kis kápolnát építtetett Szent István király tiszteletére, amely 1858-ban készült el. Eme kis épületet körül alakult ki a homokhátsági község elődje, a Kistemplomtanya.
A ma is látható neoromán stílusú templom 1907–1910 között épült, az ekkora már megrongálódott kápolna helyett. A tanyaközpontot pedig 1950 körül a határbeli Bordány-dűlőről nevezték el.
Szent István király római katolikus templom (2019)
A Szent István templom a környék egyik Árpád-korban épült különlegessége.
Nagybörzsöny település központjától távol egy dombtetőn emelkedik a tökéletes arányú román stílusú falusi templom, amelyet 17. századi kőfal övez. A templomot a monda szerint névadója maga király építette, de a történészek alapos vizsgálata után kiderült a 13. századi mivolta.
Egy különös történet is kapcsolódik az épülethez, a félkőríves falon található szoborfejek a falut megrohamozó tatárok képei akiket a falusak a fogtak el és fejeztek le.
Szent István király római katolikus templom (2019)
A szentkirályi katolikus templom a Szent István téren található. Ez az épület a település büszkesége, és a honalapító királyunk nevét viseli.
A helyi katolikus közösség Zaboreczky Ferencz építőmestert bízta meg a szentkirályi templom terveinek elkészítésével. A neogótikus stílusú templom építése 1901 júniusában kezdődött el, és az év őszén be is fejeződött. A templom védőszentje Szent István lett, melynek ereklyéjét 1987. április 11-én kapta meg a község Marosi Izidor váci püspöktől.
A történet érdekessége, hogy a magyar Szent Család ereklyéi az országban egyedülállóan itt, a környéken találhatók együtt, ugyan is Lakiteleken Szent Imre herceg, Nyárlőrincen pedig Boldog Gizella királyné ereklyék láthatóak.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)










































