Megváltó és két angyal (2014)


A Kiskunfélegyházi Sarlós Boldogasszony templom a díszítő szobrait 1904 és 1905 közötti felújításkor kapta. A „Megváltó és két angyal” című alkotás, valamint a homlokzat két fülkéjében látható Árpád-házi Szent Erzsébet és Szent István szobrai Maróti Géza művei.

Túra: Csemő virágünnepe (2014)

Mint egy tányér krumplipaprikás,
lassan gőzölög lusta,
langy estében a piros palás,
rakás falucska.
Itt is, ott is karcsú füst - remény -
tünődni, merre szálljon,
áll kicsit a kémény küszöbén
és int a tájon.

(József Attila)

Csemő virágünnepe


























forrás: funiq.hu


Útvonal:

Nagykőrös, vasútállomás - Nagy-erdő - Csemő - Gyurka dombi kilátó - Vett út - Zöldhalom - Putri-sarki erdő - Csemő





Táv és szintemelkedés:

33 km/ 175 m







Árnyasmenet

Helytörténeti múzeum (2014)


Csemő egyik legrégebbi épületében kapott helyet a település helytörténeti gyűjteménye, amely 1970 óta gyűjtenek folyamatosan. 

A helyi lakosok összehordott anyag egy pályázati támogatás keretén belül, minden modern körülménynek megfelelően lett kialakítva az egykori orvosi rendelőben. A tárlat főépületben az egykoron itt megálló vasúthoz kapcsolód tárgyak találhatóak. Az udvari nyitott kiállítótérben pedig a szőlőtermesztéshez kapcsolódó eszközök láthatóak. Itt állnak például a szőlőprések, kádak, permetezőgépek, faragott hordók és egyéb tárolóedények. A másik melléképületben pedig a szintén csemői egy lakos, Orisek Ferenc fafaragó szobrai láthatóak.

Négy évszak (2014)


Csemő főterén, a Hétvezér téren áll Orisek Ferenc a falu fafaragó művészének Négy évszak című szobra.
Az alkotás 1996-ben készült, amelyet egy 400 éves tölgyfa matuzsálemből faragott ki a művész.

Urunk Színeváltozása római katolikus templom (2014)


A legvirágosabb település címet többször is kiérdemlő kiskunsági falu 1992-ben kapta római katolikus templomát. Az Urunk Színeváltozására felszentelt, modernista stílusú épület érdekessége a hagymára emlékeztető toronysisakja.

Dobó István (2014)


A csemői Dobó István utca elején áll az utca névadójának, Dobó Istvánnak a szobra. A 2009-ben felállított alkotást az itt élő Orisek Ferenc, Király Zsiga-díjas, népművészet mestere készítette.

Dózsa György (2014)


A Petőfi Sándor utca és az Urbán Pál utca sarkán lévő parkban látható Dózsa György portréja, amelyet Kiss István készített. A szobrot eredetileg a Honvédelmi Minisztérium Politikai Főcsoportfőnöksége rendelte meg 1979-ben, és a ceglédi Dózsa György laktanyába állították fel. Miután a ceglédi alakulatok felszámolták a szobor átkerült Csemőre 2002-ben.

Tájház és a Helytörténeti Gyűjtemény (2014)



A zöldhalmi tájház egy az oly jellegzetes csemői tanyavilág házai közül, amely ma egy helytörténeti gyűjteményt őriz. A szépen megmaradt berendezése a 20-30-as évek forma világát tükrözi, és például a kemencéjét vagy vályog tűzhelyét a mai napig lehet használni. 

A bemutatórészhez tartozik még néhány korabeli mezőgazdasági jármű és a borház, ami méretében nagyobb, mint a szoba.

Kisboldogasszony római katolikus kápolna (2014)


Csemő zöldhalmi külterületén egy átlagos falusi házra hasonlító kápolna áll. Az 1958-ban épült imaterem belsejében azonban sokkal fényűzőbb, mint küllemre azt gondolnánk, valamint saját haranggal is rendelkezik.

Ladányi Mihály (2014)


A Csemőhöz tartozó Zöldhalmon áll Ladányi Mihály, költő fából készült szobra, amelyet Orisek Ferenc készített el 2006-ban. Ladányi Mihály utolsó éveire egy csemői tanyára vonult vissza, ahol mezőgazdasági munkából és írásaiból tartotta el magát. Ennek a tanyának a közelében áll szobor, amely ma emlékházként működik.

Ladányi Mihály Emlékház (2014)


Ladányi Mihály kétszeres József Attila díjas költő utolsó évtizedeit a csemői Zöldhalom tanyavilágában töltötte egy présházban, ahol mezőgazdasági munkából és írásaiból tartotta el magát. Halála után a község rendbe hozatta az író házát, és emlékhellyé alakította.

Határkő (2014)


Található egy régi határkő Csemő külterületén, a Szélmalom dűlőtől nyugatra a megyehatár közelében.

Gyurka-dombi geodéziai mérőtorony (2014)


A Gyurka-domb, avagy ahogy a helyiek hívják a "ceglédi kékes" Csemő déli határában található.
Az ide látogatókat igazán tipikus alföldi táj fogadja, ugyanis akácos ligeterdők és homokos földutak uralják a tájat. A kilátó környéke közkedvelt kirándulóhely, de a Csemő virágünnepe elnevezésű teljesítménytúra is érinti,amelyet a zöld sáv jelzésű turistaúton lehet megtalálni.

Soós-kastély (2014)


A Soós-kastély vagy más néven Soós-telepi kastély Soós László szőlősgazda építtette 1915-18-ban.
A Csemő zöldhalmi területén lévő épületben 1940-es évek végén 2 tantermes iskolát és egy nevelői lakást alakítottak ki. 1960 körül az iskolát bezárták, napjainkban pedig külföldi magántulajdonban van a kastély.