Szent Orbán-kápolna (2013)

A Templom tér dél-nyugati sarkán található a pomázi kápolnapár egyik tagja. A görög katolikus párjánál jóval díszesebb, a homokkőből készült Szent Orbán tiszteletére felszentelt épület. A kastély átépítésekor talált reneszánsz szentségfülke (pasztofórium) töredéket ebben a kápolnában helyezték el.

Teleki-Wattay-kastély (2013)

Pomáz híres kastélyát a 17. század elején a Bornemissza család egyik leszármazottja, Wattay Pál építtette. A barokk földszintes, árkádos, manzárdtetős épületet a grófi család 1927-ben a eklektikus stílusban átépíttette. Az óriási pincéit a filoxéra-járvány után lakásokká alakították. Az első világháború után a család hadiárvaház céljára felajánlotta. A második világégés után államosították, majd gyermekvédelmi intézmény működött benne. Jelenleg kastélyszállóként hasznosítják a műemléket.

Szent István király templom (2013)

A pomázi római katolikusok temploma 1768-ban épült barokk stílusban. A templomot többször átépítették és bővítették, legutóbb a XX. század elején. A kerítése falában egykor a kastélyból áthozott reneszánsz szentségfülke volt beépítve, ami most az Orbán-kápolnába áll.

Szent György szerb ortodox templom (2013)

Pomázon a XIV. században már állt egy gótikus ortodox (görögkeleti) templom. 1719-22 közötti átépítéssel nyerte el mai barokk formáját. Az ikonosztáza kiemelkedően jelentős barokk alkotás.

Református templom (2013)

A pomázi református gyülekezet temploma 1814 és 1828 között épült színvonalas klasszicista stílusban. A templombelső a református templomokra oly jellemző paraszt-barokk hatást keltő.

Túra: Holdvilág-árok és ami mögötte van (2013)

„Fürdik a holdvilág az ég tengerében,

Méláz a haramja erdő közepében:

Sűrű a füvön az éj harmatozása,

de sűrűbb két szeme könnyének hullása.”

(népdal)

Kalmár

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Kiskovácsi (P+) – Holdvilág-árok – Kolevka-hegy (P) – Lajos-forrás (Z∆) – Kilátópihenő – Dömörkapu (K+) – Lajos-forrás (P) – Kolevka-hegy (P+) – Holdvilágárok – Kiskovácsi

Táv és szintemelkedés:

13,2 km/ 640 m

---

Sicambria

Zergevirág-forrás (2013)

Leövey Klára Gimnázium Öregdiákjai 1995-ben építették ki a különleges nevű Zergevirág-forrást. A kék túra egyik átkötő útján található a Sikárosi-völgyben.

Bükkös-patak (2013)

A Bükkös-patak Dobogókőtől Szentendréig csörgedezi keresztül a Visegrádi-hegység meseszép völgyzugain.

Ikon-kő (2013)

A pilisi Sikárosi-völgy számtalan csodát rejt, ezek közül a legmisztikusabb egy 150 évvel ezelőtt készült felírat, ami egy nagyobb kövön található. A vésett szöveg szerint a szentendrei szerbek „felújították” – azaz megerősítették e hely emlékét. Még napjainkban is találgatás folyik, hogy milyen régi kultuszhely rejlik még a hegység mitikus sziklái között.

Dömör-kapui-barlang (2013)

A barlang a Bükkös-patak északi partján, a Dömör-kapui bányaterületen található közvetlenül a turistaút mellett. A trapéz alakú táró az egykori andezit fejtéskor keletkezett.

Dömör-kapui vízesés (2013)

A szentendrei bányászat egyik fellegvára volta egykoron Dömör-kapu. Manapság csak egy a kedvelt fővároshoz közeli kirándulóhelyek közül. Hazánk egyik legcsodálatosabb vízesése található itt a turistaút mellet eldugottan. A Sikárosi-völgyben folyó Bükkös patak szép kis vízesést alkot a híd alatt.

Kőrösi Csoma Sándor kilátópihenő (2013)

A zöld háromszög jelzésű turistaút Lajos-forrás és Dömörkapu közötti szakaszán érdemes egy kis időre megpihenni Kőrösi Csoma Sándor nevét viselő kilátópontnál. A Visegrádi–hegység nyugati vonulatára és a Sikárosi-völgyre nyílik innen kiváló panoráma.

A zöld kigyó

Ságvári Endre turistaház (2013)

A Lajos-forrás a rendszerváltás előtti környezetéhez, hozzá tartozott egy ultra modern turistaszálló is, amit sokak által gyűlölt kommunizmussal szimpatizáló Ságvári Endréről neveztek el. A 30-as évek táján épült Dreher kastély adta az alapját az első 85 férőhelyes menedékháznak, amely rohamos léptekkel fejlődőt az erdőgazdálkodás kezelésében. Végül a 80-as években megpecsételődött a sorsa, ma már csak a homlokzati felírat hirdeti az alpesi mintára készült épület eredeti funkcióját. Felújítás alatt!

Lajos-forrás (2013)

"Dobrá voda"  

A szentendrei szerbek ilyen néven emlegetették a pilisi Bölcső-hegy oldalában fakadó forrást egykor. A festői környéken a mondák szerint már Nagy Lajos is gyakran vadászgatott, ezért lett ő a vízfolyás névadója. A különleges forrásmedencét 1908-ban Gabrinyi Sámuel építész tervei alapján készítették, azóta boldog-boldogtalan hordja vizét.

Holdvilág-árok (2013)

„Kevés olyan hely van szűken vett hazánkban az érintetlen természeti környezetben, amelyet ilyen kitartóan faggatnának elsősorban spirituális értelemben, mint a Pilis, és különösen annak Pomáz fölötti része." (Szörényi Levente)

Pomáz és Pilisszentkereszt között félúton található az ország egyik legromantikusabb kiránduló helye. A Pilis Parkerdő területén húzódó, alig két kilométeres árok a nem csak a hegység geológiai csodát rejti, hanem visszarepít bennünket az időben. Déli lejtőjén vannak a "Tólakok" a jégkorszakból visszamaradt növényritkaságaikkal. Barlangjait a kereszténység előtti, ősi, magyar hitvilág kultikus helyeiként tartják számon. Ha ez még nem lenne elég, akkor egy vízesés is található a völgyben, de ez csak sajnos csapadékos időben látható. Helyén viszont van egy Meteor-létra, amivel a letöréses sziklafalon kedvünkre közlekedhetünk.

Remete-barlang (2013)

A szurdok végében található az Y-ágú-barlang ún. Remete-barlang. Az üreg a korábbi kutatói szerint emberi tevékenység során alakulhatott ki. Talán bányászat céljából hozták létre az üreget, de valószínesítőbb, hogy valamiféle kultikus céllal készülhettetek a járatok.

Weislich-barlang (2013)

A Holdvilág-árokban található mesterséges üregek egy leghíresebbike a Weislich-barlang. A Nagy-sziklában vájt folyosót neves régészek tárták fel és végzetek itt kutatást. Több monda is kering a temetkezési helyről, egyes hiedelmek szerint maga Árpád vezér sírját rejtik a kőtömbök.  De bizonyára  a legvalószínűbb feltevés az, hogy egy Weislich nevű rabló rejtekhelye lehetett.

Domini-forrás (2013)

A Holdvilág-árok szurdokában vezető piros kereszt jelzésen, a Karolina-árok betorkollásánál található a foglalt forrás.

Árpád-házi Szent Erzsébet (2013)

A Dobogókőre vezető út és Pilisszentkereszt Fő utcájának találkozásánál áll a Csobánkán élő szobrász házaspár (M. Gémes Katalin és Markolt György) műve. A sütői kemény mészkőből kifaragott szent szobra 2010-ben került mai helyére.

Kálvária (2013)

A pilisszentkereszti kálváriát a Pilisszántó felé vezető út mentén, a Kálvária-dombon találjuk. A stációs út végén látható kereszteket 1913-ban állíttatta Bossányi Antal, helyi plébános. A Golgota-jelenet meghatározó építmény legérdekesebb darabja a Jézus-kereszt, amelyből több hasonló is található a település környékén.

III. Béla (2013)

A pilisszentkereszti római katolikus templom mellett található a falu határában lévő ciszterci monostort alapítójának, III. Bélának a szobra. Az ő uralkodása hazánk történetének egy fényes időszaka volt, nagy szerepet játszott a három új szerzetesrend (a ciszterciek, a premontreiek és a johanniták) honi legyökerezőetetésében is.

Mellszobrát Csíkszentmihályi Róbert készítette és 2000-ben állították fel.

Szlovák tájház (2013)

A Polgármesteri Hivatal épülete mellett található tájház, az 1900-as években épült. A tájház megnyitása után a község szlovák használati tárgyakból és népviseleteiből készült kiállítást rendezett itt be.

Szent Kereszt Felmagasztalása templom (2013)

A Polgármesteri hivatal mellett található egyhajós barokk templom a pálos atyák megbízásából készült a 18. század közepén. 

A templombelsőben látható főoltár, a két mellékoltár és a szószék országos viszonylatban is figyelemre méltó alkotás, amelyeken látványosan olvad egybe a barokk és a copfstílus.

Túra: 4 kolostor útja a Pilisben (2013)

„Egy levél a földre hull

Lassan már alkonyul

És nemsokára

Az őszi tájra

Sötétség borul

Még bágyadtan int a Nap

A tékozló sugarak

Emlékekből

Képzeletből

Elém rajzolnak”

(Ákos)

Egy obeliszk az őszben

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Dobogókő (S) – Rezső-kilátó – Árpádvár (Z) – Rám-szakadék – Szentfa-kápolna (P) – Dömös – Prépost romok – Szakó-nyereg (Z+) – Égetthárs (P) – Pilisszentlélek – Pilis-nyereg (S) – Klastrompuszta (P□) – Vörös-út (P+) – Mária-pad (Z-) – Pilisszentkereszt

Táv és szintemelkedés:

27 km/ 1090 m

---

A természet vadlovának megzabolázása

Pálosfa (2013)

Különleges formájú faóriás áll a Klastrompusztai romkertben, amelyet 2007-es én ott jártamkor a természet már ketté repesztette, de úgy is fenséges látvány nyújtott. Hat évvel később már egy másik fa mellet állt Pálos-fát ismertető tábla.

Klastrompusztai pálos kolostor romjai (2013)

Klastrompuszta központjában található a Boldog Özséb által 1250 körül épített Szent Kereszt kolostor romjai. Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend itteni kolostorát végül a török hordák a mohácsi vész évében égették fel. 

Napjainkban feltárás alatt álló szabadtéri romkertet alakítottak ki a területen.

Klastrom-szirtek, Kémény-szikla (2013)

Klastrompusztától északra fehér. elkülönülő mészkőbástyák találhatóak, amelyek a Klastrom-szirt névre hallgatnak.

A „dachsteini mészkő” tornyok közül a Kémény-szikla a legmagasabb, amelyet a külső erők formálták mai alakjára. Tetejéről tiszta időben csodálatos panoráma nyílik a Pilis nyugati lankáira.

Szent László-forrás (Kálmán-kút) (2013)

A Pilisszentlétekről délfelé induló sárga jelzésű turistaút mellett fakadó Szent László-forráshoz hangulatos, kis pihenőt alakítottak ki. 

Szentléleki pálos kolostor romjai (2013)

Pazar mészkősziklák ölelésében található az egykori pilisszentléleki Pálos kolostor romja. A pálosok itteni kolostorukat 1280-ban alapították IV. Kun László kívánságára és Szentlélek tiszteletére. A szerzetesek 1541-ig lakták a környéket, a török dúlást követően azonban az épület elhagyatottá vált. 

A helyi önkormányzat és az erdészet évek óta fáradoznak a műemlék és környékének megóvásán.

Harkály tintagomba (Coprinopsis picacea)

A harkály tintagombát jellegzetes, erőteljes, egyenes, hengeres alakjáról, sötétbarna kalapjáról, és az azon megmaradt fehér burokfoszlányokból már messziről felismerheti. A kezdetben mutatós tintagomba megöregedve feketén szétfolyik és kellemetlen székletszaga lesz.

Erdészeti tanösvény (2013)

A Pilisi parkerdőt bemutató erdészet tanösvény a vadregényes Malom-völgyi-árokban kanyarog. Első állomása Hoffmann vadászház előtti információs csomópont.

Hoffmann-vadászház (2013)

A vadászház közigazgatásilag Pilisszentlélekhez tartozik és a falutól nyugati irányban egy turistaút csomópontnál található. A Pilisi parkerdő egyik híres vadászati telepe és II. kategóriájú szállás épület egyben.

Hoffmann-kút (2013)

A Hoffmann vadászházat ellátó forrás környéke gondozott és szépen rendben tartott. A gondos vadászok még egy vaddisznó dagonyázót is kialakítottak mellette.

Ilona-pihenő és a Szent Bernát emlékmű (2013)

„A tölgy és a bükk tanított meg törvényedre, Uram.” 

Clairvaux-i Szent Bernát francia ciszterci szerzetes az egyháztörténet egyik legfontosabb személyisége. Aki főszerepet vállalt az egyház harcaiban és sokat tett azért, hogy a ciszterci rend elterjedt. Emlékműve a Téry piroson az Ilona-pihenőnél egy sziklába helyezve található a pilisben.

Fényes-forrás (2013)

A pilisi Téry-út Fényes-forrását a piros körjelzésen lehet megtalálni. A takaros völgyben ahol a bővizű forrás fakad esőbeálló és padok is találhatóak.

Kőfejtő (2013)

Az 1920-as évekig folyt dömösi bauxitbányászat a Prépost-hegy oldalában. A kitermelt kőzetet csilléken engedték le a völgyben és kisvasúttal szállították tovább a Duna partjára. Az egykori fejtés nyomok a faluból induló piros jelzésen található.