Újszeged ad otthont az ország egyik legnagyobb botanikus kertjének, amely legnépszerűbb rendezvénye a Távol-Kelet egyik legismertebb növényének virágzásához kapcsolódó Lótusz Napok.
A 30 holdon elterülő Szegedi Füvészkertet 1922-ben Győrffy István egyetemi tanár kezdte meg növényekkel betelepíteni. Először növénynevelő üvegház létesült, majd 1931-ben készült el az első tó. A soron következő igazgató kezdte meg az oktatást szolgáló gyűjteményének (rózsakert, sziklakert, arborétum, rendszertani gyűjtemény) kialakítását.
Szeged életében mindig is fontos szerepet játszott a rózsa termesztése, ezért a virágok királynője egy 125 tő nemesített fajtát magába foglaló gyűjteményt kapott a park központi részében. 1932-ben pedig az óföldeáki Návay kastély tavából került Szegedre az indiai lótusz, ami azóta hatalmas kolóniává, és a kert egyik különleges látványosságává nőtte ki magát. A kert fő nyári attrakciója még a színpompában díszlő vízi virágok kavalkádja.
A Füvészkertben több gyűjtemény is található, az egyik legérdekesebb az élő kövület elnevezésű tárlat, amely négy ősi nyitvatermő fajtát foglal magában. Ezek név szerint a szecsuáni ősfenyő, hegyi mamutfenyő, páfrányfenyő és a Wollemi fenyő tartozik a darwini csoportba. A kert másik bemutatója a Magyar Madártani Egyesület tagjaként már a 70-es évektől itt végzett ornitológiai megfigyelések alapján elkészített Füvészkert madárvilágát bemutató dioráma.
A füvészkert üvegháza igazi trópusi, szubtrópusi, mediterrán és sivatagi növények paradicsoma, közel 1200 növényfaja található itt. A több mint 100 fajt tartalmazó páfránygyűjtemény az egyik leggazdagabb az országban. A látogatók a kedvence a kaktusz különlegességek, ugyanis mintegy 300 faja megtalálható itt. Itt élnek az esőerdők lepkéi is, amelyek közül 20 lepkefaj, közel 250-300 színpompás, trópusi képviselőjével találkozhat az érdeklődő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése