Túra: Új és régi utakon Óbánya környékén (2026)

„Bejárja az iciri piciri kis erdőt,

s nem leli az iciri piciri tekergőt.

Bejárja az iciri piciri kaszálót,

s nem látja az iciri piciri kószálót.”

(Móricz Zsigmond)

Iciri piciri kószáló

---

forrás: ww.openstretmap.org

Útvonal:

Óbánya (Z+) – Döngölt-árok – Hidegkúti –forrás – Ötös úti kunyhó –  Forrásmező – Kedves-forrás – Disznó-kút (P+) – Öreg-halász-patak – Réka-kunyhó (KN) – Somos-hegy – Kisújbánya (K) – Óbányai-völgy – Óbánya

Táv és szintemelkedés:

13,6 km/ 350 m

---

A megunhatalan: Óbányai-völgy

Üvegesek útja (2026)

2012-ben került átadásra a „Kisújbányai Baráti Kör” Alapítvány által létrehozott Üvegesek útja „tanösvény”, amely 26 szép táblából áll és a 17. század végén betelepült német iparosoknak állít emléket. 

A 23 km hosszú sétaút kiinduló és végállomása is a hosszúhetényi Üvegkiállítás.  

Disznós-kút (2026)

A Disznós-kút a Halász-patak mentén található a Réka-völgyben. A vízkilépést 2006-ban a Baumann József, Biki Endre Gábor és Kriston Barnabás foglalta. A kifolyós rendszerű vizet Katica-forrásként is említik a szakirodalmak.

Vadszeder (Rubus fruticosus)

A vadszeder a nyári erdők egyik legbiztosabb gyümölcs forrása, igényten mivolta miatt. A növény kedvenc termőhelyei az erdők, erdőszélek, cserjések, tisztások, ahol gyakran áthatolhatatlan bozóttömeget alkot.

Kedves-forrás (2026)

A Kedves-forrás a Keleti-Mecsekben, a Réka-völgyben futó piros kereszt jelzés mentén találhat. A kifolyócsővel ellátott forrást Csokonay Sándor foglalta és ő adta a nevét is, ugyanis neki ez volt a legkedvesebb forrása.

Ötös úti kunyhó (2026)

Ötös úti kunyhó Óbányától délre, a zöld sáv és zöld kereszt jelzésű turistautak találkozásánál található.

A blokkháznak kinéző erdei kis házat Óbányai vadászházként is szokták emlegetni, amely mellett pihenőpad és asztal található.

Hidegkúti-forrás (2026)

A Hidegkúti-forrás a Döngölt-árok északi oldalában, Óbánya közelében található. A mészkőből felépített csőkifolyós forrást a Pécsváradi Erdészet foglalta 2003-ban. A vízkilépés nevét az óbányai németek adták, akik Kaltes Brünnlein-nak, azaz hidegvizű kutat nevezték el.

Döngölt-árok (2026)

A Döngölt-árok a Kelet-Mecsek egyik vadregényes szurdokvölgye, amelyen az Óbányától induló zöld kereszt jelzésű turistaút és az Üvegesek útja vezet keresztül.

Túra: Pécs, s ami felette van (2024)

„Fenn az idő tűhegyén

kirakó-játék a Tettye,

lenn behorpad a Puturluk.

Zegzugok körül a város

félig-nyitott kőgallérja

itt forgószél közepén

trónol Haviboldogasszony

– hanyatt fordult szamara

négy patát az égre vet –

köröttük a szikla-gallér

a kormos eklézsiára

őszintén, csatorna nélkül

bőven gyűjt esővizet.”

(Weöres Sándor)

Pécs felett mindig kék az ég

---

forrás: openstreetmaps.org

Útvonal:

Pécs, 48-as tér (M) – Szent Ágoston-templom – Szent Miklós-templomrom – Havas Boldogasszony-templom – Havihegy – Tettye (S) – Irma út – Meseerdő (PN) – Lámpás-völgy (P+) – Kantavári-forrás – Rábay-fa – Fehérkúti kulcsosház (K) – Büdöskúti kulcsoház – Remete-rét (P) – Kismély-völgy – Mecsekszentkút – Rózsa-forrás – Kancsal-forrás – buszforduló

Táv és szintemelkedés:

18,6 km/ 666 m

---

Újra a kéken

Kancsal-forrás (2024)

A szentkúti autóbuszfordulótól pár méterre találjuk a Kancsal-forrást, amely nevét egyesek szerint a forrás első foglalójáról kapta. A forrás jelenlegi építményét az 1970-es években a MÉV Bánki Donát Szocialista Brigád tagjai építették. A forrás vize az alsó triász werfeni emeletébe tartozó mészkőből lép ki. A vízkilépés szomszédságában asztal, pad és szalonnasütő várja a kirándulókat.

Rózsa-forrás (2024)

A Rózsa-forrás Mecsekszentkúttól délnyugatra, a piros sávjelzésű turistaúton található. 

A völgy felett átívelő fahíd alatt fakadó forrás alsó triász karbonátos képződményekből tör elő. A vízkilépését foglalását az erdészet építette 1972-ben, a tábláját pedig Csokonay Sándor készítette.

Mecsekszentkút (2024)

A Mecsekszentkúti forrás és a fölötte álló harangláb-kápolna valamikor fontos búcsújáróhely volt, de mára ez a szokás eltűnt. Viszont azóta is a helyiek a Bikom kft. dolgozóval együtt rendben tartják a forrást és környékét.

Szentkút vagy más néven Mecsekszentkút keletkezése a 17. század végére esik, amikor is Radonay püspök ide vonult vissza, aki később a területet a pálosoknak adta. Később a szerzetesek az itteni gyógyító víz hírében álló forrás mellett templomot és lakóházat építettek. A Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt templom késő barokk oltára akkoriban a pálos ikonográfia jegyében készült el. A zarándokhely 1930-as évekig élte virágkorát, a harangtornyot is ekkor emelték a kápolna fölé.

A kis település északi végződésében álló harangláb alatt fakad a Szent-kút forrás, amelyről már az 1733 és 1785 közötti feljegyzésekben is beszámoltak. Ezért a csodás gyógyulások nyomán a szentkúti kegyhely 1721-től búcsúengedélyt is kapott.

Mecsekszentkúti öregtemető (2024)

Pécshez tartozó Mecsekszentkút régi temetője a Szent-kút szomszédságában, az erdőben található.

Tanösvénytúrák: Kismély-völgy tanösvény (2024)

A BIOKOM Nonprofit Kft és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a Mecsek hegység nyugati részén, a védett Kismély-völgyben alakította ki Pro Silva tanösvényét. A 2,5 kilométer hosszú sétaút a természetes erdők működését, a változatos, összetett erdőkép fontosságát a túlszaporodott nagyvadállomány problémáját, valamint foglalatlan források és a mesterséges fészekodúk jelentőségét ismerteti meg a látogatókkal. 

A Remete-rét és Kismély-völgy között kanyargó tanösvény állomáshelyeihez tartozó ismertetőket a túrázók a letölthető vezetőfüzetből olvashatják el.

A tanösvény adatai:

Táv: 2,5 km

Állomások: 10

Üzemeltető: BIOKOM és DDNPI

Füzet: van

Rábay-fa (2024)

Keresztkunyhó és a Kantavár között található egy öreg tölgyfa, amely Rábay Gyula, erdőmérnök emlékét őrzi. Rábay sokat tett a Mecsek mai turistabarát kialakításáért, ugyanis szorgalmazta és segítette a turistautak létrehozását, valamint a turistalétesítmények kihelyezését.

Kantavári-forrás (2024)

A Kantavári-forrás a romoktól északnyugatra, a völgy keleti oldalában található, amelyet először 1903 őszén a Mecsek Egyesület épített ki. A kőtömbökből épített forrás a felső triász homokkő, aleurit és agyagkő rétegek hasadékaiból tör fel.

Lámpás-völgy (2024)

A Lámpás-völgy az a Kanta-várnál kezdődő völgy, amely alsógyükési külszíni szénfejtéshez vezet. Az árok a nevét onnan kapta, hogy régen a bányászok lámpással a kezükben mentek az ösvényen az itteni bányákba. 

Itt csörgedezik még a Lámpás-patak is, amely a Kantavár melletti forrásokból táplálkozik.

Tanösvénytúrák: Kis-rét-Kantavár tanösvény (2024)

A Misina alatt elterülő Kis-rét régóta Pécs egyik legkedveltebb kirándulóhelye, ahova a Mecsekerdő 1998-ban létesítette tanösvényt. 

A sétautat 2022-ben felújították, s így az már immár egészen Kantavárig kígyózik. A kb. 2,5 kilométeres útvonal ismeretterjesztő tábláin keresztül megismerkedhetünk az itt élő avarlakókkal, talajlakókkal, a jellemző fafajokkal, madarakkal és emlősökkel.

A tanösvény adatai:

Táv: 2,5 km

Állomások: ?

Üzemeltető: Mecsekerdő Zrt.

Füzet: nincs

Mecseki kisvasút (2024)

A Mecseki Kisvasút az ország legrövidebb kisvasútja, amely a Pécsi állatkert és a város egykori vidámparkja (Dömörkapu) között közlekedik, mintegy 570 méter hosszan. A társadalmi munkában épült pécsi Kisvasutat 1962. augusztus 20-án adták át, és azóta folyamatosan üzemel. A rövid, de annál kanyargósabb vonalon egy C-50-es mozdony húzza a három darab, fedett személykocsit. A kisvasút nyáron minden nap, ősszel és tavasszal szombat és vasárnap, télen pedig csak vasárnaponként szállít utasokat.

Meseerdő (volt vidámpark) (2024)

A pécsi Meseerdő egy tematikus park, ahol Császár Levente Dömörkirály című meséje elevenedik óriások és törpék főszereplésével. A Dömörkapu szomszédságában húzódó mitikus hangulatot árasztó parkerdő 2024 májusában nyitotta meg kapuit az egykori pécsi vidámpark helyén.

A Mecsek erdeiben megbújó vidámpark 1961-ben létesült, amelyet jórészt társadalmi munkában építettek fel a város lakói. Az 5 hektáros területen kialakított vidámpark 50 évig üzemelt, és 2011-ben szűnt meg végül. A Csipkerózsika álmát alvó helyszínen a Biokom NKft. a Pintér János Parkmegújítási Program keretében kezdte meg a 12 állomásos tematikus park kialakítását. A Meseerdő megálmodói Császár Levente és Radnai Éva voltak, akik Pécs meséjét keltettékitt életre. 

A történetben szerepelnek többek között a Dömörkapu törpéi, a Lámpás-völgy, az András-akna, a Kantavár, a Szamár-kút, valamint a Mecsek óriásai is.