A máriaremetei kegyhely kertjében található a „Szűzanya hét fájdalmas stációja” nevet viselő kálvária.
A stáció domborműveit Krasznai Lajos 1933-ban készítettet el.
Mindszenty József (2023)
A máriaremetei kegytemplomhoz vezető út mentén áll Mindszenty József a 20. századi katolikus egyház egyik legnagyobb alakjának szobra. A jórészt közadakozásból készített szobrot Rieger Tibor formázta meg 2017-ben.
Szent Imre (2023)
A máriaremetei kegytemplom bejáratától balra látható egy Szent Imre ábrázolás, amely a szervita rendház átadására készült. A klasszikus mészkő alkotást 1930-ban készítette Krasznai (Krausz ) Lajos.
Szent László (2023)
A máriaremetei kegytemplom bejáratától jobbra áll a Magyar vitéz király, Szent László szobra. A Krasznai (Krausz) Lajos által készített szobrot Szent István király 900. éves jubileum emlékére a hívek adományából állíttatta a szervita egyház.
Szent István-kút (2023)
A máriaremetei kegytemplom parkjában áll az 1938-ban készített Szent István kút, amelyet a király 900. éves jubileuma emlékére állítottak. A Krasznai (Krausz) Lajos által készített kúton Szent István látható, amint felajánlja a koronát Szűz Máriának, bal oldalon pedig Szent Gellért térdepel.
Fájdalmas Szűzanya (2023)
A Máriaremetei kegytemplom kertjében áll a Fájdalmas Szűzanya szobra, amelyet a szervita rend 700. éves jubileuma emlékére állították fel, 1933-ban. Az alkotást Krasznai (Krausz) Lajos készítette, és a Szűzanyán eredetileg még glória is volt.
Munkásmozgalmi sétány (2023)
A Munkásmozgalmi sétány Nagyrét és a Gyermekvasút végállomása között található, egy kis erdőben.
Tanösvénytúrák: Nagyfejű csajkó tanösvény (2023)
A Nagyfejű csajkó tanösvényt a Szép-völgyi erdőben alakították ki egy Duna-völgyi együttműködés keretében.
A 2021-ben elkészült sétaút egy védett erdős területen kanyarog mintegy 1,3 kilométer hosszan. A tanösvény 11 információstáblája pedig a környék történetéről, a természetvédelemről és névadójáról mesél nekünk. A sétaút mentén madárles, tematikus játszótér és erdei osztályterem is várja a kirándulókat.
A tanösvény adatai:
Táv: 1,3 km
Állomások: 11
Üzemeltető: FŐKERT
Füzet: van
Tanösvénytúrák: Hármashatár-hegyi szívbarát tanösvény (2023)
A Budapesti Szent Ferenc Kórház és a Pilisi Parkerdő Zrt. közös közreműködésével egy egészségügyi tanösvény létesült a Budai-hegységben, a Hármashatár-hegyen.
A szívbarát tanösvény egy kisebb és nagyobb útvonalból áll, a hosszabb, egy 5,2 kilométeres körtúra a dinamikusabb túrákhoz, amely piros szívvel van jelezve. Még a rövidebb, a 3,2 kilométeres útvonalon a kék szívet kel követni.
Csúcshegyi tanösvény (2023)
Óbuda-Békásmegyert nyugatról határoló hegyvonulat utolsó tagja a 445 méter magas Csúcs-hegy.
A hegy jellegzetes, magányosan kiemelkedő tömbjét Gercse-hegy néven szokták említeni. A kerületet és hegy felfedezéséhez létesített tanösvény állomásai a vidék természeti sajátosságait és híresebb emlékeit mutatja be.
Túra: Jubileumi Emléktúra Ópusztaszeren (2023)
„A midőn a Magyar Turista-Egyesület elsőrendű feladatának tekinti a
hazai föld természeti szépségekben gazdag vidékeinek felkutatását, megismertetését és megkedveltetését, nem kisebb gondot fordít arra is, hogy a feltárt és úgyszólván újból meghódított szép vidékek mindazon nevezetes pontjaira irányítsa figyelmünket, melyekhez a hazai történet mindenkor szívet s lelket egyaránt felemelő, döntő mozzanatának egy-egy emléke fűződik.”
(Dr. Mihalovics Béla)
 |
| Itt a piros ... |
forrás: openstreetmap.org
Útvonal:
Ópusztaszer – Magyarok Hét Nyila – Pusztaszeri-erdő – Pallavicini erdész sírja – Erdészház – Lovas túraútvonal – Emlékpark – Egykori plébániatemplom helye – Ópusztaszer
Táv és szintemelkedés:
15,9 km/ 21 m
 |
| Szentesi szélmalom Ópusztaszeren |
Plébániatemplom alapfalai (2023)
Ópusztaszer határában, a Nemzeti Történeti Emlékparktól 800 méterre a Kápolnai erdőben található egy plébániatemplom alapfalai.
A kis magaslaton álló építmény román stílusban épült feltehetően a 12. században, és egy jellegzetes Árpád-kori falusi templom volt. A tatárjáráskor a kápolna a monostorral együtt elpusztult. A 13. század végén a templomot újjáépítették a korábbi alapfalak fölhasználásával gótikus stílusban. Az előzőnél lényegesen nagyobb épület szentélyt is meghosszabbították ekkor, és egy nyolcszög öt oldalával záródó apszist kapott.
 |
| Forrás: sulinet.hu |
1882-ben gróf Khuen Antal és Göndöcs Benedek pontos fölmérést készített a romokról, 1974-ben pedig Horváth Ferenc tárta fel a templomot.
Ópusztaszeri lovas túraútvonal (2023)
A Dalerd Zrt. által kialakított ópusztaszeri lovas túraútvonal kb. 10 kilométer hosszan kanyarog a Pusztaszeri-erdőben. Az egykori Pallavicini vadaskertben létrehozott sétaút egy aktív lovas turisztikai pályázat keretében valósult meg.
Magyarok hét nyila (2023)
Az Ópusztaszert Kistelekkel összekötő műút mentén a templommal szemben látható Morvay László grafikusművész monumentális alkotása. Ha valakinek nem esne le a földbe lőtt hét tűzzománc nyílvessző a honfoglaló hét vezérnek állít emléket.
Szent István-díszkút (2023)
 |
| Forrás: network.hu |
Kistelek első ártézi kútját 1902-1903-ban készítették, amely a Szeged-Budapest út mentén állott a település központjában. Azonban a főút betonozásakor az ártézi kutat elbontották.
100 évvel a kút „halála” után Kistelek város elkészítette a régi kút pontos mását, és azt ugyanarra a helyre visszahelyeztette.
Gráciák-díszkút (2023)
Kistelek főtéren áll az a szökőkút, amely Dél-Olaszországból, Gerace városából került ide.
A mésztufából készült felépítményt egy római nemesi család készítette a 19. és 20. század fordulóján. A díszkút központi figurája az egy tömbből kifaragott, összefonódott három nőalak, amely a báj, a kellem, a jóság, a kreativitás, a termékenység istennőit szimbolizálja.
Szent István király templom (2023)
 |
| forrás: darabanth.com |
Kistelek főutcáján áll a város római katolikus templomát, amely 1825 és 1831 közt épült, kora klasszicista stílusban. A Szent István király tiszteletére szentelt templom terveit Grisszer János és Lipovszky Henrik készítette el. Az épület érdekesége, hogy a felső toronyemelete a szegedi városháza tornyának mintájára épült 1900 körül.
A templom belsejében látható mennyezetképei Szent István életéből vett jeleneteket ábrázolnak, amelyek Bicskei Karle János munkái. Főoltár képén pedig István király látható, amint Szűz Mária tiszteletére oktatja fiát, Imre herceget.
Világháborús emlékművek (2023)
Ez emlékmű szomszédságában a templom oldalánál kapott helyet Borvendég Béla szegedi építész II. világháborús emlékhelye. A középen, talapzaton álló stilizált bronzszobor a fájdalom mentesítője, háta mögött a háborúban elesettek nevei olvashatóak.
A templom mellet két tölgyfa árnyékában álló bronz szobor Keviczky
Hugó és Hadnagy Imre 1929-es alkotása, és az első világháborúban elesett kisteleki
katonáknak állít emléket.
Szent István (2023)
2010-ben a Szent István tér rekonstrukciója után állította
fel az első keresztény királyunk lovas szobrát a Kistelek város vezetősége. A mű
különlegessége szobor alatti szimbolikus kapu, amelyen átsétálhatunk a kompozíció
alatt.
Református templom (2023)
Korábban Kistelek már állt egy református imaház, amely még egy 1937-ban épült vályogházból lett kialakítva. De az idők során rossz állapotba került épületet 2010-ben lebontották, mert a belvíz miatt életveszélyessé vált.
A ma is látható modern, és minden szükséges vallási gyakorlatra alkalmas templom 2022-ben épült fel egy pályázatnak köszönhetően.
Feketenyakú szúfarkas (Pseudoclerops mutillarius)
A feketenyakú szúfarkas az egyik leggyakoribb szúfarkas fajunk, amely főként tölgyesekben fordul elő.
A bogár hasa piros a többi része fekete, a szárnyfedői peidig színesek.
Dörgicsei Levendula Major (2023)
A közel 7 hektáros dörgicsei Levendula Major vagy más néven Levendárium festői környezetben található, ugyanis egy Árpád-kori templomrom szomszédságában húzódik a birtok.
A major Dr. Demján Ildikó ötlete nyomán, a Pannonhalmi Apátság akkori főkertésze támogatásával létesült Felsődörgicsén. 2003-ban elültetett levendulabokrok hamar bemutatókerté növekedtek, és ma már harminc különböző levendulafajta virágzik itt. Kezdetben csak olaj készítéséhez termesztették a híres növényt, de pár évre rá más gyógynövényekkel is kiegészítették a kertet. Így napjainkban 15 termékkategóriában készül illatos permet és illóolaj a Levendárium lepárlóüzemében.
Felsődörgicsei Szent Péter templomrom
A dörgicsei három templomromok közül a legrégebbi a felsődörgicsei Szent Péter-templom romja. A rom különleges építészeti értéket képvisel, ugyanis egy római kori szentély köveit használták fel az építése során.
A felsődörgicsei ikertemplom állagmegóvására 1959-ben került sor, amely során az épületet régészetileg is feltárták. Ekkor bizonyosodott be, hogy ilyen jellegű építési megoldás hazánkban máshol, sőt a környező országokban sem található.
Regős (2023)
A felsődörgicsei templomrom mellett áll egy jókora szobor, amely egy egész alakos férfit ábrázol kobozzal a kezében. A „Regős” névre keresztelt szobrot Nagy István szobrászművész készítette, és 2001-ben avatták fel a Millenniumi emlékpark egyik alkotásaként.
Felsődörgicsei evangélikus templom (2023)
A felsődörgicsei templom hajóját 1832-ben építették, a torony csak később, 1863-ra készült el. A barokk stílusú épület belsejében kétoldalú fakarzat, és egy orgonakarzat található.
Alsódörgicsei evangélikus templom (2023)
Az alsódörgicsei evangélikus templom 1771 és 1794 között épült késő barokk stílusban. A régies stílusú, boltíves kiképzésű épületet többször renoválták, illetve bővítették, de mindmáig megőrizte klasszikus formáját. A templom belsejében található orgonáját 1903-ban Szalay Gyula készítette.
Szent Imre templom (2023)
Dörgicse katolikus temploma 1820-ban épült későbarokk stílusban. A templom belsejinek érdekessége, hogy szecessziós-népies stílusban van kifestve.
A templom előtt álló kereszt 1890-ben készült Keller József és neje,
Vas Anna adományából.
Alsódörgicsei Boldogasszony templomrom (2023)
Dörgicse legszebb környezetben fekvő templomromja a Boldogasszony-templom maradványai, ugyanis a patinás középkori rom mellől remek a kilátás nyílik a Balatonra.
Alsódörgicse templomát először 1268-ban említik az írásos források, a Boldogasszony tiszteletére felszentelt épület ekkor a fehérvári őrkanonokság birtokán állt. A keletelt templomot nagy valószínűséggel a 13. század közepén építették román silósban, erre enged következtetni a rekonstruált ikerablakok. A 14. század végén a templomot támpillérekkel megerősítették, és egy kerítőfallal vették körül. 1548-ban a falut a templommal együtt a török felégették. A birtokot az 1600-as években az evangélikusok kapták meg, ekkor a romokat is helyre állították. A korabeli dokumentumok 1816-ban már csak romként említik a templomot, amelyet 1967-68 között tártak fel.
Napjainkban a rom területe szabadon látogatható, körülötte a tisztáson szalonnasütő és piknikező helyek találhatóak.
Csarab (Calluna vulgaris)
A csarab vagy más néven közönséges csarab egy szép, lila virágú félcserje, amely a mészben szegény, kilúgozott, kavicsos vagy lápos talajt kedveli. A védett növény virágai lilás rózsaszínűek, és júliustól szeptember végéig nyílnak.
A csarab hazánkban az Őrség, a Bakony és a Balaton-felvidék területén fordul elő természetes környezetben.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)