Hercegszántói Szűz Mária-szobor (2023)

A délvidéki Hercegszántó legnagyobb büszkesége a határában található Szűzanyát ábrázoló szobor, amely 11 méter magaságával a világ legnagyobb rozsdamentes acélból készült Szűz Mária-szobra.

A hercegszántói Mária-szobrot az egykoron itt élő Vöő Sándor álmodta meg, aki Chicagóban látott egy hasonló 9 méteres Szűz Mária alkotást, amely mélyen megérintette lelkét és úgy érezte a szobor mását a szülőfalujába kell elhelyezni. 2006 tavaszán itthon járva felkereste Rigó Istvánt, a pécsi szobrászművészt, aki két év alatt készítette el a monumentális alkotást. 2008. október 13-án Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye érseke avatta fel a kegyhelyen felállított óriás Máriát.

Szent Mihály főangyal templom (2023)

A múlt század első évtizedeiben vetődött fel a katolikus templom építésének terve Vásárhely-Kutason (Székkutas régebbi neve). A templom alapkövét 1924. május 23-án helyezte el Hanauer Árpád István váci püspök, a tervek elkészítésével pedig Kruzslicz Károly hódmezővásárhelyi építész bízták meg. Az egy tornyos, eklektikus és gótikus stílusban elkészült templomot végül az Orosházáról lebontott régi templom anyagából építették fel 1925-re Tóth Kovács Ferenc kivitelezésében.

A templom belsejében ma is látható Perczel Dénes vörös márvány felületen Szent Mihálynak a sárkánnyal folytatott harcát megörökítő oltárfestménye. Az épület érdekesége még a színes üvegablakok, amelyek Palka József üvegművész műhelyében készültek1925-ben.

Református templom (2023)

Az Erkel Ferenc utcában áll a székkutasi reformátusok neoromán stílusú temploma, amely 1925 és 1926 között épült fel Elek Mihály telkén adományokból. A színes ólomablakos épületben található hatváltozatos orgonát Barakovics István készítette 1936-ban.

Piroska-féle szélmalom (2023)

A Csongrád megyei Székkutas büszkesége a Piroska-féle szélmalom, amely nevét nem egykori tulajdonosáról kapta, hanem Hugo Hartung „Gyakran gondolok Piroskára” című itteni élményeiből megírt regénye után nevezték el.

A szélmalmot valószínűleg Szabó Sándor gazdálkodó állíttatta 1885-ben, aki 1950-ig a tulajdonosa is volt az épületnek. A vörös téglából épült malom a 20. század elejére annyire forgalmas tanyai csomópont lett, hogy mellette bolt és műhely is működött. A szélmalom a maga korában igen különlegesnek számított, hiszen a tetőszerkezet kialakításának köszönhetően a vitorlája forgatható volt a szél irányába. Az 1945-ös nagy viharban azonban ez a vitorlaszerkezet megsemmisült, és a tetőszerkezet is megrongálódott. 1945 után az épületet átalakították motormalommá, így egészen 1950-ig működött.

A malom napjainkban nincs túl jó állapotban, sajnos a beszakadt tető mi­­att az épület hosszú éveken át beázott.

Hősi emlékmű (2023)

A város főterén található Csorvás az I. világháborúban hősi halált halt fiainak emlékműve. A talpazaton álló bronz katonát zászlóval megjelenítő alkotás Horváth Géza budapesti szobrászművész alkotása. Ez 1926-ban felállított emlékmű egyébként az országban az első bronzszobra, amelyet a hősi halottak emlékére állítottak.

Városháza (2023)

Csorvás település arculatának különleges építészeti értéke a városra jellemző ovális tetejű ablakos Városháza. A műemléképület 1912-ben épült községháza céljára romantikus stílusban. A díszített homlokzatú, szárazkapus középületben volt már virágbolt, Művelődési Ház, és vendéglő is.

Szent István-díszkút (2023)

A Szabadság tér közepén áll az a Szent István király titulust viselő díszkút, amely Mihály Gábor alkotása. A 2000-ben felállított kút hatszögletű kávájának oldalán Krisztiáni Sándor által készített domborművek láthatóak.

Avilai Szent Teréz (2023)

A csorvási katolikus templom előtti parkban, egy oszlopfülkében látható Avilai vagy más néven Nagy Szent Teréz bronz szobra. A szobrot a katolikus hívek adományából készítette Tövisháti Béla 2015-ben.

Nagy Szent Teréz templom (2023)

Az írások szerint Csorváson már a 12. században állt egy templom, amely egy román stílusban épült pusztatemplom volt. Ezt az épületet 1596-ban a törökök oldalán harcoló tatár seregek felperzselték, a megmaradt falakat pedig a portyázó kuruc csapatok döntötték le 1705-ben.

1863-1866 között az ekkor már önállósodott község felépítetté újkori katolikus templomát, és a hozzá tartozó iskolát adományokból. A Schilrfert Mátyás tervei alapján elkészült épületnek azonban ekkor még nem volt tornya. Az idő múlásával a vályogból épült szerény kis építmény kezdett egyre szűkösebb lenni ,és állapota is gyorsan romlott. A csorvási birtokkal rendelkező főnemesi családok, és középbirtokosok fogtak össze az újtemplom megépítése érdekében. Így készülhetett el a ma is használatban lévő gótikus stílusú templom 1899 és 1900 között Peiser Károly tervei alapján.

A templom belsejében látható gótikus főoltárt gróf Wenckheim Dénes adományozta felekezet számára.

Református templom (2023)

Csorvás legelőbb önállósodott felekezete már 1859-ben már iskolával rendelkezett, amely 1907-ig működött.

A helyi református felkezet temploma 1928-ben épült klasszicista stílusban.

Evangélikus templom (2023)

Csorváson az evangélikus szlovákság 1901-be vehette bírtokba templomát, a Sárkány Sámuel püspök által felszentelt épület eklektikus stílusban épült.

Túra: Erkel Fernc nyomában (2023)

   „Mint a meséknek tündér kis királya,

Kinek bár tenger kincse, pénze volt,

Mégis szívének tiszta szerelmével

A kis Hamupipőkéhez hajolt:

Ugy fonta által égő honszerelmed

Kis nemzetednek rejtett kincseit’

Zenénket szép királyleánynyá tetted,

S ma már a félvilágon ismerik! … ”

(Székely Sándor)

Reggeli fények a várnál

---

Útvonal:

Gyula, TESCO - Szent Paraszkéva templom - Törökzugi templomrom - Ferences romkert - Erkel Ferenc Emlékház - Szent József templom - Schriffert-ház - Evangélikus templom - Vigadó - Kohán Képtár - Református templom - Városháza - Árvaház - Szent Miklós székesegyház - Wenckheim-kastély - Kőhíd és kapusház - Gyulai vár - Honvédtiszti emlékhely - Erkel Ferenc Múzeum - Elizabeth Hotel - Százéves Cukrászda - Nádi Boldogasszony templom - Világóra - Kapus-híd - Élővíz-csatorna - Szentháromság kápolna - Karácsonyi János Katolikus Gimnázium - Gyulai Kolbász Múzeum - Gyula, TESCO

Táv és szintemelkedés:

7,5 km/ 36 m

forrás: openstreetmap.org

---

Délután a csatornánál

Gyulai Kolbász Múzeum (2023)

A 1985-ben nyitották meg a Húsipar történeti kiállítást a Gyulai kolbász fellegvárában, amely anyagát saját gyűjtésből, és környékbeli hentes családok eszközeiből állította össze. 2007-ben a gyűjteményt felszámolták, és a kiállított eszközök nagy részét Békéscsabára szállították. Azonban a Gyulai Városbarátok kezdeményezésének köszönhetően a gyűjteményt hazaszállították, és 2008-ban újra nyitott a Húskombinát, az azóta már műemlékké lett épületében.

A régi kiállítási tárgyakból álló Húsipar-történeti kiállítás képekkel, tablókkal és más eszközzel nyújt betekintést a hentesmesterek munkájába, az 1860-as évektől kezdődően napjainkig.

Karácsonyi János Katolikus Gimnázium (2023)

A gyulai Kossuth téren áll Békés megye egyetlen katolikus gimnáziuma, a Karácsonyi János Katolikus Gimnázium, amely 1905 őszére készült el Alpár Ignác tervei nyomán eklektikus stílusban. A katolikus gimnázium létrehozásához Wenckheim Krisztina is hozzá járult egy 1892-ben létrehozott alapítvánnyal.

Szentháromság kápolna (2023)

A belváros kapujában álla gyönyörű Szentháromság kápolna, amelyet pestisjárvány túlélői építtettek. A Kossuth téren látható a 2007-es helyreállítása után kapta vissza eredeti letisztult klasszicista formavilágát.

A Szentháromság kápolnát 1741-ben építtették az 1738-as a gyulai pestisjárvány túlélői fogadalomból. A barokk stílusú épületet 1752-ben kibővítették, majd 1815-17 között újra átalakították, ekkor kapta 20 méter magas tornyát, orgonáját és harangjait is. A kápolna belsejében látható a Szentháromságot ábrázoló főoltárképet 1839-ben festették. Az épület ékessége még a Szűz Máriát ábrázoló barokk szobor, amely a 18. századból való.

Kapus-híd (2023)

Gyulán található Magyarország legnagyobb régi hídja, a Kapus-híd, amely az egykori Fehér-Körösön ívelt át, és a régi piacteret a Városház utcával kötötte össze.

A kétnyílású téglaboltozatú híd 1815-1816 között Nuszbek Mihály gyulai kőműves és Bruger Ignác gyulai ácsmester segédletével épült meg. Az építmény sarkán álló, ugyan ebben az időben elkészült kapusház akkoriban vámszedőhely volt. A rendszerváltás után ugyan a hídfőt beépítették, de a 21. század elején a város egy uniós pályázat útján visszaállította a kapusházat az eredeti formájába, s így napjainkban Gyulai egyik kedvelt turista látványossága lett.

Világóra (2023)

Városház utca és Hét vezér utca találkozásánál az ország talán legkülönlegesebb építménye áll. A világmindenséget szimbolizáló Világóra, egy mobil építészeti csoda, ugyanis az egyes időzónákhoz tartozó nagyvárosokat, és a Gyulához köthető történelmi személyeket is bemutatja.

Ladics-ház (2023)

Gyula egyik belvárosi csendes utcájában álló Ladics-ház egy múltat idézően berendezett, 19. század eleji lakóház, amelyben a család hagyatéka tekinthetőek meg.

A földszintes polgárház a 19. század elején épült barokk stílusban, jegyzői lakásként. A házat dr. Ladics György jogász és családja használta a múzeummá alakításig. A Ladicsok a város nagy tekintélynek örvendő lakói voltak, György jogászi szakértelmének köszönhetően a Wenkcheim grófi család ügyvédjéig vitte. A polgári család nagy hagyományőrző volt, az életmódjukat tükröző bútorok, tárgyak, öltözékek megmaradtak, így a gyűjtemény a házban maradhatott kiállítva.

Erkel Ferenc (2023)

A Százéves Cukrászda közelében, az Erkel Ferenc téren áll a közterület névadójának bronz mellszobra.

A Gyulán született Erkel Ferenc tiszteletére állított szobrot Kallós Ede, a hódmezővásárhelyi szobrászművész készítette el 1896-ban.

Százéves Cukrászda (2023)

A Százéves cukrászda a város egyik leglátogatottabb nevezetessége, amely Magyarország második legrégebbi cukrászdája. Napjainkban a száz évvel ezelőtt is cukrászműhelyként működő épületbe lépve díszesen festett falak közé csöppen a látogató, ahol az eredeti biedermeier bútorok között hagyományos sütemény, parfé-, cukorka- és fagylaltkínálatból választhat az éhes vendég.

A belvárosi katolikus nagytemplom tőszomszédságában található empire stílusú épület az 1801. évi tűzvész után készült el, és 1839-ig gyógyszertár működött benne. A cukrászdát 1840-ben alapította Salis András cukrászmester, majd működtetését Reinhardt József vette át. Ezt követően a műhely Reinhardt Cukrászdaként híresült el, és csak 1952-ben változtatták meg nevét Százéves Cukrászdára.

1984-1986 között az épületet helyreállították, amely során igyekeztek a reformkori hangulatot visszaidézni, és az egykori cukrászműhely helyén pedig cukrászmúzeumot rendeztek be korabeli eszközökkel. A cukrászdát legutójára 2004-ben újították, amikor is Balogh László vette át kézműves cukrászda üzemeltetését. Az itt előállított sütemények és főzött fagylaltok, illetve Cadeau kézműves bonbonok, csokoládék továbbra minőségi alapanyagokból kézműves módszerekkel készülnek.

A Százéves Cukrászda berendezési tárgyai és eredeti bútorzatai ma is vonzza a turistákat. Ugyanis az egykori cukrászműhely helyén napjainkban cukrászmúzeum található, amelyben korabeli eszközökkel berendezett kiállítás látható. Az apró múzeum egyik nagy kincse egy 32 sípos géporgona, amelyet Josef Hain bécsi mester készített 1819-ben.

Apor Vilmos (2023)

A gyulai Harruckern téren, a Nádi Boldogasszony-templom bejárata mellet áll Apor Vilmos püspök egészalakos szobra. A vértanúhalált halt püspök egész alakos bronzszobra Bocskay Vince szovátai szobrászművész alkotása, és 1998. június 20-án állították fel mai helyére.

Nádi Boldogasszony templom (2023)

A gyulai Nádi Nagyboldogasszony plébániatemplom az egyetlen délkelet-alföldi kegyhely, amely a védőszentjét a „Nádi Szűz Mária”-kép után kapta egykoron.

A mai plébániatemplom helyén már a török idők előtt is templom állt, ebben őrizték a nagy tisztelettel övezett képet. Később, a török uralom alatt a templom elpusztult a kép pedig eltűnt. A napjainkban látható templomot 1775-ben kezdték építeni Harruckner Ferenc támogatásával. A barokk és copf stílusú épület elkészítésére Linck János Károly uradalmi építészt kérték fel. Végül 1777-ben készült el az épület, amely a Boldogságos Szűz Mária egyik ritkán hasznát névváltozatát, a Nádi Nagyboldogasszonyt kapta titulusként.

Az egyhajós templom belsejében látható értékes oltárképek a Szeplőtelen Szüzet, Szent Annát és Szent Józsefet ábrázolják. A főoltárt Lakatos Tibor diófából készítette el, amelyet Simon M. Veronika Apor püspököt ábrázoló festménye díszít. A mennyezeten húzódik az egyházi és történelmi alakokat, valamint Gyula történetének jelentős eseményeit megjelenítő nagyszabású impozáns festmény. A szentély jobb oldalán találhatjuk még az építtető, Harruckern Ferenc síremlékét, amelyet Martin Schmidt bécsi szobrász készített el.

Városháza (2023)

Az első gyulai Megyeházát 1793-ban építették barokk stílusban, ezt az épületet átépítették 1876 és 1877 között Linczbauer János tervei alapján neoreneszánsz stílusban. A Petőfi-téren álló épület főhomlokzatának timpanonját Békés megye címere látható. A napjainkban Városházakén funkcionáló műemlék belsejében kiemelkedő szépségű alkotások láthatóak. Ilyen például a karzatos díszterem kazettás mennyezete, a lépcsőház vagy a díszterem mennyezetének a települések címerével való gazdag díszítése.

Református templom (2023)

A gyulai Református templom 1791 és 1795 között épült copf stílusban, amely sajnos 1801-ben leégett.

Az épületet 1804-ben Czigler Antal állította vissza, de 1820 és 1822 között újabb átépítésre volt szükség, ekkor kapta mai copf, klasszicista és eklektikus stílusát.

Petőfi Sándor (2023)

A református templommal szembeni téren látható Ferenczy Béni szobrászművész Petőfi szobra.

Az alkotását eredetileg a milánói szánták, de végül Gyulán állították fel 1960-ban.

Díszkút (2023)

Gyula belvárosában, a Petőfi téren áll a város első artézi kútja, amely Heilinger Antal építőmester tervei szerint készült 1927-ben. A mai díszkút vize az 1978-as földrengéskor elzáródott, de a város vezetősége később visszaállította eredeti pompájába az alkotást.

Kohán Képtár (2023)

A Göndöcs-kert másik emblematikus épülete a Kohán Képtár, amely Békés megye első múzeuma volt.

A képtár dór oszlopos, timpanonos bejáratú neoklasszicista épülete 1895-re készült el, és eleinte a város múzeuma volt. 1979-ben költözött ide a Kohán-hagyaték, amely Gyulaváriban született festőművész Kohán György munkáit mutatja be. A 2014-ben helyreállított épületben a kiállításon kívül számtalan közösségi program szolgálja a helyiek és az ide érkező vendégek szórakozását./>

Vigadó (2023)

A megújult gyulai vigadó vagy a régebbi ismert nevén a „Gübögő” a Göndöcs-kertben található, ahol 1860-as évekig a Holt-Körös húzódott.

A Vigadó megépítést Göndöcs Benedek apát kezdeményezte a 19. század végén, hogy ez az épület legyen a város kulturális életének a központja. A kétszintes neobarokk épület 1888-1889 között készült el, és eleinte színházi előadásoknak, hangversenyeknek, táncvigalmaknak és felolvasásoknak adott otthont. Később, a művelődési ház felépülése után, a Vigadó Kohán képeinek kiállítóhelyévé vált.

2013-ban a Vigadó és a környékbeli épületek a Széchenyi Terv keretében megújultak a képtár pedig külön épületbe költözött.

Evangélikus templom (2023)

A Gyulai Evangélikus Egyházközösség timpanonos, dór oszlopos díszítésű, egytornyos temploma a Béke sugárút legforgalmasabb részén található.

A helyi gyülekezet eklektikus stílusú temploma 1927-től 1938-ig épült Gerlóczi Gedeon tervei alapján. Az építkezést az egész országra kiterjedő gyűjtési mozgalom segítségével finanszírozták. A templom tornya csak jóval később, 1947-re készült el.

A templomban kulturális rendezvények és hangversenyek is szoktak rendezni. Előcsarnokában pedig egy gyülekezettörténeti kamara-kiállítás tekinthető meg.

Stéberl András (2023)

Az evangélikus templom bejárata mellett áll Stéberl András hentes szobra, aki híres gyulai kolbász megteremtője volt. 

A kolbászkészítő a gyulai evangélikus egyházközség presbitere, gondnoka és mecénása volt. Ezért szobrát a város központjában lévő templom mellé állították fel. A 2020-ban felavatott egész alakos bronzszobor Széri-Varga Géza szobrász alkotása.

Schriffert-ház (Tájház) (2023)

A Schriffert-ház vagy más néven Máriás-ház Gyula legrégebbi lakóháza, amely 1775 körül épült késő barokk stílusban. 

A polgárház nevét onnan kapta, hogy a homlokzatán egy szoborfülkében Mária-szobor látható. Szűz Mária szobrát valószínűleg az 1801-es tűzvész után helyezték el annak emlékére, hogy a ház megmenekült a lángoktól.

Napjainkban a Máriás-ház korszerű tájházként, és közösségi házként működik.

Szent József templom (2023)

A németgyulai Szent József-templom a településrész szívében az Apor Vilmos téren áll. A jelenlegi templomot Nuszbeck József gyulai építész tervei alapján építették 1863-1866 között. A klasszicista és késő barokk stílust magán hordozó épület homlokzatát timpanon díszíti.

A templom színes üvegablakai 1924-ben készültek, a főoltáron látható Szent Józsefet ábrázoló kép pedig a gyulai születésű szegedi Hirt Antal alkotása.

Szűz Mária (2023)

A Szent József-templom melletti másik szoborfülkében Szűz Mária barokk festett szoborra látható.

A szobrot a németvárosi asszonyok fogadalomból állíttatták 1882-ben.

Nepomuki Szent János (2023)

Az Apor Vilmos tér egyik romantikus szoborfülkéjében Nepomuki Szent János barokk szobor áll.

A birétummal és karinggel, a kezében feszülettel ábrázolt szent szobrát 1729-ben állította fel Csík Péter vármegyei jegyző. A két településrészt elválasztó árkon átvezető híd hídfőjén álló alkotás az 1801-es tűzvészben elpusztult. A mai is látható szobor 1883-ban készült késő romantikus stílusban.

Erkel Ferenc Emlékház (2023)

Az Apor Vilmos tér 7. szám alatt található a Himnusz megzenésítőjének, Erkel Ferencnek a szülőháza, amelybe ma a zeneszerzőhöz és a családjához kapcsolódó relikviák láthatóak.

A németgyulai tanítói lakást 1795-ben építették fel, és tanterem is található volt benne. 1829-1830 telén az épület megrongálódott, majd részben össze is dőlt. A klasszicista stílusú házat végül Nuszbek Mihály építette fel 1830 végére, mai formáját is ekkor kapta Az Erkel család 1806-ban érkezett Gyulára, és ebben a házban született 1810. november 7-én Erkel Ferenc. A nemzeti opera megteremtőjének szülőházában napjainkban az egykori oktatást és a család történetét bemutató kiállítás látható.