Túra: Óévzáró túra a Pilisben (2023)

Isten tenyerén ébredtem, s lenéztem a Földre,
Hófehér csúcsokra, kopár legelőkre.
Kanyargós folyók tükrében láttam kelni a Napot,
Sugaraiban álmos hajnal mosakodott.”

(Földesi Lívia)

Végtelenbe és tovább ...

























forrás: opentstreetmap.org
Útvonal:

Pilisszántó - Szent Antal-templom - Pálos kereszt - temető (Mz) - Mészégetők-kútja - Csillagösvény - Boldogasszony-kápolna - Pilis keresztje - Pilis kapuja (P,Z) - Szent László kúpja - Boldog Özséb-kilátó - Vaskapu-szikla - Klastrom-kút - Ciszterci apátság - Pilisszentkereszt 





Táv és szintemelkedés:

13,5 km/ 750 m




Déli panoráma

Szentkereszti pálos kolostor romjai (2023)



Pilisszentkereszt határában, a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik védett erdőjében található a II. Béla által alapított itteni ciszterci kolostor romjai.

A Pilis keleti lejtőjén egykoron egy háromhajós, négyszögletű szentéllyel rendelkező templom állt, amelyet Szűz Mária tiszteletére szenteltek fel. A virágzó rendet a tatárjárás kezdte felmorzsolni, majd a török pusztítás döntötte romba. Később egy feltárás során ezen falak közt rekonstruálták Gertrúdis, II. András király feleségének sírhelyét. A királyné tragikus történetét Katona József „Bánk bán” című darabból ismerhetjük meg.

Klastrom-kút (2023)



A pilisszentkereszti romoktól egy ösvény vezet a Klastrom-kúthoz, amely vizét a kolostor lakói is használták már a középkorban is. A friss és bővizű forrás körül tűzrakóhely, padok, és egy kicsi tavacska is található.

A forrás és környéke a hazai túrizmus ergyik bölcsője is, ugyanis anno ezen a meghitt helyen pattant ki elődeink fejekből a hazai természetbarát mozgalom ötlete is.

Vaskapu-szikla (2023)

A Pilis keleti oldalába található a hangulatos Vaskapu-völgy, amely a hegység talán leglátványosabb sziklaalakzataihoz, a Vaskapu monumentális sziklaboltíveihez vezet.

A Pilis platójától észak felé emelkedik a Vaskapu 645 méter magas csúcsa, amelyet az erdő fái rejtenek el a szem elől. Az csúcs alatt húzódó völgybe belevágódó Vaskapu-szurdok nehezen megközelíthető, sőt turistaút sem vezet benne. Ebben a szurdokban található még a Vaskapunak nevezett természetes kőhíd, amely kőzetanyaga a Dachsteini Mészkő. A hazánkban egyedülálló sziklaképződmény sziklaív egy elpusztult barlang maradványa, amley a hegység kiemelkedése miatt felszínre került és így elmosódott.

Boldog Özséb-kilátó (Pilis-tető) (2023)


A hegység legmagasabb csúcsán áll a Pálosrend alapítójáról elnevezett Boldog Özséb-kilátó. A

 756 méter magas Pilis-tetőn álló építmény egy régebb óta itt lévő geodéziai torony átépítésével jött létre. A kilátó tetejéről nem mindennapi körpanoráma nyílik meg, ugyanis innen szép időben még a Tátra csúcsai is látszanak.

 A szélesen elterülő kopár platón még számos honvédségi építmény maradványt láthatunk szétszórtan. Az itteni légibázis egyike volt a Budapest légterét védő rakétabázisoknak a nyolcvanas években.

Szent László-kúpja kilátópont (2023)



A Pilis-tetőre vezető, zölddel jelzett turistaút nem fukarkodik a szebbnél-szebb panorámákkal, egy ilyen kilátópont a Szent László-kúpja is. A csúcs szoknyájánál lévő szerpentin út első kilátópontja nem rendelkezik felépítménnyel, hanem a természet által kialakított sziklapárkányról nézhetünk körbe. Erről a pontról a Pilis délkeleti gerince és Pilisszántóra nyílik szép rálátás.

Áldó Jézus (2023)


A kápolnától a Pilis Keresztjéhez vezető út melletti sziklapárkányon áll egy szobor, amely azáldást osztó Jézust ábrázolja. A szobrot a csákberényi Máhr Ferenc faragta, és a talapzatán a Himnusz sorai olvashatóak.

Pilis Keresztje (2023)


A Boldogasszony-kápolna mögött áll egy feszület, amelyet 2003-ban állítottak, és a Pilis Keresztje nevet viseli. Sajnos régi feszületet pusztulásnak indult ezért 2018-ban új korpusz nélküli keresztet állíttattak. A kereszt mellől kilátás páratlan kilátás nyílik az alatta elterülő völgyre és Pilisszántóra.

Boldogasszony-sziklakápolna (2023)


A Pilisszántó fölött magasodó László kúpja alatt áll egy sziklakápolna, amelyet Makovecz Imre tervezett és a Boldogasszony tiszteletére szenteltek fel. A 2006-ban elkészült kápolna Makovecz első olyan terve volt, amely nem fából, hanem csak kőből készült. A kápolna építését az akkori piliszántói polgármester, Szőnyi József kezdeményezte, és tekintélyes összefogás segítette az épület elkészültét.

A kápolna belsejében látható a Boldogasszony-szobor, amelyet Smídt Róbert fafaragó készített el. A kápolnát megépítésekor direkt úgy tájolták, hogy amikor december 21-én a téli napforduló reggelén a felkel nap, sugarai pontosan a Mária-szoborra essenek.

Csillagösvény (2023)




A pilisszántói Csillagösvény nem más, mint a Boldogasszony kápolnához vezető kálváriaút. Viszont az itteni gyalogút mentén látható hét stáció nem Krisztus szenvedését mutatja be, hanem a Magyar történelem hét meghatározó alakját jeleníti meg. A hét faragott szobrot a felvidék fafaragó, Smidt Róbert készítette 2007 és 2008-ban. Az adományból készült szobrok Nimródot, Attilát, Árpádot, Hunyadi Mátyást, Szent Lászlót, Szent Istvánt és Boldog Özsébet ábrázolják.

Szent Flórián (2023)


A pilisszántói autóbusz fordulónál található egy Szent Flórián fülkeszobor, amely valószínüleg a mellette lévő keresztel egyidős.

Pilisszántói keresztek (2023)


 

Pálos kereszt és kolstorrom (2023)


Pilisszántó régi temetőjében található a Pálos kereszt, amely Boldog Özsébnek a Pálos Rend megalapítóján állít emléket. Feltételezhetően az egyetlen magyar alapítású rend első templomának és kolostorának maradványait találták meg egy 1998-as ásatás során a Pilisszántón az öregtemetőben. A Pálos keresztet pedig Boldog Özséb feltételezett sírja fölé emelték. A Rostás László által tervezett, igen csak látványosra sikeredett feszületen lévő szimbólumok mindegyike a Pálos Rendre vagy Özsébre utalnak.

Páduai Szent Antal templom (2023)



A település központjában álló Páduai Szent Antal-templomot Zichy Mihály özvegye, gróf Berényi Erzsébet építtette 1759 és 1760 között barokk stílusban. Az 1865-ös tűzvészben a templom jelentős károkat szenvedett az épület tornya leégett, harangjai megolvadtak, az orgonája és a főoltárképe is megsemmisült. 1890-ben templomot újjá építették, és pillérekkel megerősítették.

A templombelsőben látható főoltár 1952-ben faragta Dénes Miklós szobrász, az oltárképet pedig Feszty Masa festette 1953-ban. A hajóban még két mellékoltár található az egyik a templommal egyidős Szent Kereszt oltár, a másik pedig egy Fájdalmas Szűz oltárt, amelyet 1872-ben állítottak.

Római mérföldkövek (2023)


A pilisszántói templom előtt két mérföldkő látható, amelyek a múlt század első felében kerültek elő és 1840 körül már mai helyükön álltak. Egyik feltételezés szerint a nagyobbik mérföldkő a Kálvária környékén állhatott, ugyanis a néphagyomány ezt a területet „Pri kamenyi" azaz a Kőnél néven nevezi.

Jézus Szíve szobor (2023)


A pilisszántói Templomkertben álló Jézus Szíve szobrot özvegy Czágány Józsefné állíttatta 1941-ben.

Tornyai János Múzeum (2023)


A hódmezővásárhelyi Múzeum, amely Tornyai János nevét viseli a város és a térség régészeti, néprajzi, helytörténeti emlékit, illetve a képző- és iparművészeti alkotásait mutatja be egy kiállítás keretében az ide látogatók számára.



A Tornyai János Múzeum története több mint száz éves múltra tekint vissza, ugyanis a múzeumot 1905-ben alapították. A múzeumnak helyet adó eklektikus, tégladíszes, épületet Sándy Gyula tervei alapján Dr. Imre József kórházi főorvos építtette magának. A város 1913-ban vásárolta meg az épületet múzeum és könyvtár céljára, amely mai formáját a szomszédos Klein hozzácsatolásakor kapta.


Az intézmény Tornyai János nevét 1951-ben vette fel, aki város egyik legjelentősebb képzőművésze volt. A múzeumban több állandó kiállítás is tekinthető meg, amelyek az újkőkor emberének mindennapjait, és várostörténetét mutatják be. A képzőművészeti gyűjtemény alapját pedig Tornyai János festőművész közel ezer műve adja.

Bessenyei Ferenc Művelődési Központ (2023)


A város szívében álló Bessenyei Ferenc Művelődési Központ a kultúra és a művészeti oktatás egyik fő helyszíne Hódmezővásárhelyen.
A hódmezővásárhelyi művelődési központot a helyi születésű, Ybl Miklós-díjas Janáky István építész tervei alapján kezdték el építeni az egykori görög keleti iskola épülete helyén. Az 1953-ban átadott épületen a magyar modern stílus hatása érződik, mai formáját bővítéssel és átalakítással nyerte el.
2010-2012 között technikailag, és építészeti megújítottak az intézményt, ahol napjainkban minden korosztály számára elérhető a közösségi élet. 2012-ben került kialakításra a Bessenyei-kiállítás is, ahol a színész munkásságát fotókon, és tablókon keresztül ismerheti meg a közönség.

Isten Anyja születése szerb ortodox templom (2023)



A 17. században a betelepült görögkeleti vallású családok a türelmi rendelet után építtethetek Hódmezővásárhelyen templomot. Ekkor még egy torony és harang nélkül késő barokk sítlusú épületet épült fel, amelyet végül csak 23 évvel később, 1889-ben fejeztek be özvegy Szilárdy Jánosné Lotta Mária által adott adományából. A copf stílusú épület érdekessége, hogy a korábbi felújítások után mindig emlékokmányt rejtettek el a 1848-ból származó időkapszulájában.

A templom belső ékessége az ikonosztáz, amely faragott ikonjai a Balkánról származnak, és a bizánci tradíciók mellett barokk stílus és olasz hatást keltenek. A templomban lévő kegytárgyak közül pedig a legbecsesebbek az 1700-as évek Velencéjéből származó görög nyelvű, és az 1704-ben Moszkvában kiadott egyházi szláv nyelvű szertartáskönyvek.

Szilárdy-Lotta-ház (2023)


Napjainkban a Kossuth tér egyik legszebb építészeti gyöngyszeme a Szilárdy-Lotta-ház, amelyet a görög származású özv. Szilárdy Jánosné Lotta Mária építettet.
A Strenga és Kertner szegedi vállalkozók által 1880-ban elkészült korinthoszi oszlopokkal, és félkörív alakú erkéllyel díszített épületet a kékesszürke festése miatt a nép csak szürke palotának becézte. Az új tulajdonosa, a görögkeleti egyház 1908-ban fehér kőporral vakoltatta a kora eklektikus stílusú épületet. A ház mai hangsúlyos, keleties színeit a legutóbbi felújítása során kapta.

Kossuth Lajos (2023)


Hódmezővásárhelyen, a Városházával szemben áll Kossuth Lajos szobra, amely 1848. október 3-án itt mondott toborzó beszédének állít emléket. 1894. május 23-án döntött úgy a városi bizottság, hogy szobrot emel kormányzónak közadakozásból. Végül 1903. március 22. adták át Kallós Ede helyi szobrász alkotását.

Bankpalota (2023)


A hódmezővásárhelyi Kossut tér ékét, a Bankpalotát 1911-ben építették, Müller Miksa tervei alapján.
A székház szecessziós épület díszei a bejárat fölött látható női és férfi alakok, amelyek a takarékosságot és a mezőgazdaságot jelképezik. Az épületben napjainkban a Keller Lajos Városi Könyvtár és Kulturális Központ működik, kiállítótermében a látogatók betekintést nyerhetnek Bankpalota történetében, az építésétől fogva egészen napjainkig.

Fekete Sas (2023)


Hódmezővásárhely egyik legimpozánsabb épülete, a Fekete Sas Rendezvényház, amely Pártos Gyula tervei alapján épült 1905-ben.
A rendezvényház megjelenése a hangsúlyos stílus elemek ötvözete, ugyanis eklektikus, neobarokk és rokokó elemekkel díszített az épület külleme. A homlokzaton látható díszvakolások finom ornamentikát, növényi díszítéseket hordoznak, amelyekhez monumentális ablakok kapcsolódnak. A Fekete Sas Rendezvényház Közép-Európa második legnagyobb, oszlop nélküli báltermével is rendelkezik. A bálteremben nagyméretű tükrök, gipsz domborművek, és szecessziós vonalvezetésű páholyok a századfordulós hangulatot erősítik. A neves épületben ma is kávéház és étterem működik, nagyterme báloknak és rendezvényeknek ad otthont.

Kaszinó (2023)


A reformkor hatására Hódmezővásárhelyen is nyílt egy kaszinó, amely Sándy Gyula tervei alapján épült fel 1900-1901-ben.
A Kossuth tér tőszomszédságában látható épület külső falain a kor stílusának megfelelően keveredik a szecessziós és népies, magyaros motívumok. Épület belsejében nagy terem, társalgó, könyvtár és többek között egy gondnoki lakása került kialakításra. A század közepén tisztviselők, földbirtokosok, jómódú kereskedők és vagyonos értelmiségiek használták összejöveteleik helyszínéül. A hódmezővásárhelyi Kaszinó Egyletet megszűnése után itt működött az Ifjúsági Ház 1961 és 1989 között, azóta a díszes épület üresen áll.

Kollektív műterem (2023)


A hódmezővásárhelyi Kertvárosban található a város híres alkotóháza, és a hozzátartozó művészlakások. Az 1969-ben épült műteremben kezdte pályafutását többek között Tornyai János, Endre Béla, Kallós Ede, Pásztor János és Rubleczky Géza. Ők keltették életre a város szellemi életének legfontosabb megnyilvánulása a Vásárhelyi Őszi tárlatot, amelyre meghívást a Csongrád megyében élő hivatásos képzőművészek kaptak egykoron és most is.

A Kohán György utcában álló műterem napjainkban is fontos helyszíne a helyi művészek számára, parkjában pedig a híres alkotó szobrai láthatóak.

Szegedi Dóm Látogatóközpont (2023)



A Fogadalmi templom altemplomában található a Szegedi Dóm Látogatóközpont, amely egy igazi multifunkciós turisztikai és kulturális létesítmény.


A látógatóközpont kiállítótermeiben Szeged-Csanádi Egyházmegye egyháztörténeti gyűjteménye tekinthető meg. A tárlat főként liturgikus tárgyakból, egyházi jellegű textíliákból és ötvösművészeti remekekből áll. A gyűjtemény a legértékesebb darabja egy 15. századi Szent Gellért-miseruha, de kiemelt művészeti értéket képviselnek az egykori Szent Demeter-templomból származó barokk faszobrok is.



A látogatók megismerkedhetnek még a Fogadalmi templom és a Dóm tér építéstörténetével is, tablók, kisfilmek, valamint a székesegyház és a tér szerkezetét szemléltető makettek segítségével. Valamint innen érhető el a Dóm toronykilátóként funkcionáló nyugati tornya és a Dömötör-torony belseje is. Ezenkívül az altemplom közösségi terei alkalmasak kulturális és közösségi rendezvények (konferenciák, fogadások, művészeti estek etc.) lebonyolítására is.

A Dóm alatti kriptában nyugszanak az egyházmegye püspökei, apátok, prépostok, kanonokok, plébánosok és polgármesterek is. De itt található még a Fogadalmi templom építésének meghatározó olyan személyiségei, mint például Glattfelder Gyula püspök, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, és Foerk Ernő építész nyughelyei is.