Szegedi Dóm Látogatóközpont (2023)

A Fogadalmi templom altemplomában található a Szegedi Dóm Látogatóközpont, amely egy igazi multifunkciós turisztikai és kulturális létesítmény.

A látógatóközpont kiállítótermeiben a Szeged-Csanádi Egyházmegye egyháztörténeti gyűjteménye tekinthető meg. A tárlat főként liturgikus tárgyakból, egyházi jellegű textíliákból és ötvösművészeti remekekből áll. A gyűjtemény legértékesebb darabja egy 15. századi Szent Gellért-miseruha, de kiemelt művészeti értéket képviselnek az egykori Szent Demeter-templomból származó barokk faszobrok is.

A látogatók megismerkedhetnek még a Fogadalmi templom és a Dóm tér építéstörténetével is, tablók, kisfilmek, valamint a székesegyház és a tér szerkezetét szemléltető makettek segítségével. Valamint innen érhető el a Dóm toronykilátóként funkcionáló nyugati tornya és a Dömötör-torony belseje is. Ezenkívül az altemplom közösségi terei alkalmasak kulturális és közösségi rendezvények (konferenciák, fogadások, művészeti estek etc.) lebonyolítására is.

A Dóm alatti kriptában nyugszanak az egyházmegye püspökei, apátok, prépostok, kanonokok, plébánosok és polgármesterek is. De itt található még a Fogadalmi templom építésének meghatározó olyan személyiségei, mint például Glattfelder Gyula püspök, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, és Foerk Ernő építész nyughelyei is.

Mikó-vár (2022)

Csíkszereda egyik legfontosabb nevezetessége a Mikó-vár, ahol jelenleg a Csíki Székely Múzeum néprajzi gyűjteménye és a vár történetét bemutató kiállítás látható.

A várat Hídvégi Mikó Ferenc építtette 1623-ban, de a késő reneszánsz kori, négyszögletű olaszbástyás várkastély elsősorban lakhelyül funkcionált. 1661-ben Ali temesvári pasa török és tatár csapatai betörtek Csíkszeredára, és a várat a településsel együtt felégetté. A gazdátlan romokat 1716-ban gróf Stephan Steinville császári tábornok állíttatta helyre, aki egy katonai bázist alakitatott ki a város és a Gyimesi-szoros védelmére. Az erőd 1837-től egészen 1961-ig kaszárnyaként és katonai intézetként működött.

A Csíkszeredához kapcsolt Martonfalván található épületbe 1970-ben költözött be a Csíki Székely Múzeum, amely napjainkban is nyitva áll. A várkastélyban gazdag egyházművészeti és néprajzi gyűjteménye mellett, érdekes még a Mikó-vár történetét ismertető tárlat található. A vár mögötti kertben pedig egy mini skanzent rendeztek be, ahol csíki székely házak és székelykapuk láthatóak.

Szent Mauríciusz Monostor (2020)

Bakonybél ékessége a főutcán található Szent Mauríciusz Monostor, amely 1000 éves fennállásának alkalmából egy jól átgondolt modernizáláson esett át. De szerencsére végig hű maradt a bencés rend életviteléhez, amelyet egy történet bemutató kiállítás keretében meg is mutatnak nekünk. 

A Szent Mauríciusz Monostor története 1018-ban kezdődött, amikor is Szent István szerzetesi közösséget alapított az őskorban is lakott bakonybéli völgyben. A Bajorországból érkező Szent Günter alapította meg rendet, amelynek hét évig volt tagja Szent Gellért is. Az alapítók Szent Mauríciuszt választották védőszentül, aki egy római katona volt és nem volt hajlandó ártatlan keresztényeket üldözni ezért kivégeztették. 

Az itteni virágzó monostori életnek a török dúlás vetett végett. Az oszmánok kiűzése után, a 18. század elején indult meg a közösség és a monostor felélesztése, amely eredménye képen az egész épületegyüttes újra épült. Épületében működött egy ideig a rendi tanárképző főiskola olyan, később hírnevet szerző diákokkal, mint Rómer Flóris vagy Rónay Jácint. A kor nagyjai, mint például Vörösmarty Mihály, gyakran jártak ide vendégségbe. 

1950-ben immár harmadszor kellett a szerzeteseknek elhagyniuk a bakonybéli monostort. Az üresen álló épületbe apácákat költöztek, és a rendszerváltásig szociális otthon működött itt. Sok küzdelem árán 1998-ban térhettek vissza a szerzetesek, akik egyházi, állami és uniós támogatással felújították és felvirágoztatták a helyi közösséget. A Bakonybél 1000 éves történetébe, napjainkba már egy 21. századi követelményeknek megfelelő látogatóközpontban is bepillantást nyerhetünk. 

1830-as években, a kor divatját követve angolkertet létesítésbe fogtak a helyi szerzetesek. Az arborétumba hazánkban honos fajokat, bükköt, tölgyeket, hársakat telepítettek és egykoron a parkból fasorral övezett sétány vezetett a Borostyán-kúthoz. A kerthez tartozik egy gyümölcsöskert és egy gyógynövényes kert, amelyben a monostor által értékesített élelmiszerek alapanyagát termelik meg. Az itt készült paletta igen színes, a levendulás csokitól kezdve a különböző likőrökön át a bazsalikomos sörig terjed.

Vártemplom és Szent Erzsébet Ház (2019)

Sárospatak legkorábbi temploma még az Árpád-házi királyok idejében épült. I. Endre uralkodása alatt egy kis kápolna készült, amelyet várfal is körül ölelt. Aprócska terjedelme miatt, a következő században egy jóval nagyobb román stílusú templom épült mellette. Eme templom alapfalai az 1965-ös ásatások alkalmával került a felszínre és ma is láthatóak a Szent Erzsébet Ház előterébe.

Szent Erzsébet árpád-házi királynők udvarháza helyén kapott helyet a sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény. Az udvar művészi kovácsoltvas kerítése mögött pedig a vár dél-keleti sarokbástyája, a magyar szentek rózsakertje, szabadtéri színpad, rózsalugasok és pihenők várják a zarándokokat és látogatókat.

Református kollégium (2019)

Magyarország talán leghíresebb iskolája, az 1538-ban alapított debreceni Református Kollégium, hiszen számos híres növendék került ki innen. Ugyanis falai között nevelkedett például Csokonai Vitéz Mihály, Kazinczy Ferenc, Arany János, Kölcsey Ferenc és Móricz Zsigmond is. Ezenkívül történelmi jelentőséggel büszkélkedhet az iskola. 

A jelenlegi korai klasszicista stílusú oktatási intézmény a nagy tűzvész után 1803 és 1816 között épült, Péchy Mihály tervei alapján. Az épület falán Nagy Sándor János reliefjei láthatók, melyek a két nagy hitújítót, Zwinglit és Kálvint, valamint a Kollégium leghíresebb diákjait ábrázolják.

A ma is aktív tanintézmény látogatható, az itt található állandó kiállításokon az iskola történetével, a diákok életével, a Tiszántúli Református Egyházkerület kincseivel ismerkedhetünk meg. Az épületben kapott helyet a világ legszebb könyvtárai közé választott, több mint hatszázezer kötettel rendelkező Nagykönyvtár is. Emellett egy Csokonai emlékszoba, és az 1849-ben az országgyűlésnek otthont adó Oratórium is része a megtekinthető kiállításnak.