Törcsvár (Dracula-kastély) (2024)

A brani törcsvári kastélyt az 1462-ben történt Vlad Ţepeş látogatása miatt Dracula gróf egyik kastélyának tartják, és ezért igen népszerű a belföldi és külföldi turistáknak egyaránt.

Törcs vára I. Lajos magyar király engedélyével, 1377-ben épült a mellette elhaladó, fontos kereskedelmi út ellenőrzésére, és a havasalföldi román vajdák betöréseinek védelmében. A várat hosszú ideig Brassó városa birtokolta, majd 1920 után a román királyi család kapta meg. Mária királyné azonban átépítette és romantikus kiegészítésekkel toldotta meg a várat. 1947-ben a román királyt lemondatták, a kastélyt pedig államosították, de az állam végül 2006-ban szolgáltatta vissza az örökösöknek.

A kastély napjainkban múzeumként működik, a román királyi család emléktárgyaiból berendezett állandó kiállítás tekinthető meg benne. 

A kastély napjaingban igen kedveld erélyi célpontt, ugyanis a legendákból és horror filmből ismert Dracula gróf is kapott egy teremnyi kiállítást.

Haszmann Pál Múzeum (2024)

A Haszmann Pál Múzeuma Damokos Gyula-féle kúriában és annak parkjában, illetve kertjében kapott helyet Csernátonban. A gyűjtemény nagyon fontos részét képezi a község és a környező vidék művelődéstörténetét, valamint a település nevezetes alakjainak életét, munkásságát bemutató álandókiállítás.

A kúria eredetileg a 17. században épült, de mai neoklasszicista külsejét 1831-ben nyerte el. Az épület falai között megfordult Jókai Mór is, aki itt írta a Damokosok című regényét. A kúriát 1949-ben államosították, majd gabonaraktárként, szülőotthonként, munkásszállásként és traktorállomásként is üzemelt. Az épület végül megmentették, és 1973 óta a Haszmann Pál Múzeum és fafaragó-iskola működik benne.

A napjainkban fénykorát élő múzeum egyik legértékesebb gyűjteménye a régi mezőgazdasági szerszám- és gépkiállítás, amely Háromszék gazdálkodásának múltját, tárgyi és szellemi anyagát mutatja be, korabeli gőzgépeket, cséplőgarnitúrákat, traktorokat, motorikus erőgépeket, talajművelő gépeket, valamint jó néhány egyedi mezőgazdasági szerszámot láthat itt a nagyérdemű.

A Damokos-kúria későközépkori boltíves pincéjében kapott helyet a magyar öntöttvasművességet bemutató kiállítás, avagy a kályhamúzeum. A gyűjtemény legrégebbi darabjai a 17–18. századból valók, de a többség a 19. századból, azon belül is a magyar öntöttvasművesség fénykorából, Erdély hírneves öntőgyáraiból kerültek ide.

A múzeum értékes gyűjteménye a technikatörténeti tárgyakat felvonultató rádiókiállítás is. Az itt kiállított készülékek sokasága mellett a hangrögzítő, hangvisszaadó készülékek, korabeli telefonok, gramofonok, patefonok is helyet kaptak az 1920-as évektől kezdődően egészen napjainkig.

A múzeum kertje skanzenként funkcionál, ahol áttelepített székely házak, székely kapuk, egy vízimalom, és a székely népi építészeti örökség jellegzetes típusai található meg.

I. világháborús emlékmű (2024)

A református templom melletti parkban áll az I. világháborúban elhunyt zabolai hősök emlékműve.

Református templom (2024)

A zabolai református templom Háromszék egyik legnagyobb műemléképülete, amely napjainkig megőrizte az eredeti formáját.

A magas, ovális várfallal körülvett udvar közepén álló templomot feltehetően az 1473-as földrengés után építették. Ekkoriban a szentély mennyezetét bordás hálóboltozat díszítette, de a gyakori földrengések miatt megrongálódott, és a 18. században lebontották. Ennek a helyére reneszánsz stílusú, festett, virágokkal díszített kazettás mennyezetet készítettek 1759 és 1772-ben. A templomnak évszázadokon át fontos védelmi szerepe is volt, ugyanis a 15. századtól egészen a 18. századig vizesárok vette körül.

A hajó és a szentély kazettáinak egységes összképe az erdélyi virágos reneszánsz legmagyarosabb változatát képviselik. Külön figyelmet érdemel a mennyezet egyetlen állatalakos díszítésű kazettája, amelyen a kétfejű sas tűnik fel, alatta pedig kígyók tekergőznek. De láthatunk itt még olyan kazettákat is, amelyeken a vázába helyezett nagy virágos díszítésű csokorminták váltják egymást.

Szent Kereszt felmagasztalása római katolikus templom (2024)

A zabolai római katolikus templomot 1860-ban emelték a Mikes-kastély udvari kápolnájának felhasználásával. A Szent Kereszt tiszteletére felszentelt épületet 1990-ben bővítették, s ekkor készült el a plébániaépülete is a Mikes-család adományából.

Mikes-kastély (2024)

A Zabolán található Mikes-kastély a háromszéki nemesi udvarházak egyik szépen megmaradt példája, ahol ma is a századforduló vidéki életét honol. A történelmi Mikes család által működtetett birtok épületeiről és óriási angolkertjéről nem túlzás azt állítani, olyan mintha egy Monet festmény látnánk.

A Mikes birtok története egészen a 15. századig nyúlik vissza, ugyanis akkor már állt itt egy kaputoronnyal megerősített erődszerű épület. A ma is látható legrégebbi kastélyt ennek az erődnek a helyén a 17-18. század környékén építették. De a háromszintes, tornácos, magas sátortetővel fedett négyzetes épület mai formáját gróf Mikes Benedek idejében, 1867-ben kapta. A kastély fénykorában a bolthajtásos termei miatt az erdélyi reneszánsz egyik legszebb tanúbizonysága volt.

1910-1912 között gróf Mikes Ármin egy új, kétemeletes kastélyt építtetett, amelyben a külföldi vendégei kaptak szállást. Az épületet a régi kastéllyal ma is egy alagút és egy kétszintes híd köti össze. A II. világháború idején a kastélyt kirabolták, majd az épületeket államosították, a családot pedig kilakoltatták. Ezt követően a zabolai kastélyban az állami mezőgazdasági vállalat székhelye működött, majd szakszervezeti nyaraló, árvaház, és iskola is volt itt.

A birtokot a Mikes család leszármazottjai, a Roy-Chowdhury-ok 1999-ben visszaigényelték, akik az épületegyütteseket és a parkot is felújíttatták.

A Mikes birtok másik nagy ékessége a kastély körül fennmaradt hatalmas, gyönyörű park. A nagy méretű, patakkal, tavakkal, sétányokkal, teniszpályával, teraszokkal és virágágyásokkal díszített angolkertben sétálva a 20-as évekbe miliőjében érezhetjük magunkat. 

A területen ma is megtalálhatóak olyan eredeti épületek, mint a Gépház, Régi nyeregház, Kertiház, vagy a Luxusistálló, amelyek a kastélyszálloda részeként nyújtanak különleges szolgáltatásokat.

Evangélikus templom (2024)

A kézdivásárhelyi lutheránus (evangélikus) templom a Dózsa György utca 10 szám alatt található. A 1944–47 között épült kis templom a város ökumenikusságának a szimbóluma, hiszen vasárnaponként nem csak evangélikus, hanem református és unitárius istentiszteletet is tartanak.

Szovjet Hősi emlékmű (2024)

A város központi parkjának középső részén áll a szovjet hősök emlékére készült emlékmű, amelyet Puskás István építész épített meg. Akkoriban az obeliszken egy szovjet katonákat és tankokat ábrázoló dombormű volt, a tetején pedig egy ötágú csillag volt látható. 

Az 1951-ben állított oszlop 1989-ig marad sértetlen, ez követően leszedték a kommunista szimbólumokat. Napjainkban a megmaradt obeliszk csonkán áll a parkban.

1848-as emlékmű (2024)

A sepsiszentgyörgyi Erzsébet Park ad otthont az 1848/49-es szabadságharc 25-ik évfordulójára felállított emlékműnek.

Az elhunyt hősök, honvédek emlékére készült Gerenday Antal alkotás egy középen emelkedő obeliszk, amely fő oldalán a koronás magyar címer látható, lennebb pedig a harci szereket ábrázoló dombormű található. 

A Trianon utáni években az obeliszket ledöntötték, de 1940 szeptemberében, a második bécsi döntést követően az emlékművet gyorsan visszaállították.

Vitéz Mihály (2024)

Sepsiszentgyörgy Főtérének szomszédságában áll a román történelem egyik túlságosan felmagasztalt hősének Vitéz Mihálynak a szobra. A Gir Rădulescu bukaresti szobrász által megmintázott szoborcsoport már az 1970-es évek végén készült el, amely középen a több mint 4 méteres lovas vezér látható. A 1982-ben avatták fel Nicolae Ceaușescu jelenlétében.

Sárkányölő Szent György (2024)

A város főterének északkeleti részén áll a Kolozsvári testvérek klasszikus Szent György-szobrának másolata.

A gótika szobrászi remekművének mását Lestyán Goda János szobrászművész öntötte, és 2012-ben lett kihelyezve a térre.

Városháza (2024)

A sepsiszentgyörgyi városháza 1854–56-ban épült Kós Károly tervei alapján.

Az épület fő dísze a tömegéből hangsúlyosan kiemelkedő torony.

A városháza földszintjén akkoriban vendéglő, szálloda, kaszinó és üzletek kaptak helyet.

Székely Mikó Kollégium (2024)

Az 1850-es évek végén indult meg egy protestáns középiskola felállítását célzó kezdeményezés Háromszéken, amely eredményeképpen 1858-ban kezdődött meg az oktatás a sepsiszentgyörgyi intézményben. A ma is látható utcafronti klasszicista stílusú iskolaszárnyat 1870-76. között építették Zofalh Gusztáv tervei alapján.

Az építkezést támogató Mikó Imre nevét 1876-os halála után vette fel.

Szent József római katolikus templom (2024)

Sepsiszentgyörgy első római katolikus istenháza a város északi részén található, de a dombra épített s kőfallal körülvett régi templom jelenlegi birtokosai a reformátusok.

A település központjában álló barokk templomot 1832–1834 között építették püspöki és a hívők adományaiból. A növekedésben lévő egyházközség miatt 1901-1902 között az épületet megnagyobbították Molnár István építészvállalkozó vezetésével. 

A templomépítést szorgalmazó, a császári és királyi székely határőrezred akkori lelkes ezredesének, Hegedüsnek hamvai az épület alatti kriptában találhatóak.

Szent István (2024)

Sepsiszentgyörgyön a katolikus templom udvarán áll államalapító István királyunk mellszobra.

Vargha Mihály a magyar királyt a szent koronával ábrázoló alkotását 2004-ben helyezték el a parkban

II. Rákóczi Ferenc (2024)

A katolikus és unitárius templom közötti parkban áll II. Rákóczi Ferenc fejedelem mellszobra. A szobrot a háromszéki Rákóczi Szövetség állíttatta 2004, amely Vargha Mihály alkotása.

Unitárius templom (2024)

A sepsiszentgyörgyi az unitárius templom a Kós Károly úton található, amely 1990 és 91 között épült modern stílusban. 

Szemerjai Szűz Mária (2024)

Sepsiszentgyörgyön, a római katolikus plébánia előtt áll a Szűz Mária szobor, amely a valamikor itt húzódó Szemerja falunak állít emléket. Az egész alakos alkotást Koszti István Miklós készítette, és 2016 szentelték fel.

Torockószentgyörgyi vár (2024)

A Torockószentgyörgyi vár története a Thoroczkay családdal köthető össze, akik az Ákos nemzetségéhez tartoztak egykor. Valószínüleg Torockai Ehellős lehetett az erőd első birtokosa, aki az 1300-as években erdélyi alvajda volt. A várból elsőként az 5-6 emeletes lakótorony épült meg feltehetően 1253 és 1272 között, majd később ehhez csatlakozhatott a vár déli része az erkélyeivel és lovagtermével. A tornyot viszont valamikor később építhették a vár bővítése során. 

A további évtizedekben a Toroczkaiak a politika és a történelmi események aktív részesei voltak. 1467-ben Mátyás ellen lázadnak az erdélyi nemesekkel, így el is vesztették a várat. A Dózsa György vezette parasztfelkelés után viszont jogi úton visszaszerezzék azt, sőt 10 települést is kaptak mellé. A Rákóczi-szabadságharc idején, 1704-ben pedig Tiege báró osztrák csapatai elfoglalták várat, majd kivonuláskor fel is robbantották.

A romos vár napjainkban is pazar látvány, ahogy a Torockó-hegyek előterében trónól. A rom mellől Torockószentgyörgy apró házai és a Székelykő sziklás barázdái tárul elénk.

Havasi kövirózsa (Sempervivum montanum)

A havasi kövirózsa Európában gyakori fajnak számit; amely többnyire a hegyvidékek sziklás, napos lejtőket kedveli. A karsztsziklagyep egyik jellegzetes növényét könnyen fel lehet ismerni a jellegzetes levélrózsáiról.