Református templom (2024)

A zabolai református templom Háromszék egyik legnagyobb műemléképülete, amely napjainkig megőrizte az eredeti formáját.

A magas, ovális várfallal körülvett udvar közepén álló templomot feltehetően az 1473-as földrengés után építették. Ekkoriban a szentély mennyezetét bordás hálóboltozat díszítette, de a gyakori földrengések miatt megrongálódott, és a 18. században lebontották. Ennek a helyére reneszánsz stílusú, festett, virágokkal díszített kazettás mennyezetet készítettek 1759 és 1772-ben. A templomnak évszázadokon át fontos védelmi szerepe is volt, ugyanis a 15. századtól egészen a 18. századig vizesárok vette körül.

A hajó és a szentély kazettáinak egységes összképe az erdélyi virágos reneszánsz legmagyarosabb változatát képviselik. Külön figyelmet érdemel a mennyezet egyetlen állatalakos díszítésű kazettája, amelyen a kétfejű sas tűnik fel, alatta pedig kígyók tekergőznek. De láthatunk itt még olyan kazettákat is, amelyeken a vázába helyezett nagy virágos díszítésű csokorminták váltják egymást.

Alsócsernátoni Református templom (2022)

Alsócsernáton református vártemploma egy 15. század végén épült gótikus stílusú középkori templom alapjain nyugszik. Ez időtájt készülhetett a várfal is, amely maradványai mintegy 35 méter hosszúságban ma is állnak. Az épület kiállta az 17. századi török ostromokat is, de 1680 és 1700 között teljesen újjáépítették barokk stílusban. Ekkor a régi falakat is felhasználták, ugyanis a 1904-es javítások alkalmával freskótöredékekre bukkantak az épület belsejében. 1830-ban egy 66 méteres toronnyal toldották meg az épületet, amely a 1836 évi tűzvészben leégett, mai tornya 1836-ban készült.

A templombelsőjében további érdekességek találhatóak, ugyanis egy késő-reneszánsz kori faragott kő szószék, egy carrarai márványból készült úrasztala áll a szentélyben. A faragott csillárokat pedig a Haszmann testvérek készítették.

Szász evangélikus erődtemplom (2022)

Brassó szomszédságában megbúvó Szászhermányon található az UNESCO listáján szereplő hét erdélyi erődtemplom egyike. A község betelepített németek által a 13. században emelték gótikus templom és a jó állapotban fennmaradt erőd az erdélyi szász építészet kiemelkedő remeke.

Szászhermány háromhajós, román stílusú templomát valószínűleg a 13. században kezdték el építeni az itteni Német Lovagrend számára. A lovagrend kiűzését követően a ciszterciek kapták meg templomot, akik tovább építették és gótikus stílusban átalakították. Ekkor a szentély déli falához sekrestyét toldottak, a hajók boltozatot kaptak. A később törökök terjeszkedésének hatására az épületet kör alakban kettős kőfallal vették körül. Ebben a falba alakították ki azt a kétszáz, a belső udvarra néző kis kamrát, amelyek később a lakosok menedékéül szolgáltak. 1658-ban az Ojtozi-szoroson át betörő török csapatok többször ostromolták az erődöt, de bevenni nem tudták, csak a települést gyújtotta fel. 

A következő évszádban is többen ostromolták a hermányi templomerőd sikertelenül, s még Báthory-aknak is beletört a foguk a szász fészekbe. Az erősség a 19. század második felétől kezdve fokozatosan elvesztette katonai fontosságát, a vizesárkot feltöltötték, a kamrák egy részét pedig lebontották.

A templomudvar keleti részén áll az erődtemplom legjelentősebb épülete, ugyanis a keleti torony aljában egy keresztboltozatos Mária-kápolna található. A kápolna valószínűleg része volt 13. századi templomnak. Ez az épületrész rejti azokat a jó állapotban fennmaradt középkori freskókat, amelyek 1430–1440 körül készültek. 

Napjainkban a Szászerőd látogatható, a benne található néhány szoba úgy van berendezve, mint a múlt századi szászhermányi házak voltak.

Református erődtemplom (2022)

A Bálványos alatti Feltorja település értékes építészeti emléket őriz, ugyanis református erődtemplomának hajója román kori jegyeket őríz, míg szentélye gótika idejében készült.

A középkori Feltorján már állt egy templom, amelyet a 13-14. század fordulóján építettek és Szent Márton tiszteletére szenteltek fel. A Havasalföld felől egyre súlyosabb török támadások ellen az épületet erős kőfalakkal vették körbe a 15. században. Az erőd faragott faoszlopokon nyugvó zsindelyes-árkádos kapuzata 1770-ben készült el, amelyet napjainkban harangtoronyként használnak. A 1914 -1918 között jelentősen átalakították az egyházi épületet, de egyes részein megmaradt román, és a gótikus építészeti stílusjegyek.

Szent Imre római katolikus templom (2022)

Gelencén találjuk Székelyföld egyik leghíresebb műemlékét, az UNESCO Világörökség részét képező katolikus erődtemplomot. A 13. századi, fallal körülvett épület belsejében látható az a Szent László-legendáját feldolgozó képsorozat, amely egyedülálló a világon.

A Felső-Háromszék egyik legkiseb településén, Gelencén álló templom a tatárjárás után, kb. 1245 körül készült. A 13. században készült épületből napjainkra is megmaradt a templomhajó és a diadalív félköríves kialakítása. Az épület szentélyét már a 15. században gótikus stílusban átépítettek, a harangtorony és a védőfal is ekkor készült el. A templom egyik legszebb részét, a kazettás mennyezetet 1628-ban alakították ki, ehhez 1766-ban karzatot is kapcsoltak. Valószínűleg a barokk stílusú főoltár is ekkor készülhetett. A műemléktemplom restaurálása 1966-ban történt meg, a munkálatok során megtisztították a falképeket, és felújították a kazettás mennyezetet.

A gelencei műemléktemplom legnagyobb értéke a belső falfelületeit díszítő 14-15. századi freskósorozat. Az észak olasz hatású képek Alexandriai Szent Katalin-, Szent Jakab- és Szent László-legendáját, valamint Krisztus passióját jelenítik meg. A templom külső falán is láthatóak freskók, amelyek az angyalok között térdelő Madonnát és Krisztus király ábrázolják.

 

Szűz Mária Keresztények Segítsége római katolikus templom (2014)

A helyreállított templom 1924 után
fotó: sulinet.hu

Az országban is egyedülálló középkori templom található Óföldeák északi végén, amely jelenleg felújított állapotban is a megye egyik legszebb ilyen jellegű épülete.

A ma is álló templom elődje valószínűleg a 15. század második felében épült, és eredetileg gótikus boltozattal rendelkezett. A követő évszádban a templomot újjáépítek és védőfalat húztak köréje. A környék hírhedett nagyárvize a falut sem kímélte, ezért az itteni település távolabb (Földeák) költözött. A megrongálódott épületet a Návay család magtárként használta, a templom berendezéseit pedig átköltöztették a földeáki templomba. Návay László azonban a szibériai száműzetéséből hazatérve úgy döntött, hogy helyreállíttatja az elődei által igen csak elhanyagolt templom épületét. Az immár régihez hasonló pompában tündöklő épületbe 1923 és 24 között szárnyas oltárt készítettek a búcsújáró helyek Mária képekeinek mintájára.

A templomot a 2000-es évek elején Gyulai Endre, a Csanád megyei püspök zarándokhelyé nyilvánította.