Evangélikus "Fekete" templom (2022)

A brassói Fekete templom Románia legnagyobb temploma, amely az európai gótika egyik legjelentősebb alkotása. Az épület nevét és küllemét is az 1689-es tűznek köszönheti, amikor is a Habsburgokkal dacoló szász lakosság felgyújtotta a várost és a gomolygó füst összekormozta a falait.

Brassó óvárosában áll a szász evangélikus Fekete templom, amely 1383 és 1477 között épült, a tatárok által elpusztított Szent Katalin-templom helyére. A gótikus épületet az elkészülését követően Szűz Mária tiszteletére szentelték fel. A 1542-ben a templom az evangélikusok kapták meg, akik itt tartották az első német nyelvű erdélyi istentiszteletüket. 1689. április 21-én a császári katonaság rendbontása alatt a templom kiégett, és csak évtizedek múltán sikerült felújítani.

A brassói templom lenyűgöző méreteivel már kívülről is csodálatos látványt nyújt, de igazi értékei a belső terében láthatóak. A háromhajós épület oszlopcsarnokába lépve rögötön láthatóvá válik a több mint száz darabból álló szőnyeggyűjtemény, amelyeket Kis-Ázsia hírneves szőnyegközpontjait készítettek. Emellett különlegesek még az önarcképpel, családi címerrel vagy a céh jelvényével díszített síremlékek, amelyek az oldalhajókban láthatóak. Az egykori céhek tisztségviselőinek 1700-as évekből való, díszesen festett padjait több helyen is láthatjuk a templomban. A torony lakó harang Erdély legnagyobbjaként tartják számon, az 1839-ben készült Buchholz orgona pedig Románia legnagyobb orgonája.

Magyarországi jelképek is több helyen feltűnnek a templombelsőben, a jobb oldali hajó oldalkápolnájának freskója alatt Mátyás és Beatrix címere, valamint a szószékkel szemben a Hunyadi-címer látható.

 

Szász evangélikus erődtemplom (2022)

Brassó szomszédságában megbúvó Szászhermányon található az UNESCO listáján szereplő hét erdélyi erődtemplom egyike. A község betelepített németek által a 13. században emelték gótikus templom és a jó állapotban fennmaradt erőd az erdélyi szász építészet kiemelkedő remeke.

Szászhermány háromhajós, román stílusú templomát valószínűleg a 13. században kezdték el építeni az itteni Német Lovagrend számára. A lovagrend kiűzését követően a ciszterciek kapták meg templomot, akik tovább építették és gótikus stílusban átalakították. Ekkor a szentély déli falához sekrestyét toldottak, a hajók boltozatot kaptak. A később törökök terjeszkedésének hatására az épületet kör alakban kettős kőfallal vették körül. Ebben a falba alakították ki azt a kétszáz, a belső udvarra néző kis kamrát, amelyek később a lakosok menedékéül szolgáltak. 1658-ban az Ojtozi-szoroson át betörő török csapatok többször ostromolták az erődöt, de bevenni nem tudták, csak a települést gyújtotta fel. 

A következő évszádban is többen ostromolták a hermányi templomerőd sikertelenül, s még Báthory-aknak is beletört a foguk a szász fészekbe. Az erősség a 19. század második felétől kezdve fokozatosan elvesztette katonai fontosságát, a vizesárkot feltöltötték, a kamrák egy részét pedig lebontották.

A templomudvar keleti részén áll az erődtemplom legjelentősebb épülete, ugyanis a keleti torony aljában egy keresztboltozatos Mária-kápolna található. A kápolna valószínűleg része volt 13. századi templomnak. Ez az épületrész rejti azokat a jó állapotban fennmaradt középkori freskókat, amelyek 1430–1440 körül készültek. 

Napjainkban a Szászerőd látogatható, a benne található néhány szoba úgy van berendezve, mint a múlt századi szászhermányi házak voltak.

Szász sírkert és temetőkápolna (2022)

Az egykori Aranyművesek-tornya helyén áll az evangélikus szász sírkerthez tartozó temetőkápolna.