Segesvári vár (2022)

Az Erdélyben található Segesvári Vár az egyik leglátványosabb és legjobb állapotban fennmaradt középkori építmény a világon. Ezért 1999-ben várat az UNESCO védelmébe vette, azóta a világörökség része.

A város történelme II. Géza uralkodása alatt datálódik, ugyanis a király a 12. században szászoklat telepített a városba. Ők emeltek a század végén a település dombjára először kővárat a tártorok által lerombolt faerőd helyére. A 16. században a vára tornyokkal erősítettek meg, amelyeket a költségeket álló céhekről nevezték el. Az 1676-os tűzvész a várfalat és a tornyokat igen csak megtépázta, de az újraépítés után sikerült az erődöt, szinte az eredeti állapotára visszaépíteni.

Aki ellátogat ebbe a napjainkban is lakott középkori várba az biztos, hogy maradandó élménnyel gazdagodik. A macskaköves középkori utcák, a vár díszes tornyai, és a gótikus szásztemplomok látványa visszarepítenek bennünket a vár büszke múltjába.

Szabók tornya (2022)

A Szabók tornya a 14. században épült a várbejárat védelmének megerősítésére. A bástya a nagy tűzvész idején megrongálódott, és 1935-ben építették újra, akkor kapta a jelenlegi kinézetét. A torony érdekessége, hogy az alatt lévő két átjárót még napjainkban is le lehetet zárni vasráccsal.

Csizmadiák tornya (2022)

A Csizmadiák tornya a várfal északi részének végén található, a Szent József templom szomszédságában.

A torony 1521-ben épült, és 1603-ban erősítették meg, de ez sem segíttet a védőműn, mert 1606-ban elesett.

A csizmadiák céhe által védett bástyát azonban 1650-ben újjáépítették. A tűzvészt követően, 1681-ben torony megint helyreállították, napjainkban a helyi újság és rádió szerkesztősége kapott helyet benne.

Petőfi Sándor (2022)

Segesvár északkeleti részén, a Csizmadiák tornya melletti kis parkban Petőfi Sándor bronz mellszobra.

A költőnk 1849 július 31-én esett el a Segesvár mellett, erre emlékezvén 48 évvel később, 1897-ben egy egészalakos szobrot avattak fel. Köllő Miklós alkotását sajnos 1916 nyarán elmenekítették és Kiskunfélegyházán állították fel. A ma is látható mellszobrot Romulus Ladea román szobrász készített 1959-ben. A felállított köztéri alkotást 2006-ban leszedték, a talaj beázására és a várfal meggyengülésére hivatkozva, és csak 2013 nyarán került vissza a helyére a Petőfi szobor.

Szent József római katolikus templom (2022)

A vár északkeleti oldalán elhelyezkedő Szent József templomot 1894–1896 között építették a francia apácák kolostorának és az egyik várbástya helyén. Az eklektikus stílusú épület tervezője H. Letz volt, a templomot végül Lönhart Ferenc erdélyi püspök szentelt fel 1896-ban.

Városháza (2022)

A vár központi részén, a kolostortemplom szomszédságában található az egykori megyeháza. A neoreneszánsz stílusú épület 1887–1888 között készült, és jelenleg városházaként funkcionál. Az épület barokk nagy terme napjainkban zenei fesztiváloknak és zenekarok koncertjének ad otthont.

A régi megyeháza falán egy emléktábla hirdeti, hogy itt született boldog Apor Vilmos püspök. A püspök a testével védelmezte az erőszak elől a püspökvárban menekülő asszonyokat, ezért a megszálló szovjet katonák megölték őket.

Kovácsok tornya (2022)

 A Kolostortemplom mögötti Kovácsok tornya 1631-ben a hajdani Borbélyok tornyának alapjának felhasználásával épült fel. Az alacsony zömök lőréses torony felső szintjét a középkorban tűzoltószertárként használták a gyakori tűzvészek miatt.

Református kolostortemplom (2022)

A domonkosoknak már a 13. század legvégén állt templomuk a mai épület helyén, erre enged következtetni egy 1298-ból származó búcsúengedély.

A mai Szűz Máriának szentelt gótikus templomot 1429 és 1488 között átalakították ki e régebbi építmény kibővítésével. A dominikánus rend 1556-ban elhagyta Segesvárt, így a templom református lett. Az épület mai huszártornyát az 1676-os tűzvészben utáni újjáépítéskor kapta.

A három hajós épületben, napjainkban is egyedülálló látványosságok sora található például egy 1440-ben készített bronz keresztelőmedence, egy 1680-ban készített barokk oltár és egy 13. századi keleti szőnyeggyűjtemény. Az utóbbiak a reformáció térhódításakor a templom belső képeinek letakarása miatt kerültek oda.

Óratorony (2022)

Segesvár jelképe a főbejáratnál álló 64 méter magas Óratorony, amelyet az erőd fénykorában bejáratként használtak.

A tornyot valószínűleg a 14. században emelték, de az épületrészt az 1676-os tűzvész újra kellet építeni. A Philiph Bonge salzburgi és Veit Gruber tiroli építőmesterek vezetésével elkészült torony ekkor kapta ma is látható barokk stílusú formáját. Az építmény tetején látható színes cserepek az 1891-es restaurálás során kerültek fel. Az Óratorony legfőbb látványossága az óraszerkezet, amelyet Johann Kirschel készített el 1648-ban. Az óraütéskor körbejáró figurák a hét napjait, a békét, törvényt és igazság, illetve a nappal és éjszaka jelképes alakjait ábrázolják.

A segesvári óratorony aljában a 20. század elején múzeumot rendeznek be benne, ahol az ókortól egészen a modern korig megtekinthetők a különböző leletek. Emellett a céhek címerei, illetve a céhekkel és a céhes élettel kapcsolatos tárgyak is meg tekinthetőek itt.

Diáklépcső (2022)

A Várhegyre egy fedett lépcsősor vezet, amelyet Diáklépcsőnek neveznek, ugyanis a középiskolába járó gyerekek védelmére készítették le. 

A védőmű 1642-ben épült és ekkor még 300 foka volt, de az 1849-es átalakítási munkálatok után csupán 175 lépcső maradt.

Szász sírkert és temetőkápolna (2022)

Az egykori Aranyművesek-tornya helyén áll az evangélikus szász sírkerthez tartozó temetőkápolna.

Kötélverők tornya (2022)

A Kötélverők tornya a vár legrégebbi épületrésze, amelyet a tatárok 1241-ben leromboltak. Azonba a tornyot 1350-ben újraépítették, sőt az 1676-os tűzvész is megkímélte a falait.

A 2017-ben átépített építményben, napjainkban a temetőőr családja lakik, mellőle pedig csodálatos kilátás nyílik a városra.

Szász evangélikus vártemplom (2022)

A segesvári Várhegy tetején áll Erdély gótikus építészetének egyik legszebb evangélikus temploma, amelyet a helyiek „Bergkirche”-nek, azaz Hegyi-templomnak hívnak.

A hegytetőn eredetileg egy Szent Miklósnak szentelt, keletelt, gótikus, háromhajós templom állt, a nyugati oldalán toronnyal. Ennek az épületnek elődje valószínűleg már a 12. század közepén állt, erre utal a szentély alatti kripta. A mai templomot 14. század közepén kezdték építeni több periódusban és végül a 16. század elejére készült el teljesen.

A szentély és a diadalív falfestményeit egy Bálint mester készített 1488-ban, a kutatás szerint. Az épület Szent Mártont ábrázoló szárnyasoltára 1520-ból való, míg 16. századi reneszánsz bútorzata Johannes Reychmuth munkája. A késő gótikus szentségfülke pedig kimagasló emléke Erdély középkori építészetének. A templom freskóit a 18. század vége felé lemeszelték, ezek kilétére 1934-ben derült fény.