Városháza (2026)

A Szabadka központjában emelkedő városháza elhelyezkedésével, méreteivel és a szecessziós homlokzatával a város meghatározó szimbólumává vált az évek során.

A Központi téren álló épület 1908 és 1910 között készült a híres budapesti építészek, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján szecessziós stílusban. A városháza belsejében három díszterem található, a Zöldet a főispán, a Sárgát a polgármester használja, a harmadik pedig egy központi díszterem. Az utóbbit nem csak a képviselők használják, hanem koncerteket, esküvőket és egy fontos összejöveteleket tartanak benne. Itt található az épület legértékesebb része is, ugyanis a napfényt beengedő tizenhat pompázatos ólomüveg alkotói Róth Miksa és Nagy Sándor festők voltak.

A városháza 76 méter magas tornya kilátóként is funkcionál, ahonnan felejthetetlen kilátás nyújt Szabadkára és környékére.

Városháza (2026)

A tokaji városháza 1790 körül épült copf stílusban, amelyről sokáig úgy tartották, hogy Esze Tamás kuruc vezér háza volt. A műemléképület középen lévő szobor fülkében Szent Flórián barokk szobra áll.

Régi városháza (2026)

A régi városháza Makó egyik ritka szépségű romantikus épülete, amely arról is nevezetes, hogy itt található a város máig működő órája. A városközpontban található épület Koczka Ferdinánd tervei alapján készült el 1854 és 1859 között romantikus stílusban.

Városháza (2026)

Makón, a Széchenyi téren ál a város legszebb műemléképületet, a klasszicista stílusú egykori megyeháza, amely ma városházaként funkcionál.

A mai épület elődje 1780-ban készült el Vertics József földmérő tervei alapján. 1839-ben ezt az épületet átalakították Giba Antal, városi mérnök vezetésével. A felújítás során az alapfalak megerősítették és tovább bővíttették oldal irányban. 1929-ben pedig az épületet háromszintes szárnyépülettel toldották meg. A megyeháza Csanád vármegye székhelyeként kezdete meg működését, amely 1950-ig tartott. Ezután a városi tanács használta az épületet, majd az önkormányzat költözött be.

Városháza (2025)

Kiskőrös egyik legszebb műemléképülete, a városháza 1893-ban épült Jakab Pál mérnök és Schön József építőmester irányításával. 1913.-ban az épületet Lehoczky János tervei alapján kibővítették, és ekkor nyerte el mai eklektikus formáját.

Piran - Óváros (2025)

Piran a szlovén tengerpart legromantikusabb városa, ahol a velencei stílusú házak, a káprázatos panoráma és a kéklő tenger ragadja magával az embert.

A város több mint 500 évig a Velencei Köztársasághoz tartozott, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része volt, így az óváros legtöbb épülete barokk vagy a szecessziós stílusú. 

A szlovén tengerpart legszebb városa a sónak köszönheti fejlődését, ugyanis a pirani sólepárlókban ma is ősrégi módszerekkel készül a világszínvonalú fleur de sel (sóvirág).

A város Főtere, a színes házakkal teli Tartini tér érdekessége, hogy az 1864-es földcsuszamlásig a város belső kikötője volt. A téren található többek között a névadó, Giuseppe Tartini hegedűvirtuóz szobra. De több érdekes épületet is áll a téren, például a Városháza épülete vagy a Velencei-ház.

Az óváros színes épületekkel teli macskaköves szűk, kis utcácskáin pedig érdemes sétálni egyet, ahol eltévedni szinte lehetetlen.

Városháza (2024)

A battonyai városháza 1890-ben épült szecessziós stílusban Fodor és Reisinger aradi építészmérnökök tervei alapján. Az emeletet és a tűztornyot csak később, 1910-ben toldották az épülethez. Akkoriban a földszinten üzlethelyiségek, az emeleten pedig a hivatal irodái kaptak helyet.

Városháza (2024)

A sepsiszentgyörgyi városháza 1854–56-ban épült Kós Károly tervei alapján.

Az épület fő dísze a tömegéből hangsúlyosan kiemelkedő torony.

A városháza földszintjén akkoriban vendéglő, szálloda, kaszinó és üzletek kaptak helyet.

Székely Mikó Kollégium (2024)

Az 1850-es évek végén indult meg egy protestáns középiskola felállítását célzó kezdeményezés Háromszéken, amely eredményeképpen 1858-ban kezdődött meg az oktatás a sepsiszentgyörgyi intézményben. A ma is látható utcafronti klasszicista stílusú iskolaszárnyat 1870-76. között építették Zofalh Gusztáv tervei alapján.

Az építkezést támogató Mikó Imre nevét 1876-os halála után vette fel.

Hotel Centrál (Városháza) (2024)

A mai Városháza 1885-ben épült eklektikus, neoreneszánsz stílusban, és Hotel Centrál néven kezdte meg működését. A szállóépület a Magyarország területén ritkaságnak számító fachwerkes technikával készült, amely eredetileg zsindellyel volt fedve. 1937-ben tetőszerkezetet azonban piros palára cseréltek. Akkoriban az épület földszintjén étterem, vendéglátó egység üzemelt, a Városháza 2013-ban költözött be ide.

Városháza (2023)

„csipkéit kacéran hordó, kecses táncosnő”

Babits Mihály ily módon méltatta Szeged impozáns copf jelképét, a Városházát.

A mai Városháza elődjét 1728-ban építették, de ezen épületnek jóval szerényeb küllemmel rendelkezett. A régebbi épület helyén azonban 18-19. század fordulóján Vedres István tervei szerint újabb Városháza készült, de ennek az épületnek az árvíz (1879) pecsételte meg a sorsát. A ma is látható eklektikus-neobarokk stílusú, karcsú tornyos épületet Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján építették 1883-ra.

A Városháza avatására Ferenc József osztrák császár és magyar király is Szegedre látogatott, aki megtekintette az árvíz után újjáépített várost. Az uralkodó tiszteltére átjárót építettek híres velencei híd mintájára a Bérpalota és a Városháza közé.

Városháza (2023)

Csorvás település arculatának különleges építészeti értéke a városra jellemző ovális tetejű ablakos Városháza. A műemléképület 1912-ben épült községháza céljára romantikus stílusban. A díszített homlokzatú, szárazkapus középületben volt már virágbolt, Művelődési Ház, és vendéglő is.

Városháza (2023)

Az első gyulai Megyeházát 1793-ban építették barokk stílusban, ezt az épületet átépítették 1876 és 1877 között Linczbauer János tervei alapján neoreneszánsz stílusban. A Petőfi-téren álló épület főhomlokzatának timpanonját Békés megye címere látható. A napjainkban Városházakén funkcionáló műemlék belsejében kiemelkedő szépségű alkotások láthatóak. Ilyen például a karzatos díszterem kazettás mennyezete, a lépcsőház vagy a díszterem mennyezetének a települések címerével való gazdag díszítése.

Városháza (2023)

„Tornyosan áll s cifrán, mint a puszta virága.”

Kiskunfélegyháza legismertebb és egyben legimpozánsabb épülete az országosan is ismert gyönyörű szecessziós városháza.

A kiskunfélegyházi városvezetés 20. század elején határozta el, hogy városházát épít az időközben szűkössé váló régi épület helyére. A ma is látható szecessziós épület 1909-1911 között épült, Vas József tervei alapján és Lechner Ödön építésznek állít emléket. Ugyanis homlokzaton látható Zsolnay majolikadíszítések, és tulipános motívumok a nemzetközi rangú magyaros szecesszió egyedi, sajátos díszítőelemei. Az épülethez kapcsolódó háromszintes, 45 méter magas tornyot Morbitzer Nándor tervezete, amelybe egy toronyórát is elhelyeztek. Az épület homlokzatának látható még a város címere, amely egy boltíves városkapuban őrt álló kun vitézt ábrázol.

Az épület belsejében szintén a magyaros stílus köszön vissza, a gazdagon díszített falain dr. Holló Lajos és Kossuth Lajos életnagyságú portréi és egy Petőfi Sándor dombormű látható.

Városháza (2022)

Szentes egyik építészeti dísze a városháza, amely végül hosszas huzavona után 1912-ben épült fel.

Szentesen már a 19. század közepétől szükségessé vált egy központi hivatal megépítése, ekkoriban vendéglőben, iskolában és régi magtárban is működtek közigazgatási egységek. A városi tanács 1881-es határozata mérföldkőnek bizonyult, ugyanis Bohn Alajos aradi születésű építész pályázatra elkészített terveit fogadták el. Az új, központi fekvésű városháza építése folyamatosan haladt, nagyban köszönhetően Bohn Alajos kiváló szervezőkészségének. Az oly régóta várt városházát végül 1912. május 27-én adtak át ünnepélyesen.

Az impozáns késői barokk stílusjegyeket hordozó építmény a Petőfi-szállótól egészen Erzsébet térig beépült. Az épület különlegessége a 37 méter magas saroktorony, és kapukat díszítő elemek pl. a főhomlokzaton látható Szentes ősi pálmafás címere vagy az évi örökváltság tényét megörökítő függőpecsétes márvány emléktábla.

Brassói Állami Múzeum (Városháza) (2022)

Brassó egyik legismertebb látványossága a városháza, amely napjainkban Brassó Megyei Történeti Múzeum kiállítóhelyének ad otthont.

Brassó Főterén már a 14. században egy őrtorony állott, amelyről a városőrség szemmel tartotta a téren tartott vásárokat. A század második felében az őrtorony mellé a szűcsök céhe egy fedett kőgalériát építtetett, ahol a portékáikat árulhatták. 1420-ban erre az épületre egy új szintet emeltek és városházaként kezdték használni. Az épület a mai barok formáját az 1776–1778 közötti átépítés során nyerte el. Miután a városvezetés kiköltözött az épületből a Brassói Állami Múzeum költözött be ide.

Városháza (2022)

Csíkszereda városképének egyik meghatározó épülete a Városháza, amely a Mikó-várral szemben látható

Az egykori Vármegyeháza épülete 1886-1887 között épült Hám Ignác tervei alapján, eklektikus stílusban.

1913 -1914 között az épület átépítése mellet döntöttek, ekkor a homlokzatot mindkét irányba arányosan megnövelték. Napjainkban a Városháza a Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának székhelye, az északi szárnyában pedig a megyei katonai központ kapott helyet.

Városháza (2022)

A mai Városháza 1895-96 között épült eklektikus stílusban Stehl Ottó építész tervei szerint.

Az akkoriban Megyeházának szánt épület a Millennium emlékére készülhetett el, és több különböző építészeti stílusok ötvözete érződik a műemléken.

Városháza (2022)

A vár központi részén, a kolostortemplom szomszédságában található az egykori megyeháza. A neoreneszánsz stílusú épület 1887–1888 között készült, és jelenleg városházaként funkcionál. Az épület barokk nagy terme napjainkban zenei fesztiváloknak és zenekarok koncertjének ad otthont.

A régi megyeháza falán egy emléktábla hirdeti, hogy itt született boldog Apor Vilmos püspök. A püspök a testével védelmezte az erőszak elől a püspökvárban menekülő asszonyokat, ezért a megszálló szovjet katonák megölték őket.

Városháza (2022)

A kaposvári városháza a település főterén áll, amely 1886 óta a város egyik emblematikus épülete.

A kaposvári városháza elődje 1867 novemberére készült el, ahol a városi rendőrség és az Osztrák-Magyar Bank helyi fiókja kapott helyet. A gyors fejlődésnek induló város új központi épületet kapott, amelyet 1902-1904 között készítettek el Kopeczek György és Kertész Róber budapesti építészek tervei alapján neoreneszánsz stílusban. Az építkezés nem volt zökkenőmentes, ugyanis a kivitelezők magas fizetésért budapesti munkásokat alkalmaztak, ezért a helyi építőmunkások tüntetést szerveztek, akik végül elérték, hogy a munkák jó részét ők végezhessék el. Az épület érdekessége, hogy a festett üvegablakokat a híres magyar üvegfestő és mozaikművész, Róth Miksa készítette el.

2002-ben Szita Károly polgármester egy 18, számítógép által vezérelt harangból álló harangjátékot helyeztett el a toronyban, amely óránként lejátszik egy-egy dallamot.