Bledi-tó (2025)

A Bledi-tó Szlovénia kicsiny de mégis hatalmas népszerűségnek örvendő ékszerdoboza, amely kirándulók és zarándokok sokaságát vonzza évente. A Júliai-Alpok lábánál fekvő, zöldellő erdőkkel körülölelt tavacskát elsősorban közepén fekvő, karcsú templomtoronnyal ékesített sziget miatt keresik fel a látogatók.

A Bledi-tó egy jégkorszakot követő olvadás során alakult ki a Bohinji-gleccser visszahúzódása során, és a kivájt medencében akkoriban egy gigászi szikla állt, amelyből a mai sziget keletkezett. Bled már Monarchia korában népszerű üdülőhely volt, az 1908-ban a bécsi világkiállításon turisztikai aranyérmet is kapott. A helyenként 30 méteres mélységet is elérő, kristálytiszta tó vize nyáron meglepően kellemes, ezért két strandot is kialakítottak a partján. Egyik Grajska Plaža strand, a másik pedig a kempingnél lévő szabadstrand.

A tavat kényelmesen körül lehet sétálni, a 6 kilométer hosszú útvonal során néhány helyen a vízre épült palló járdán kell áthaladnunk. A tó közepén álló sziget mágnesként vonzza a látogatókat, az oda utazást pedig a helyi lapos bárkák tulajdonosai busás fizetés fejében vállalják.

Mária Mennybemenetele templom (2025)

A Bledi-tó közepén található szigeten álló barokk templom egy gótikus stílusú templom átépítésével jött létre a 17. század végén. Az épület belső falain, a szentélyben még láthatóak az eredeti gótikus freskók töredékek is. 

Az épület belső értéke a fő oltár, amely gazdag aranyozott faragásokkal díszített és1747-ből származik. A központi oltár képei az ülő Isten Anyát ábrázolja, mellette pedig II. Henriket Bled birtok adományozója és felesége, Kunigunda látható. A mellékoltárok 17. századiak, és Szent Sebestyénnek, Szent Magdolnának és Szent Annának vannak szentelve. A templom még egy igazi zarándokhely is, ugyanis ha harangját háromszor megkongatjuk, akkor tejesül egy kívánságunk.

Toursi Szent Márton templom (2025)

A mai Szent Márton templomot 1905-ben építették fel egy 15. századi gótikus istenház felhasználásával. A neogótikus épület tervezője Prof. Friedrich von Schmidt volt, aki a Bécsi Városháza építésze volt. A templom belső kararai márvány kialakítását pedig Josip Vancaš építész álmodta meg. A templom belsejét 1932 és 1937 között freskókkal díszitették, amelyeket Slavko Pengov egyetemi festő készített el.

Bledi vár (2025)

A Bledi-tó fölött egy sziklaszirten áll Szlovénia egyik leghíresebb várkastélya, amelyet nem csak a parádés kilátás miatt érdemes meglátogatni.

Az oklevelek bizonysága szerint az erődítményt 1004-ben már állt, amelyet Windischgrätz hercegek építtették egy római korból származó őrtorony helyén. Az erődöt II. Henrik német császár a dél-tiroli brixeni püspökségnek adományozta, akik a következő évszázadokban felügyelték a környéket. 1278-tól egészen a 20. század elejéig a Habsburgok birtokolták a várat, akiknek a püspökök engedték át a kastélyt. A vár 1918-ban került szlovén tulajdonba, ekkor egy helyi tulajdonosa vásárolta meg a várat, de adósságai miatt elkobozták tőle.

A századok alatt a várat az időjárás viszontságai kikezdték, sőt egy ízben a tűz is pusztította. A gyakori tulajdonosváltás miatt pedig semmi nem maradt a történelmi értéket képviselő berendezéséből. A várban 1951-ben kezdődtek meg a felújítási munkálatok Tone Bitenc építészetmérnök vezetésével, amely mintegy 10 évig, 1961-ig tartott. Ekkor renoválták és újraépítették a megrongálódott épületrészeket, valamint régészeti feltárásokat is végeztek. Napjainkban az épület legrégebbi megmaradt része a román kori, kerek, tó felőli bástya, valamint a gótikus kápolna.

A vár ma már turista zarándokhely, ahol egy sok részből álló interaktív kiállítás látogatható, amelyek része a 16–18. századi fegyvergyűjtemény, lovagi páncélok, és ékszerek. Valamint egy vetítés keretében megtekinthető a Bledi-tó kialakulása és a Bécs-Trieszt vasútvonal megépítése.A soklátogatót vonzó vár legszebbnek tartott része a 16. században épült kis késő gótikus stílusú kápolna, a melyet Szent Albuin és Szent Ingenium püspöknek szenteltek. A szentélyt az 1690-es földrengés után kibővítették, felújították, majd barokk oltárokkal és képekkel díszítették.

Keresztelő Szent János templom (2025)

A Zasipban található Keresztelő Szent János templom elődjét valószínüleg a 11. század végén a brixeni püspökök építettek, akik ekkoriban a birtok urai voltak. Később a Lamberg grófoknak adományozták a templomot, akik tiszteletére a 16. században reneszánsz kriptát alakítottak ki az épületben. 1778-ban a templomot barokk stílusban átépítették, de belsejében lévő összes műalkotást megőrizték. 

A templom belsejében álló főoltár és a mellékoltárok festményeit Leopold Layer szlovén festő festette. A 17. század végéről származó középső oltárfestmény Szent János keresztelését ábrázolja. A főoltár bal oldalán Szent Péter szobra áll, aki kulcsokat tart a kezében, míg a jobb oldalon Szent Pál szobra látható egy könyvvel. A templom szobrai még Szűz Máriát, Szent Antalt, Szent Miklóst, Szent Joachimot és Szent Annát ábrázolják.

Alexandriai Szent Katalin templom (2025)

A Szent Katalin-templom Hom gyönyörű festői kilátóponton található, ahonnan nem mindennapi panoráma nyílik a Karavankák hegyláncára.

A középkorban épült templomot először 1500 körül említik, amely akkoriban felkapott zarándokhely volt. A templomot a 18. században barokk stílusban átépítették, de gótikus kerítése és kapuja megmaradt. Az épület belsejében a 16. század elejéről származó freskók láthatóak, a presbitérium pedig 17. századi.

A templom híres volt Szent Katalin-napi zarándoklatairól, amikor a zasipi és mužijei gazdák tehenet sütöttek az ország minden tájáról ide érkező zarándokoknak. 1860 őszén pedig jelentős értékű kincset ástak ki a templom előtt, amelyet a legenda szerint egy francia tábornok ásott el, mielőtt háborúba indult.

Vintgar for Children tanösvény (2025)

A Vintgar szurdokban és környékén sétálva a kisebb gyerekes családok is megtalálhatják a maguk szórakozását, ugyanis létre hoztak egy érdekes kalandozó fűzettet. A „Vintgar for Children” című interaktív játék Oskar Kos és barátai segítségével, állomásról-állomásra haladva a természet és a mesék felejthetetlen világába kalauzólja a barangolókat. A kaland végeztével a füzetet helyesen kitöltő pedig egy szép mesekönyvet kapnak ajándékban.

Vintgar szurdok (2025)

A meredek sziklafalak között tajtékzó patak vájta Vintgar szurdok Szlovénia legfestőibb szurdoka. A Bled-től nem messze fekvő völgyet a függőleges sziklafalba rögzített függőjárdák teszik igazán kirándulóbaráttá.

A Vintgar szurdok Szlovénia egyetlen nemzeti parkjában, a megannyi csodát rejtő Triglav Parkban található az Alpok csúcsai közt. A szurdokot egyébként egy véletlennek köszönhetően fedezte fel Jakob Žumer és Gorje Majorja térképészek, valamint Benedikt Lergetporer fényképész 1891 februárjában. Nem sokra rá 1893-ban a nagyközönség előtt is megnyitották a Vintgart, ahol a 250 méter magas sziklafalak között mintegy 1600 méter hosszan építtettek ki egy pallóutat.

A völgyben átsiető Radovna folyó mentén egy ősdzsungel alakult ki, amely ritka és magával ragadó látványt ad a sétának. Az itt csordogáló folyó vize pedig káprázatosan tiszta, a legmélyebb pontjain pedig lehet látni a víz alját, illetve a folyóban úszkáló halakat, pisztrángokat. Az út végén, egy mesterséges vízlépcső után ér véget a felejthetetlen sziklaszurdok. Itt található a 16 méter magas Šum vízesésnél, amely Szlovénia legmagasabb folyami zuhataga.

A Vintgar meghódításához online lehet jegyet venni, majd a szurdok bejáratától óránként indulnak egyénileg a kirándulók, hogy mindenki saját tempójában tudja felfedezni a helyet. A völgy alsó végénél lévő kapun kiérve elhagyjuk a sziklaszorost, utána két útvonal közül választhatunk a visszaútra. Egy árnyas erdőn át vezető vagy egy jóval látványosabb, kilátásban rendkívül gazdag turistaút kecsegtet még több itteni látnivaló megcsodálásra.

Szent Simon és Júdás Tádé apostolok templom (2025)

Voglje temploma 1750-ben épült egy régebbi épület helyére barokk stílusban. 

A Szent Simon és Júdás Tádé apostoloknak szentelt épületet az 1990-es években meg kellett újítani egy villámcsapás miatt. A 2006-as restaurálásakor az épületnek sikerült nagyrészt megőrizte eredeti formáját, ekkor kapta az aranyozott tabernákulumajtókat a főoltár is.

Szűz Mária-kápolna (2025)

A faluban, a templom alatt található egy szentély (kápolna), amely Szűz Máriának van szentelve, és a régi istenház Mária-szobra látható benne. 

A szobrot a helyiek különféle ajándékokkal halmozzák el, amikor Szűz Máriához intézett kéréseik teljesülnek. Trboje-ben két további kápolnácska is található, az egyik, a háromszög alakú kőből készült szentély a falu közepén, a Burgar-kápolna a falun kívül áll, mindkettő a festményei miatt figyelemre méltó művészeti értéket képvisel.

Mária Mennybemenetele templom (2025)

A faluban egyik magaslatán a Mária mennybemenetelének szentelt templom. 

A barokk templom 1743-ban épült, de 1883-ban leégett. Az 1895-ös földrengésben annyira megrongálódott, hogy ezt követően felújították. A templom belsejében lévő főoltáron Mária szobra látható, amint a kis Jézust tartja; a bal oldali mellékoltár Szent Miklósnak, a jobb oldali mellékoltár pedig a Háromkirályok imádásának van szentelve. A belsőteret még Leopold Layer festményei teszik egyedivé. 

A szájhagyomány szerint a templom régebben egyike volt a környék zarándokhelyeinek.

Szent Bertalan templom (2025)

Voklo település szakrális építészetének egyik legszebb példája Fő utcán álló barokk Szent Bertalan-templom, amely 1862-ben épült. A templom belsejében található oltár Štefan Šubic és fia, Valentin alkotása, valamint a Szent Bertalan készült festmény Štefan másik két fia, Janez és Jurij Szent Bertalan munkája. A Šubic család kiemelkedő munkái a helyi hittel és művészettel való mély kötelékről tanúskodik

Postojnai-cseppkőbarlang (2025)

A Postojnai-cseppkőbarlang Európa egyik legjelentősebb és leghosszabb látogatható barlangrendszere, ahol látványos és hatalmas cseppkövekkel találkozhatunk.

A barlangokat a Pivka-folyó hozta létre a Karszt-fennsík belsejében, ahol a parányi vízcseppek évmilliók alatt formálták a ma látható földalatti paradicsomot. A remek idegenforgalmi infrastruktúrával rendelkező barlangban vezetett, csoportos túra során elképesztően szép cseppkőalakzatok közt sétálva fedezhetjük fel az itteni mesevilágot. A cseppkőbarlang a felszíni világhoz magasba törő hegyekkel, zúgó folyókkal és hatalmas földalatti termekkel rendelkezik.

A földalatti járatokban a számtalan cseppkőformáció mellet különleges élővilág bújik meg, közülük is kiemelkedik a postojnai barlang jelképe a barlangi vakgőte. A barlangtúrához egyedi módon, kisvasút szállítja a föld belsejébe a turistákat. A kisvonat először egy mesterséges alagúton halad keresztül, amelyet a kétvágányos vasút megépítésekor, 1964-ben hoztak létre.Az ultra modern főépület pedig két érdekes kiállításnak ad helyet, amelyek „Élet egy milliárd évben” és a „Világ pillangói” tárlatok.

Mária Mennybemenetele templom (2025)

A bitnjei Szűz Mária Mennybemenetele templom fallal körülvéve áll, egy temető közepén. A templomot források már a 15. század végén említik, de mai formáját a 17. században kapta. Ekkor épült az épület barokk hagymakupolás harangtornya, valamint folyami kövekkel burkolták ki nyugati oldalon lévő templomszínt is. Az épület egyik legérdekesebb jellegzetessége az 1673-ból származó gótikus főkapu, amely a zöld Peračica sziklából készült, és Szlovénia egyik legfontosabb ilyen jellegű épülete.

A templom legrégebbi berendezési tárgya a 15. század elejéről származó, ülő Mária-szobor. A belsőrész mellékoltárai a 16. századiak, a nagy „arany” oltár viszont 17. század második felében készült, és a Bohinj-tó környékének egyik legnagyobb és leggazdagabb oltára. Ezenkívül egy 1680 körüli fogadalmi festmény látható a sekrestyében, valamint a késő barokk korból való Károlyi keresztút található még itt.

Száva-vízesés (2025)

A zuhatagokban bővelkedő Szlovénia legismertebb vízesése a Száva-vízesés, amely mintegy 60 méter magaságból zubog le.

A vízesést a Savica nevű karsztforrás táplálja, amley a Komma-szikláról zúdul a mélybe. A patak innen a Bohinji-tóba siet, tó vize pedig a Sava Dolinkával való összefolyása után Száva-folyóként rohan tovább a Dunába. 

A vízeséshez egy nagyon kellemes ösvény vezet az erdőn keresztül, ahol részben lépcsőkön közelíthetjük meg a természeti látnivalót. Az 550 kőlépcső leküzdése közben padokat találunk, de időnkét megnyílik a látóhatár a Bohinji-tó víztükrére is.

Bohinji-tó (2025)

A Júliai-Alpok hatalmas hegyei közé beékelődött, páratlan fekvésű Bohinji-tó Szlovénia legnagyobb természetes hegyi tava.

Az 526 méter magasságban fekvő állóvizet gleccserek hozták létre, majd általuk szállított, lerakott kőzettörmelék formálta mai képére. A tó környéke kedvelt kirándulóhely, amely a misztikus hangulatát a tavat körülölelő hegyek látványának köszönheti. A 45 méter mély, glaciális eredetű tó északi oldalán meredek hegyvonulatok állnak, és tiszta időben a környék legmagasabb hegye, a Triglav is jól látható.A tó partján futó 12 kilométer hosszú túraúton sétálva pedig magunkba szívhatjuk a hely szépségét.

Keresztelő Szent János templom (2025)

A hatalmas hegyek közé szorított, csodálatos fekvésű Bohinji-tó partján áll a képeskönyvbe illő, kívül-belül középkori freskókkal díszített, apró gótikus templom.

A Bohinji-tó szomszédságában, közvetlenül a folyó partján álló templom egyes feltételezések szerint a 11. században épült. Ezt bizonyítja a hajó román kori kialakítsa, míg a szentély egyértelműen gótikus alkotás. Az egész épületet körül vevő védőfal is a középkorban készült, amely valószínüleg az itteni kőhíddal egy idős. A környékre jellemző zöld kővel díszített harangtorony pedig már a barokk korban épülhetett.

A templom legnagyobb értékei a kívül és belül egyalánt megtalálható freskó töredékeke. A legrégebbi alkotást hajó déli falán láthatjuk, amely Szent Kristóf ábrázolja, a vállán a kisded Jézussal. De az épület belsejét is találunk régi festményeket, amelyek közül a legérdekesebb a Keresztelő Szent János lefejezését illusztráló középkori alkotás. A templom aranyozott főoltára 1668-ban készült, a szószék pedig 1711-ből való alkotás. 

Mostnica-szurdok (2025)

A Júliai-Alpok egyik legvarázslatosabb kirándulóhelye a Mostnica, azaz a hidak szurdoka. A Mostnica-szurdok a maga érintetlenségével sokkal természetesebb, mint a Vintgar vagy a Soca szurdokvölgye, és a mesés szépsége ellenére is kevésbé népszerű a kirándulók körében.

A hegyek, völgyek, folyók, tavak, erdők sokasága teszi a Triglav Nemzeti Parkot Európa ékszerdobozává. A természetvédelmi terület egyik érintetlen szépsége a Mostnica-szurdok, amelyet teljes hosszában érdekes sziklaalakzatok szegélyezik. A patak vize pedig türkizzöld és néhol több méter mély is, és ha figyelmesen szemléljük láthatunk benne péreket és pisztrángokat is. De a víz néhol furcsa, bizarr formákat is kialakít, ennek egyik legérdekesebb példája Elefánt-szikla, amely egy ormányos fejre emlékeztet.

A nyári hónapokban belépési díj ellenében látogatható szurdok bejáratát egy a 18. században épült régi kőhíd, az Ördög hídja jelzi. Innen tovább jól jelzett turistautakon, ösvényeken, korláttal védett hidakon juthatunk el a völgy végén lévő Voje vízeséshez. Lehetőség van körtúrát tenni a területen, ekkor a jobbra, a partot követő, visszafelé vezető ösvényen folytatódik túrát. A visszaúton a túlpart perspektívájából csodálhatjuk meg a szurdok különböző arcait, de ezen az oldalon ösvényünk vadabbnak is tűnik.

Ördög hídját 1777-ban építtette Ziga Zois báró, hogy egyszerűbbé tegye a szén és a vas itteni szállítását. Az egyetlen boltívből álló építmény később kapott egy legendát a helyiektől:

„A helyiek nem tudták hidat építeni a folyóra, mert amit egyik nap építettek, az másnap összedőlt. A munkások azt mondták, ők bizony nem építik meg a hidat, építse meg az Ördög. Aki meg is hallotta a kérést, s neki is állt a munkának, de cserében annak a lelkét kérte az emberektől, aki először átmegy a hídon. Miután az Ördög elkészült a híddal, egy furfangos falusi elhozta a kutyáját, egy csontot dobott a híd túloldalára, az eb pedig lelkesen átszaladt a hídon, így az ő lelkével kellett, hogy megelégedjen az Ördög.”