Bledi-tó (2025)

A Bledi-tó Szlovénia kicsiny de mégis hatalmas népszerűségnek örvendő ékszerdoboza, amely kirándulók és zarándokok sokaságát vonzza évente. A Júliai-Alpok lábánál fekvő, zöldellő erdőkkel körülölelt tavacskát elsősorban közepén fekvő, karcsú templomtoronnyal ékesített sziget miatt keresik fel a látogatók.

A Bledi-tó egy jégkorszakot követő olvadás során alakult ki a Bohinji-gleccser visszahúzódása során, és a kivájt medencében akkoriban egy gigászi szikla állt, amelyből a mai sziget keletkezett. Bled már Monarchia korában népszerű üdülőhely volt, az 1908-ban a bécsi világkiállításon turisztikai aranyérmet is kapott. A helyenként 30 méteres mélységet is elérő, kristálytiszta tó vize nyáron meglepően kellemes, ezért két strandot is kialakítottak a partján. Egyik Grajska Plaža strand, a másik pedig a kempingnél lévő szabadstrand.

A tavat kényelmesen körül lehet sétálni, a 6 kilométer hosszú útvonal során néhány helyen a vízre épült palló járdán kell áthaladnunk. A tó közepén álló sziget mágnesként vonzza a látogatókat, az oda utazást pedig a helyi lapos bárkák tulajdonosai busás fizetés fejében vállalják.

Vintgar for Children tanösvény (2025)

A Vintgar szurdokban és környékén sétálva a kisebb gyerekes családok is megtalálhatják a maguk szórakozását, ugyanis létre hoztak egy érdekes kalandozó fűzettet. A „Vintgar for Children” című interaktív játék Oskar Kos és barátai segítségével, állomásról-állomásra haladva a természet és a mesék felejthetetlen világába kalauzólja a barangolókat. A kaland végeztével a füzetet helyesen kitöltő pedig egy szép mesekönyvet kapnak ajándékban.

Vízirigó (Cinclus cinclus)

A vízirigó vagy más néven fehértorkú vízirigó kizárólag a tiszta vizű hegyi patakok mentén fordul elő. 

A madár a zárt hegyvidéki erdőket kedveli, ahol gyorsfolyású, sziklákkal, kövekkel tarkított szélesebb patakokban kutatja fel a táplálékául szolgáló apró rákokat. A rigófaj Magyarországon fokozottan védett, ugyanis hazai állománya mindössze néhány párból áll.

Szivárványos pisztráng (Oncorhynhus mykiss)

A szivárványos pisztránghoz a búvóhelyekben gazdag tiszta vizű hűvös, hegyi patakokat kedveli.

A hal testalkata torpedó alakú, amelyen apró fekete vagy barnás pöttyök láthatóak. A kifejlett pisztrángok puhatestűeket, férgeket, rovarlárvákat, rákokat, halakat és ikrát fogyasztanak.

Vintgar szurdok (2025)

A meredek sziklafalak között tajtékzó patak vájta Vintgar szurdok Szlovénia legfestőibb szurdoka. A Bled-től nem messze fekvő völgyet a függőleges sziklafalba rögzített függőjárdák teszik igazán kirándulóbaráttá.

A Vintgar szurdok Szlovénia egyetlen nemzeti parkjában, a megannyi csodát rejtő Triglav Parkban található az Alpok csúcsai közt. A szurdokot egyébként egy véletlennek köszönhetően fedezte fel Jakob Žumer és Gorje Majorja térképészek, valamint Benedikt Lergetporer fényképész 1891 februárjában. Nem sokra rá 1893-ban a nagyközönség előtt is megnyitották a Vintgart, ahol a 250 méter magas sziklafalak között mintegy 1600 méter hosszan építtettek ki egy pallóutat.

A völgyben átsiető Radovna folyó mentén egy ősdzsungel alakult ki, amely ritka és magával ragadó látványt ad a sétának. Az itt csordogáló folyó vize pedig káprázatosan tiszta, a legmélyebb pontjain pedig lehet látni a víz alját, illetve a folyóban úszkáló halakat, pisztrángokat. Az út végén, egy mesterséges vízlépcső után ér véget a felejthetetlen sziklaszurdok. Itt található a 16 méter magas Šum vízesésnél, amely Szlovénia legmagasabb folyami zuhataga.

A Vintgar meghódításához online lehet jegyet venni, majd a szurdok bejáratától óránként indulnak egyénileg a kirándulók, hogy mindenki saját tempójában tudja felfedezni a helyet. A völgy alsó végénél lévő kapun kiérve elhagyjuk a sziklaszorost, utána két útvonal közül választhatunk a visszaútra. Egy árnyas erdőn át vezető vagy egy jóval látványosabb, kilátásban rendkívül gazdag turistaút kecsegtet még több itteni látnivaló megcsodálásra.

Postojnai-cseppkőbarlang (2025)

A Postojnai-cseppkőbarlang Európa egyik legjelentősebb és leghosszabb látogatható barlangrendszere, ahol látványos és hatalmas cseppkövekkel találkozhatunk.

A barlangokat a Pivka-folyó hozta létre a Karszt-fennsík belsejében, ahol a parányi vízcseppek évmilliók alatt formálták a ma látható földalatti paradicsomot. A remek idegenforgalmi infrastruktúrával rendelkező barlangban vezetett, csoportos túra során elképesztően szép cseppkőalakzatok közt sétálva fedezhetjük fel az itteni mesevilágot. A cseppkőbarlang a felszíni világhoz magasba törő hegyekkel, zúgó folyókkal és hatalmas földalatti termekkel rendelkezik.

A földalatti járatokban a számtalan cseppkőformáció mellet különleges élővilág bújik meg, közülük is kiemelkedik a postojnai barlang jelképe a barlangi vakgőte. A barlangtúrához egyedi módon, kisvasút szállítja a föld belsejébe a turistákat. A kisvonat először egy mesterséges alagúton halad keresztül, amelyet a kétvágányos vasút megépítésekor, 1964-ben hoztak létre.Az ultra modern főépület pedig két érdekes kiállításnak ad helyet, amelyek „Élet egy milliárd évben” és a „Világ pillangói” tárlatok.

Száva-vízesés (2025)

A zuhatagokban bővelkedő Szlovénia legismertebb vízesése a Száva-vízesés, amely mintegy 60 méter magaságból zubog le.

A vízesést a Savica nevű karsztforrás táplálja, amley a Komma-szikláról zúdul a mélybe. A patak innen a Bohinji-tóba siet, tó vize pedig a Sava Dolinkával való összefolyása után Száva-folyóként rohan tovább a Dunába. 

A vízeséshez egy nagyon kellemes ösvény vezet az erdőn keresztül, ahol részben lépcsőkön közelíthetjük meg a természeti látnivalót. Az 550 kőlépcső leküzdése közben padokat találunk, de időnkét megnyílik a látóhatár a Bohinji-tó víztükrére is.

Bohinji-tó (2025)

A Júliai-Alpok hatalmas hegyei közé beékelődött, páratlan fekvésű Bohinji-tó Szlovénia legnagyobb természetes hegyi tava.

Az 526 méter magasságban fekvő állóvizet gleccserek hozták létre, majd általuk szállított, lerakott kőzettörmelék formálta mai képére. A tó környéke kedvelt kirándulóhely, amely a misztikus hangulatát a tavat körülölelő hegyek látványának köszönheti. A 45 méter mély, glaciális eredetű tó északi oldalán meredek hegyvonulatok állnak, és tiszta időben a környék legmagasabb hegye, a Triglav is jól látható.A tó partján futó 12 kilométer hosszú túraúton sétálva pedig magunkba szívhatjuk a hely szépségét.

Erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens)

Az erdei ciklámen főleg hegyvidékeken, üde lomberdőkben gyakori, amely késő nyáron, kora ősszel virágzik. 

A növénnyel hazánkban a Dunántúlon üde bükkösökben, tölgyesekben és fenyvesekben találkozhatunk. A rendkívül illatos és változó színű virág Magyarországon őshonos és védett is!

Mostnica-szurdok (2025)

A Júliai-Alpok egyik legvarázslatosabb kirándulóhelye a Mostnica, azaz a hidak szurdoka. A Mostnica-szurdok a maga érintetlenségével sokkal természetesebb, mint a Vintgar vagy a Soca szurdokvölgye, és a mesés szépsége ellenére is kevésbé népszerű a kirándulók körében.

A hegyek, völgyek, folyók, tavak, erdők sokasága teszi a Triglav Nemzeti Parkot Európa ékszerdobozává. A természetvédelmi terület egyik érintetlen szépsége a Mostnica-szurdok, amelyet teljes hosszában érdekes sziklaalakzatok szegélyezik. A patak vize pedig türkizzöld és néhol több méter mély is, és ha figyelmesen szemléljük láthatunk benne péreket és pisztrángokat is. De a víz néhol furcsa, bizarr formákat is kialakít, ennek egyik legérdekesebb példája Elefánt-szikla, amely egy ormányos fejre emlékeztet.

A nyári hónapokban belépési díj ellenében látogatható szurdok bejáratát egy a 18. században épült régi kőhíd, az Ördög hídja jelzi. Innen tovább jól jelzett turistautakon, ösvényeken, korláttal védett hidakon juthatunk el a völgy végén lévő Voje vízeséshez. Lehetőség van körtúrát tenni a területen, ekkor a jobbra, a partot követő, visszafelé vezető ösvényen folytatódik túrát. A visszaúton a túlpart perspektívájából csodálhatjuk meg a szurdok különböző arcait, de ezen az oldalon ösvényünk vadabbnak is tűnik.

Ördög hídját 1777-ban építtette Ziga Zois báró, hogy egyszerűbbé tegye a szén és a vas itteni szállítását. Az egyetlen boltívből álló építmény később kapott egy legendát a helyiektől:

„A helyiek nem tudták hidat építeni a folyóra, mert amit egyik nap építettek, az másnap összedőlt. A munkások azt mondták, ők bizony nem építik meg a hidat, építse meg az Ördög. Aki meg is hallotta a kérést, s neki is állt a munkának, de cserében annak a lelkét kérte az emberektől, aki először átmegy a hídon. Miután az Ördög elkészült a híddal, egy furfangos falusi elhozta a kutyáját, egy csontot dobott a híd túloldalára, az eb pedig lelkesen átszaladt a hídon, így az ő lelkével kellett, hogy megelégedjen az Ördög.”