Túra: Bedő Albert emlékezete (2017)

Apród

„Ha nem ismered a fákat, eltévedsz az erdőben, de ha nem ismered a meséket, eltévedsz az életben.”

(szibériai közmondás)




























forrás: openstreetmap.org


Útvonal:

Back-kápolna (K+) - Dugonics-erdő - Felső-Ásotthalmi-erdő - Bedő-liget - Bunkemúzeum - Gátsor - Rúzsa-fa 



Táv és szintemelkedés:

17,5 km/ 24 m




Téli világ

Ruzsa Sándor fája (2017)


A Bedő Albert Erdészeti Szakképző Iskola által kezelt Tanulmányi-erdő rejti a környék legidősebb és legméretesebb óriását, a Rúzsa-fát.

Csongrád-Csanád vármegye legismertebb matuzsáleméhez több monda is fűződik. Az egyik szerint Rózsa Sándor menekülés közben elvágtatott a fa alatt, annak út fölé nyúló ágára kapaszkodva elbújt, és üldözői a lovas nélküli lovat üldözték tovább.

Gátsori Tanyamúzeum (2017)

Ásotthalom központjától mintegy 10 km-re található Gátsor, ez az apró településrész ad otthont a környéken egyedülálló és tájjellegében a tanyai hagyományokat őrző Gátsori Tanyamúzeumnak. 

A helyi felajánlások után, 2009-ben nyitotta meg kapuit a tájház jellegű épület, amelyben helyet kaptak az 50 évnél régebbi bútorok és eszközök, melyeket elődeink nap, mint nap használtak. (A kiállítás csak előre egyeztetett időpontban tekinthető meg.)


Az itteni közösségi ház pedig a tanyasor társasági életének ad otthont, családi összejövetelek, bálok, kulturális programok és szentmisék váltják egymást a modern épületben.

Klebelsberg Kúnó (2023)


Az Ásotthalomhoz tartozó Gátsori Klebelsberg Közösségi Ház és Tanyamúzeum előtt áll az egykori Kultuszminiszter márványszobra. Klébensberg Kúnó mellszobrát Serban Bonaventura, a csángó művész készítette 2012-ben.

Bunkermúzeum (2017)


Ásotthalom külterületén, a Gátsorhoz tartozó tanyavilágban egy különleges szabadtéri múzeum található. 
Az itteni határ mentén felelhető bunkerek maradványaiból, és makettekből páratlan hangulatú, a határőr tevékenységet bemutató kiállítás látható a pusztában.
(A kiállítás csak előre egyeztetett időpontban tekinthető meg.)

Bedő-liget (2017)


Az ásotthalmi Bedő-ligetet járva hatalmas platánok, méretes kocsányos tölgyek, fekete diók és vénic-szilek közé csöppenünk. Ezeket a fákat Kiss Ferenc ültette 1909-ben, az országos főerdőmester, Bedő Albert születésének 70. évfordulójára.

Árpád-házi Szent Erzsébet-kápolna (2017)




A helybeliek által Erzsébet-kápolnának is nevezett takaros építményt Back Bernát szegedi üzletember és politikus emeltette a fiatalon elhunyt fia, Ottó emlékére 1937-ben. A szürke vakolatlan épület szomszédságában egy erdei pihenő áll, amelyet az erdei turizmus fellendítése érdekében alakítottak ki. 

A kápolna Szegedet Bajával összekötő 55-ös út mentén, Ásotthalomtól néhány kilométerre az erdőtől elhódított kis tisztáson áll.

Túra: Behavazott Bácska (2017)

„Földiekkel játszó
Égi tünemény,
Istenségnek látszó
Csalfa, vak Remény!
Kit teremnt magának
A boldogtalan,
S mint védangyalának,
Bókol úntalan.”

(Csokonai Vitéz Mihály)

Csalfa remény



AK-03/2.

Illancs és Bácska nevek hallatán még a legelfogultabb Alföld rajongóknak is csak némi kutakodás után ugrik be, hol is találhatóak ezek a kistájak. Bácsnak első nekifutásra nem volt nehéz nekivágni, hisz csak a szomszédos megyébe kellet átlátogatni. Itt aztán rögtön teljesen más környezet fogadott bennünket, a déli határnál (síkvidéki szemmel) valami fantasztikus erdőkkel találkoztunk az utunk során.
S e közben a behavazott bácskai határ szolgált háttérkén a sétánkhoz. 



forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Petróczy iskola (K) – Felső-Átokházi-erdő - János-teleki-erdő - 53 sz. főút - Erdészház - Kis Keceli út(Tóth-erdő) - Kunfehértó



Táv és szintemelkedés:

29 km/ 69 m



Lustán ébredő


Református templom (2017)


Kiskunhalas főterén, a Hősök terén magasodik a város egyetlen református temploma. 
Az épület a Schwörtz testvérek tervei alapján, 1813-1823 között nyerte el a mai klasszicizáló késő barokk formáját. A feljegyzések szerint 1667-ben már állott egy kisebb templom a híres téren, ezt az épületet az évtizedek során többször átépítették.
A templomhoz csatlakozó parókia 1777-ben épült, a tornácosház és klasszicista kerítéskapuja szintén műemlék.