Túra: Mit rejt a Vörös-mocsár? (2025)

„A vizen, mely nyájasan fogadja,

fodrozódik, elmulik alatta,

s boldogan gyűrűzik föl a hab,

míg a hattyu csöndesen kiválik,

mind nyugodtabb, tisztább és királyibb

méltósággal cél felé halad.”

(Rainer Maria Rilke)

Mocsári tündér

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Kecel – Szent Család-templom – NATURA tanösvény – Sima-tó – Kiscsala – Vörös-mocsár tanösvény (KN) – Főkáptalan-pincesor – Császártöltés, Szent Simon és Júdás Tádé apostolok-templom (K) – Hajósi kaszálók és löszpartok – Hajósi pincefalu

Táv és szintemelkedés:

26,7 km/ 85 m

---

Ablak a mocsárra

Császártöltési keresztek (2025)

Keceli úti kereszt, 2023

Templom előtti kereszt, 1861

Közösségi kereszt, 2016

 

Főkáptalan-pincesor és a császártöltési szőlők (2025)

Császártöltés a homoki szőlőtermesztés egyik Mekkája, egy igazi kis pincefalu. A település belterületén több száz présház és pince található, amely közül a leghíresebb a Főkáptalan-pincesor. Az itteni présházakra jellemző forma, a sváb pinceépítési technikát demonstrálja.

A falu környékén ma a legnagyobb arányban Rajnai rizlinget, Chardonnay-t, Cserszegi fűszerest és a Kékfrankost termesztik legnagyobb részben.

Zsidó temető (2025)

A császártöltési zsidó közösség temetkezési helye a település Kecel felőli szélén a magas löszdomb tetején található. A napjainkban csak néhány sírkőből álló temetőhöz nem vezet lépcső, így a feljutás igen körülményes.

Szűz Mária (2025)

A Keceli út mentén, a kiscsalai buszmegálló mellet áll egy szobor fülke, amelyben Szűz Mária szobra látható.

Tanösvénytúrák: Vörös-mocsár tanösvény (2025)

A Császártöltés határában található Vörös-mocsár három kistáj találkozásánál terül el, ugyanis itt találkozik a Kalocsai Sárköz, az Őrjeg és Illancs. A terület egykoron az ország egyik állóvizekben leggazdagabb vidéke volt, de eme ősi vízi világnak ma már csak töredéke a védett lápvonulat.

A császártöltési mocsár az egykori ős-Duna mederben alakult ki több százezer évvel ezelőtt. A lassú feltöltődés folyamán képződő vastag tőzeget aztán évtizedekig bányásszák itt. Az 1950-es évektől az ország legnagyobb tőzegbányája működött Császártöltés határában. A bányászat beszüntetése után megmaradt gödrökben fajokban gazdag vizes élőhelyek alakultak ki az évtizedek során. A Vörös mocsár 930 hektár területű részét 1990-ban természetvédelmi területté nyilvánították.

A terület kialakulását, élővilágát a Vörös-mocsár tanösvény mutatja be, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság nemrégiben felújított. A tartalmas információs táblákkal rendelkező sétaút teljes hossza 8,5 kilométer, de van egy rövidebb, 2,5 kilométeres szakasza is.

A tanösvény település felőli végén egy téglagyár áll, az egykor működő, de ma már elhagyott épület mellett egy igazán szép közösségi tér készült el a sétaút legutóbbi felújításakor. A tanösvény ekkor kapta kabalaállatát, ugyanis Hermelina, a hermelin a helyi túravezetőnk a tanösvényen. A tanösvény tájékoztató és információs táblái, madármegfigyelő tornyai, pihenőhelyei is megújultak még, illetve egy úszó vízi pallósorral is ki lett egészítve.

A tanösvény további érdekessége még, hogy kb. fél útnál a kiscsalai út mellet egy löszszelvény található, amely szintén egy bemutatásra érdemes földtudományi érték. A meredek löszfalakban pedig parti fecskék és gyurgyalagok is költenek.

A tanösvény adatai

Táv: 8,5 és 2,5 km

Állomások: 6

Üzemeltető: KNPI

Füzet: nincs

Tanösvénytúrák: Kunfehértó tanösvény (2018)

A Kunfehértói fürdő- és horgásztavak körül a helyi önkormányzat alakított ki egy kb. 1,7 kilométer hosszú tanösvényt. 

A sétaútat a strandfürdő déli kerítése felől lehet megközelíteni, és a tó északi részénél ér véget. A tanösvényt bejárva megismerkedhetünk a környék élővilágával, a Tófürdő múltjával és jelenével. A tó közepén levő kis szigetre egy fahíd vezet át, ahol egy kilátó figyelhetjük meg az itteni élővilágot.

A tanösvény adatai

Táv: 1,7 km

Állomások: 25

Üzemeltető: Kunfehértói önkormányzat

Füzet: nincs

Tófürdő (2018)

fotó: Szász Anzelm

A Kunfehértó nevezetessége, a közel 4 hektáros Tófürdő egy ligetes területen helyezkedik el. Az egykori szikes tóból kialakított strand lassan mélyülő vizével, széleskörű szolgáltatásaival és a nemrég kialakított homokos plázzsal ideális pihenési helyszín bármely korosztály számára.

Németh-Buhin szélmalomrom (2018)

A szélmalomnak napjainkban már csak a kihűlt helye található az egykori Mélykúti és a Kis Keceli út kereszteződésénél. Németh-Buhin Ferenc és Balázs 1901 körül egy régebbi típusú szélmalom szerkezetének felhasználásával építette fel a gabonafeldolgozót a fákkal betelepített, tanyájuk udvarán. Mivel a család egy idő után áttért a műmalom használatára, így 1937-ben eladták malmot, amely rövid időn belül az enyészet martaléka lett.

A tanya körül még egy érdekesség található, hiszen országút mentén maradt fenn egy 13 példányból álló fehér eperfasor, amelyek helyi védelmet élveznek.

Hajósi kaszálók és löszpartok (2017)

1722 és 1770 között betelepített sváb családok kezdtek intenzív művelésbe fogni a Duna-Tisza közi Hátság és a Dunamenti-síkság határán. Ennek köszönhetően a löszös tereplépcsős terület egésze művelésre került, szinte csak a meredek lejtőkön, a víz által kialakított löszvölgyek oldalaiban lelhetünk rá az itt egykor virágzó élővilágra.

A Császártöltés átellenes pontján található Vörös mocsárból leszivárgó vizek útján táplálják az itteni mocsárréteket, nedves kaszálókat, lápréteket és nádasokat. Kosborok és nőszirom félék díszítik az egykor vízjárta vidéket. A löszpartok meredek falába pedig előszeretettel fészkelnek a trópusi színekben pompázó gyurgyalagok.

Napjainkban a teljes gyepterület legeltetése bivalyokkal történik, és az így létrejött tocsogós, lápi élőhelyen számos védett és fokozottan védett faj életteret talált magának.

Horgásztó (2017)

A császártöltési mocsarak lecsapolása után 1973-ban lett kialakítva a mai horgásztó rendszer első két hírmondója.  Majd az évek során további három tó kikotrására is sor került. 

A ma több mint 10 hektáros vízfelület halfaunája igen változatos, Ponty, Amur, Szürke harcsa, Süllő, Csuka és Kárászt is fogható a tavakban.

Szálas Béla-kilátó (2017)

A település központjában álló kilátó névadója Szálas Béla, akinek a kezdeményezésére és adománygyűjtéséből, támogatás kiegészítésével épült meg 2009-ben e kilátó. A magasból remek kilátás nyílik a településre és a környékre.

Duna-völgyi-főcsatorna (2017)

A Duna–völgyi Főcsatorna a Ráckevei Duna-ágból ered, és a folyása igen gyors.
A keskeny és mély vízfolyás a halak számára fontos táplálékszervezetekben híján van ezért a fajlagos halsűrűsége alacsony.  A csatornában előfordul a dunai vadponty, a süllő, a balin és igen jelentős az apró keszeg állomány.

Túra: Ébredések Illancson (2017)

Sorminta

„A naplemente is olyankor a legszebb, ha szabálytalan felhők borítják az eget, mert csak így mutatkozhat meg az a sok szín, amelyből az álmok és a versek születnek.”

(Paulo Coelho)

---

AK-02/2.

Harmadik Alföldi Kéktúránknak megint nyolcan vágtunk neki Illancs talán legszebb részének. Aki nem böngész rendszeresen térképeket, az nem is tudhatja, hogy léteznek hazánkban ilyen hullámzó tájegységek. A homokdombos, akácfás, erdei fenyőkkel tarkított területen varázslatos kirándulásban volt részünk. A Duna-völgyi-főcsatornát már alkonyatkor kaptuk derékban, de a Hajósi pincefaluba nem felejtettünk el adózni Bacchus oltárán.

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

 Sükösd, buszállomás (K) - Józseftelek (K∆) - Ólom-hegy(K) - Rém - Bácska-hegy - Szentgyörgy erdőgazdaság - Érsekhalma - Hild - Hajósi pincék

Táv és szintemelkedés:

36 km/ 135 m

---

Kisvilág

Hildpusztai földvár (2017)

Érsekhalmához tartozó Hildpusztán fellelhető várdombot a régészeti szakirodalom a vatyai kultúra legdélebbi erődített földváraként tartja számon. A településrészén még ma is láthatók a több ezer éves földvár falai, valamint a löszfalba vájt középkori barlangrendszer maradványai. A területen folyó ásatások és az előkerült gazadag leletanyag indokolta, hogy a sáncot és környékét 1991-ben "Történelmi régészeti jelentőségű védetterület"-té nyilvánították.

A Hét-völgy a Duna-menti síkság és a Duna-Tisza közi Hátság érintkezésének egyik geomorfológiailag legérdekesebb megjelenésű területe. A löszvölgyek oldalában, az Alföldre egykor jellemző löszpuszta növényzet különleges maradványaira lelhetünk. Nem ritka itt a tarka sáfrány, a fürtös gyöngyike, a törpe nőszirom, a törpemandula és néhány orchidea faj sem. A gyepek és környezetük állatvilága is igen gazdag. A virágos növények sok, máshol ritka lepkefajt csalogat ide.

Hajósszentgyörgyi vadászház (2017)

Érsekhalma közelében az egykori majorság területén, jellegzetes alföldi akácerdők ölelésében álló, takaros vadászház várja pihenni vágyókat.

A Hajós-Homoki vadászterület erdőit akác, fekete- és erdeifenyő, kevés hazai- és nemes nyár, továbbá kocsányos tölgy fafajokból álló állományok alkotják. A terület ma már igen jelentős mennyiségű és minőségű gímszarvas, őz és vaddisznó állománnyal rendelkezik. 

Tarka sáfrány (Crocus reticulatus)

A tarka sáfrány a nősziromfélék egyik legkorábban virágzó virága. Elsősorban lösz- és homokpusztagyepek, homoki tölgyesek és akácosok alatt fordul elő. Virág a könnyen felismerhető a 

a hosszúkás-harang alakjáról, amelyen hosszanti lefutású ibolyás csík látható. 

Gímszarvas (Cervus elaphus)

A gímszarvas hazánk legnagyobb testű vadfaja, a kifejlett bikák testsúlya meghaladhatja a 200 kilogrammot is. Agancsot csak a hímek viselnek, amelyet minden tél végén elhullajtják, majd tavasszal újranövesztik szarvaikat. A szarvasfajta az erdei élőhelyet kedveli, ahol főleg makkal táplálkozik.

Az állat egyik jellegzetessége a szarvasbőgés, amely szeptemberben, a szaporodási időszaka kezdődik, a bikák ilyenkor hangos bőgésükkel imponálnak a teheneknek.

Ólom-hegyi geodéziai mérőtorony (2017)

Csávoly északi határrészén található az Ólom-hegy, amely a maga 174 méterével Bács-Kiskun megye, valamint a Duna–Tisza közének legmagasabb pontja. Az erdővel körülvett és futóhomokkal borított hegy csúcsán egy geodéziai torony áll, ahonnan tiszta időben nem csak a környékre, hanem a Mecsekre és a Villányi-hegységre is ráláthatunk.

Pincefalu (2017)

Hajós város büszkesége az 1980-as évek óta gyarapodó, mára a mintegy 1300 présházból és ahhoz tartozó löszbe vájt pincékből álló  „falu”. A Pincefalu a szabályosan, egybefüggően elhelyezkedő kacskaringós utcáival és az apró házaival, egyedül álló látványosság a maga nemében. 

A Hajósi borok híre ugyan az utóbbi időben megkopott, de még mindig több nyitott pince és vendéglátóhely várja az alföldi borok kedvelőit.

A Hajósi Pincefaluhoz hozzátartozik egy Zarándok Kilátó is, amely 2014-ben azért készült el, hogy a látogatók panorámás kilátást kapjanak a falu hangulatos utcáiról és a környező, tipikus alföldi tájról.