Keleti sün (Erinaceus roumanicus)


A keleti sün hazánk egyetlen sünfaja, amely állat hazánkban bárhol előfordulhat, sőt a településeken kifejezetten gyakori.
A sünnel vagy régies elnevezésén sündisznóval napnyugta után találkozhatunk leggyakrabban, ugyanis ekkor indul táplálékszerző útjára. Ha az állat veszélyt érez, akkor összegömbölyödik, és szúrós tűpárnává változik.
Az állatok téli túlélési esélyeit növelhetjük azzal, hogy a levágott gallyakat és a leveleket a bokrok alól nem gyűjtjük össze, hanem kupacokban hagyjuk, így menedéket biztosítunk a sünöknek.
A keleti sün az év emlőse lett 2014-ben, ezzel is segítve a faj megismerését, és hatékonyabb védelmét.

Illatos borjúpázsit (Anthoxanthum odoratum)

A borjúpázsit vagy más néven illatos borjúpázsit az egyik leggyakoribb pázsitfélénk, amely csaknem egész Európában gyakori.
A növénnyel kaszálókon, hegyi réteken, lápokon, világos erdőkben nő, üde vagy közepesen száraz, gyengén savanyú talajokon találkozhatunk leggyakrabban. A borjúpázsit a füzérszerű bugavirágzatát áprilistól hozza.

Foltos pinceászka (Oniscus asellus)



Az ászkák valójában a víztől elszakadt, szárazföldön élő apró rákok, amelyek a nyirkos, hűvös, nehezen kiszáradó életteret pl. a pincéket részesítik előnyben. Az állatok jelenléte egyébként a ökoszisztémában betöltött szerepük miatt fontos, hiszen a szerves anyag lebontásával járulnak hozzá a körforgáshoz.

Homoki pimpó (Potentilla arenaria)

A pimpó nemzetség tagjai a rózsafélék közé tartoznak és a síkvidék egyhangúságát törik meg tavasz kezdetével. A fajok többsége sárga színű, de előfordul fehér virágú is közöttük.

Törékeny fűz (Salix fragilis L.)



A törékeny fűz vagy más néven a csörögefűz egy ismert vízparti faféle, amely kérgét és levelét gyógyhatása miatt régen széles körben használta a népi gyógyászat.

Az egyik legismertebb hazai fűzféle a Duna, a Tisza és mellékfolyóik mentén ligeterdőben honos, itt alacsony fává, vagy nagy cserjévé fejlődik.  A legtöbb fa a vízpartokon, ártereken él, ahol könnyen felismerhetjük a földre lelógó ágairól. Magyarországon februártól márciusig virágzik, termése pedig május környékére érik be.

Sándorfalvi-erdő (2020)

A Dél-Tisza-völgy alsó szakaszára a Kiskunsági Nemzeti Park is rátetette a kezét, ugyan is itt húzódik az 1976-ban védetté nyilvánított Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet.


Sándorfalva határában, a csongrádi műúttól keletre húzódik a tájvédelmi körzet legnagyobb egybefüggő erdeje, a Sándorfalvi- vagy más néven Vöröscsárdai-erdő. A homokra telepített igen változatos árnyas többek között homokbányát, szikes laposokat, homoki gyepeket, és telepített tűlevelű erdőket is rejt. Emellett több olyan ritka növényt regisztráltak itt, amelyek nem őshonosak az Alföld vidékein.

Tanösvény túrák: Csoda-rét (2020)


Az Ásotthalmi láprét, vagy más néven Csoda-rét botanikai szempontból a Duna-Tisza köze legértékesebb védett természeti területe.

Sokszínűsége és gazdag növényvilága miatt a terület 2013 januárja óta a Körös-éri Tájvédelmi Körzethez tartozik. Ásotthalomi lápréten virít minden évben a mocsári kardvirág, az egyhajúvirág, pókbangó, a kornistárnics, a buglyos szegfű, a fehér májvirág és a szibériai és a fátyolos nőszirom.

A tanösvény adatai
Táv: 4 km
Állomások: 10
Üzemeltető: KNPI
Füzet: van

Egyhajúvirág (Bulbocodium)

A száraz, meleg alföldi homok pusztákon, már március közepén nyílik az egyhajúvirág, amely a tavasz egyik első hírnöke is. 5-20 cm magasra megnövő,  rózsaszínes-ibolyás színű virágú hagymagumós fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

Zamatos turbolya (Anthriscus cerefolium)

A zamatos turbolya könnyű felismerni erős, ánizs illatú hajtásairól. A növényt nemcsak fűszerként, hanem gyógynövényként is hasznosítják. Legkönnyebben üde akácosok talaján, tavasszal találkozhatunk friss zöld hajtásaival.

Gárgyán-erdei pihenőpark (2020)



Ásotthalom talán legkisebb parkeredje, a Gárgyán-erdő már több mint tíz éve várja a kirándulókat.  

Az erdőben évszázados fák alatt sétálhatunk a piros jelzésű turistaúton vagy környéket behálózó „sétabotos” útvonalakon. Az árnyasban tájékoztató táblák, asztalok, padok találhatók, emellett két nagyméretű esőbeálló és kiépített tűzrakó helyek teszi kényelmessé az itteni túrázást.

Bedő Albert Erdészeti Szakképző Iskola (2020)



Az ásotthalmi Bedő Albert Erdészeti Szakképző Iskola, mint egy 130 éve képzi és neveli ki hazánk erdészeit. A tanintézmény magas szintű és természet közeli oktatásával kiemelkedő agrár-kultúrtörténeti értéket képvisel.

Az iskola fontosságát jelzi, hogy az 1883-as megnyitását követően Ferenc József király is tiszteletét tette Ásotthalmon. 1905-ben új főépülettel bővült az iskola, így Magyarország egyetlen olyan erdészképző középfokú tanintézménye, amely ma is első, eredeti épületegyüttesében működik.

A intézmény életében fontos szerepet játszik az oktatás mellett az erdészet és a vadászat hagyományainak őrzése, így nem meglepő, hogy a falak között egy kiállítás is helyet kapott. A négy helyiségből áll múzeumban az iskola alapításának történelme és azok dokumentumai láthatóak. Ezen kívül egy nagy terem ad otthont egy korabeli, erdészeti és vadászati kiállításnak. Természetesen egy részleg külön foglalkozik, Ásotthalom környékének természeti értékeivel.
A kiállítás csak előre egyeztetett időpontban tekinthető meg.