Túra: Kerüld meg a Nyíri-erdőt (Homoktaposó) (2021)

   „A tájkép élvezésében is az a fontos, amit az ember lelke önt bele a nyers képbe. Mindenki annyit lát, amennyit tud látni; azt látja meg kint, ami benne van, belül!”

(Móricz Zsigmond)

Húllámvasút

---

Kápolnák Útja 01.

Először szerveztünk kéttávos túrát, hiszen a „Kápolnák Útjának” első szakasza azonos a Homoktaposó teljesítménytúrájának egyik részével, így ki-ki maga választhatta meg az erőnlétének megfelelő távot. 

A csapatunk a botanikai csodákban gazdag Nyíri-erdő pihenőparkjáig együtt bandukolt, innentől kezdve aztán a profik nagyobb sebességre kapcsoltak, a „keménymag” pedig folytatta a helytörténeti gyűjtőmunkáját. A varázslatos tavaszi erdő és a környék történelmi emlékhelyeit végigjárva megfáradva, de temérdeknyi élménnyel érkeztünk meg a Kecskeméti Arborétumhoz, ahol még sokáig szívesen maradtunk volna, de várt ránk a megérdemelt vacsora.

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Kecskeméti Arborétum (Z) - Kápolna-rét (ZL) - Árpád-kori templomrom emlékhely (Z) - Móricz-fa - Szent Hubertus-kápolna - Nyíri erdészház - Nagyboldogasszony-kápolna - Méntelek, központi park - Csődör-halom - Méntelek, Nyírisor (Z+) - Nagynyíri út - Arany Ló Pihenőpark, kereszt - Móricz-emlékhely (Z) - Máriahegy - Mária-kápolna - Kecskeméti Arborétum

Táv és szintemelkedés:

42,7 km/ 85 m

---

Csatorna parton

Lángszínű hérics (Adonis flammea)

A lángszínű hérics egész országban szántóföldek mentén gyakori. 

A virágot könnyű felismerni a skarlátpiros sziromleveléről, és a szőrös csészelevéléről.

Móricz-emlékhely (2021)

 A 20. századi magyar regényirodalom kiemelkedő alakjának másodikszámú hetényegyházi emlékhelye a település egyik erdős ligetében található. A viharvert emlékmű és pad is a Móricz-dombon elbújva várja, hogy végre felújítsa valaki.

Parkerdő (Galagonya tanösvény) (2021)

A település szívében található Parkerdő egy különleges hangulatú, fákkal és bokrokkal tarkított dimbes-dombos terület, ahol a Galagonya tanösvény is. A gyalogösvény szerű labirintus bemutatja az itt élő növény- és állatvilágot, emellett útba ejti, a Csókás Sándor emlékpadot.

A kis erdő legmagasabb pontja Csődör-halom, amely neve már egy 1860-as évekbeli térképen is megjelenik, és névnek egyes források szerint a település elnevezéshez is nyilvánvalóan köze van.

Nagyboldogasszony-kápolna (2021)

A ménteleki katolikus egyházközség 1928-ban építette a ma is látható huszártornyos kápolnájukat.

Református templom (2021)

A ménteleki homokos területet művelő szőlő és gyümölcskertészek a századforduló előtt a Benei út mellett levő iskolában tartották istentiszteletüket. 1925 után aztán új istenház építésébe kezdtek a helyi reformátusok, egyrészük földet és téglát adományozott a templom helyének, de volt olyan is, aki a munkálatokban segítettek. A templom felszentelése végül 1930 őszére valósult meg.

1848-as emlékmúzeum (2021)

A Nyíri-erdő rejti az országosan is egyedülálló 1848-as emlékmúzeumot, a Szulyovszky-féle gyűjteményt.

A Parkerdő központi részén elhelyezkedő 1905-ben épült erdészház közel 20 éven át a Szulyovszkyc-családja lakhelye volt. Majd a rendszerváltást követően az épület „múzeummá” alakult át, és ide került méltó helyére Szulyovszky László mintegy 700 db-ra rúgó „szabadságharcos” ereklye gyűjteménye. Napjainkban láthatóak itt könyvek, festmények, érmék, kardok és lőfegyverek, viseletek is kiállítva.

A gyűjtemény létrehozójának (aki egyébként a parkerdő kialakítója is) sírja, kopjafával megjelölve, az ugyancsak általa építtetett Szent Hubertusz-fakápolna szomszédságában, kis dombon, egy nagy tölgyfa alatt látható.

Aradi Vértanúk Emlékhelye (2021)

1996-ban a Nyíri-erdő parkja újabb látnivalóval bővült, ugyanis ekkor állították fel az Aradi Vértanúk Emlékhelyét a kápolna szomszédságában. A vértanúk arcképeivel díszíttet kopjafákat Németh László tanár készítette, a rajtuk elhelyezett tűzzománc képek pedig Balanyi Károly grafikus művész alkotásai.

Szent Hubertus-kápolna (2021)

A kiskunsági parkerdő ékessége a 1993-ban felépített Szent Hubertusz-kápolna.  A faházikóra emlékeztető épület az Országos Vadásznap alkalmából készült, Szulyovszky László tervei alapján.

Szent Hubertus Parkerdő (2021)

Kecskemét és a Kiskunság egyik féltve őrzőt kincse a Nyíri-erdő, amely Hetényegyháza és Méntelek között terül el.

Valamikor a Duna-Tisza közi homokpusztai tölgyesek egyik botanikai csodája húzódott egykoron itt. Az évszázados erdő akkoriban két részből állt, amelyeket a "Sóhordó" út választott ketté. Sajnos az ilyen gyöngyvirágos és pusztai tölgyesekből mára csak hírmondó maradt, ezért a megóvása érdekébe a Kiskunsági erdészet vette kezelésébe a területet.

A Nyíri-erdő nagyrésze napjainkban már bekerített vadaskert, de szerencsére egy 26 hektárnyi rész átadtak a kirándulók számára. A Szent Hubertus Parkerdő nevet viselő ligetben egy 1848 méter hosszú tanösvény, tájékoztató táblák segítségével mutatja be az erdő élővilágát a nagyérdeműnek.

Itt nyitotta meg kapuit 2003-ban a Vackor Vár Erdei Iskola is, amely egy természet közelségére vágyó minden igényét kielégítő szálláshely.

Móricz-fa (2021)

A Hetényegyháza határában, a Nagynyíri út mellett található a Moricz-fa kidőlt törtzsének egy darabja.

A kocsányos tölgy mintegy 150 éves volt, és az egykori Kisnyíri-erdőben Móricz Zsigmond birtokán állott. A fa az évek múlásával emlékhelyé vált, és egy emléktáblát is kapott az író századik születésnapján.

2006 kora tavaszán egy viharban a fa kettéhasadt, majd később ki is dőlt. Kecskemét önkormányzata a kidőlt fa makkjából nevelt csemetéket ültetnek ki, hogy átvegye majd a dicső óriás helyét.

Hetényegyházi templomrom (2021)

Hetényegyháza külterületén található Kecskemét és a környék legrégebbi egyházi építményének maradványa.

A pusztából kimagasló „dombon” álló Árpád-kori kis, falusi templomot a 11. században emelték, és a tatárjárást követően pusztult el az egykor körülötte húzódó településsel együtt.

A templom alapját és a falu egyrészét az 1981-es ásatás tárta fel, ezt követően alakították ki az itteni emlékhelyet.

Papp-Ragány-Simala-kastély (2021)

Kecskemét és Hetényegyháza között, a vasútvonal mentén található az egykori Papp-Ragány–Simala-kastély. A 2,5 parkarral rendelkező épület napjanikban a Margaréta Idősek Otthonának hetényegyházi részlege.

Az eklektikus stílusú, szabadon álló kastélyt a két világháború között építtette Papp-Ragány Endre honvéd huszárkapitány. 1940 körül a kastély újtulajdonos Simala János, zöldség-gyümölcs nagykereskedő volt. A család disszidálását követően az épület állami tulajdonba került és szociális otthonként működött.

Kápolna-rét (2021)

A Kecskeméti Arborétum mellet terül el a Kápolna-rét, amely kb. 20 hektárnyi ősgyep.

A város ezen a része már száz évvel ezelőtt is társasági összejöveteleket adott helyet, hiszen a Mária-kápolna kedvelt búcsújáró hely volt. A gyep nagy részén ekkor még egy szikes vizű tó uralkodott, de ezt fürdőzésre és halászatra is használták. A Kápolna-rét a lecsapolás után is megőrizte eredeti fajösszetételét, és olyan védett fajok is megjelnek itt, mint a mocsári kosbor, az epergyöngyike vagy a kisfészkű aszat. A rétet 1994-ben nyilvánították helyi védett területté, napjainkban a rét „leghírösebb” programja a Kecskeméti Sárkányeresztő Találkozó.

Szabadság-szobor (2023)

A Polgármesteri Hivatal épülete előtt áll Lantos Györgyi Szabadság-szobra, amely a rendszerváltás évében, 1989-ben lett felállítva. A posztamensen álló fiatal nőalak a szabadságot és a békét szimbolizálja.

Szent Gellért templom (2021)

Magyarcsanád római katolikus temploma 1939-ben készült, és Szent Gellért tiszteletére szentelték fel. A templom tervét dr. Pozsonyi Zoltán szegedi mérnök készítette, és az építkezést pedig Ábrahám Ferenc vezette.

Az épület első ránézésre modern hatású, ugyanis falakat nem klinker téglával, hanem közönséges vastéglával burkolták. A templomhajó főhomlokzatának ablakai íves egybefoglalása pedig neoromán jelleget kölcsönöz a templomnak.

Református templom (2021)

A helyi reformátusok temploma 1911-ben készült Kövecs Antal makói építőmester tervei alapján. A templomhajóhoz kapcsolódó torony és a támpillérek együttese a neogótikus stílus egyik iskolapéldája. Az épület belsejében egy 1912-ben készült neogótikus szószék látható, amely Kincses Sándor makói asztalosmester munkája.

Szent György szerb ortodox templom (2021)

A magyarcsanádi szerb pravoszláv templomot a kisebbségbe került szerbek építették, amely a mellette álló román ortodox katedrális kicsinyíttet mása.

A felekezet Ferenc Józseftől adóelengedést kapott a templom megépítéséhez, így 1875-1880-ra elkészülhetett a Szent György tiszteletére felszentelt istenház. 1944 októberében a tetőszerkezet és a torony leégett, de ezt gyorsan kijavították. A copf templom életében az utolsó felújítás 1996-97-ben volt.

Az épület belsejében látható freskók és az ikonosztászion Gyoka Putnik és fia munkája.

Úr Mennybemenetele román ortodox templom (2021)

A Csongrád megyei Magyarcsanád sajátossága az itteni vegyes nemzetiségi összetételében van, ugyanis négy vallás híveinek temploma is áll a településen. A község legrégebbi épülete a műemléki védelmet élvező román ortodox templom.

A helyi görögkeleti szerbeknek már a 18. század első felében állt a földből épített templomuk, amelyet később a betelepült románok is használtak. A központban magasodó késő barokk templomot 1808-ban a két felekezet közösen építette, és az Úr menybemenetelének tiszteletére szentelték föl. A templomhajóban látható ikonosztászion Arsa Teodorovici ikonfestő munkája. Az ikon képsorai Krisztust, Keresztelő Szent Jánost, az Istenszülőt, a tizenkét nagyünnepet, és az apostolokat ábrázolják.

1878-ra annyira megromlott a két felekezet közötti viszony, hogy a szerbek újtemplom építésébe kezdtek, ezért 1880-tól román ortodox templomként működött tovább az istenház.

Tanösvénytúrák: Bökényi tanösvény (2021)

A Körös-Maros Nemzeti Park legeldugottabb tanösvény a Maros-ártérben található, nem mesze a román határtól.

A 7 kilométer hosszú tanösvény átfogó képet ad a Maros folyót és a hullámterét jellemző élővilágról.

A természetvédelmi terület egyik ékessége a kékes-lilás virágú, törékeny ligeti csillagvirág, amely kora tavasszal kezdik bontogatni szirmait az itteni erdőkben.

A hat állomásból álló tanösvény a nemzeti park bökényi területi irodájának kapujából indul, és rögtön az első állomása a Dél-Tiszántúl egyik legnagyobb kurgánja, a 8 méter magas Bekai-halom.

A tanösvény adatai

Táv: 7 km

Állomások: 6

Üzemeltető: KMNPI

Füzet: nincs

Bökényi öregtemető (2021)

Bökény a Maros egyik kanyarulatában fekszik, Nagylak és Magyarcsanád között.

Az itteni régi házak és az öregtemető bizonyítja, hogy a település történelme a régmúltra nyúlik vissza. 

A harangláb mellett elterülő ótemetőben napjainkban csak régi sírok láthatók. A sírkert romos kriptájában pedig az első világháborúban, a messzi harctéren elhunyt helyi hősök nyugszanak.

Bekai-halom (2021)

A Magyarcsanádhoz tartozó Bökény telepürésrészen található a Bekai-halom vagy népies nevén nagydomb. A halom 1925-ös feltárása során újkori csontokra bukkantak itt a régészek, valószínűleg az egykorom a bökényi dohánykertészek temetkeztek ide.

A Bekai-halomot napjainkban a Körös-Maros Nemzeti Park vette gondozás alá a rajta élő különleges növénytársulások miatt. De emellett szemet gyönyörködtető tájképi elem is a domb, sőt ilyen nagyméretű (több mint 8 méter magas) halom nincs több a Maros mentén.

Pusztai farkaspók (Pardosa agrestis)

A pusztai farkaspók hazánk sík- és dombvidékein kifejezetten gyakori fajnak számít.

A pókkal májustól szeptemberig találkozhatunk napos időben, a talaj közelében.

Csinos nünüke (Meloe decorus)

A csinos nünüke a legkisebb a hazánkban előforduló nünükék közül.

A bogár teste jellegzetes fekete színezetű, de a feje és az előtora ibolyaszínűen fénylő. A rovar hazánkban szórványosan található meg, löszgyepekben, gátoldalakon és homokon fordul elő szorványosan.

Makói lombkoronasétány (2021)

Makó büszkesége a Maros partján kacskaringózó lombkoronasétány, amely az országban másodikként készült el.

2013-ban városnapi programsorozat nyitányaként avatták fel a 8-10 méter magasan, 190 méter hosszan futó fák fölötti utat. A sétányon egy 10 állomásos tanösvény kalauzol el bennünket, de találkozhatunk még itt függőhidakkal, a Hagymaterasszal és egy háromszintes kilátótoronnyal, amely legfelső szintjéről a terepszintig 40 méter hosszú, zárt csúszda vezet le.

A lomkoronasétányra a belépés ingyenes, de a csúszdáért 200 forint kell fizetni csúszásonként.

Túra: Közeli helyeken, felfedezetlen tájakon (2021)

   „Vadvizeket borzol a szél,

kék a tükrük, mint az acél:

selyemkendő a zöld mező,

belé a Nap virágot sző.

Künn legelész már a jószág,

ilyenkor szép ez az ország:

nem papoké, nem uraké,

hanem a napsugaraké.”

(Erdélyi József)

Tavaszi szél vizet áraszt

---

Kiskunsági Piros 10.

Utolsó piros túránk tervezésékor arra törekedtünk, hogy vendégeinek megmutassuk Kistelek, Ópusztaszer és Pusztaszer alig ismert kulturális és természeti értékeit. De arra is figyeltünk, hogy a helyieknek se legyen unalmas az útvonal, ezért itt-ott egy-két kitérővel kedveskedtünk nekik is. A Nagypénteken kegyes volt hozzánk az idő is, már-már nyári melegben sétáltunk a szikes pusztákban vagy Pusztaszeri-erdő hűvösében. A nap végére pedig nem várt meglepetésként megtekinthettük a nemrégiben felépült, és folyamatosan szépülő pusztaszeri Szentháromság templomot.

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Kistelek – Öreg-szőlők – Felső-Gajgonya – Külső-Gajgonyai iskola – egykori Kék útvonal – Pusztaszeri-erdő – vadászház – Erdőmester sírja – Zöld-halom – Kis-Zer – Pusztaszer

Táv és szintemelkedés:

28,5 km/ 86 m

---

Közeli helyeken

Szentháromság templom (2021)

Pusztaszer Csongrád megye egyetlen olyan települése, amelynek nincs temploma. 

A falu 1934-ben vált önálló településsé és ekkor már kijelölték a templom helyét, de ezt később beépítették. A településen élők régóta szerettek volna egy saját katolikus templomot, ennek felhívásaként 2012 óta lovas zarándoklatokat tartottak Pálosszentkútra. 2013-ban egy kopjafát is állítottak a leendő istenház helyére, amelyre minden évben újabb rovátkát véstek. 

2017. június 24-én megtörtént a templom alapkőletétele, és a következő évben meg is kezdődött az építkezés. A Szentháromság-templomon kívül-belül modern megoldásokat alkalmaztak, az ajtókat, a padokat és az oltár is falubéli szakemberek készítették. A templom harangja pedig az imaházból került át, amelyet 1968-ban a pusztaszeriek adakozásából öntötték újra.

Magyarok Nagyasszonya templom (2021)

A település külterületén, az országút mellet áll az ópusztaszeri Magyarok Nagyasszonya-templom, amelyet a Pallavichi-család Katona Joachim mérnök és Homonnai Jenő iparművész irányításával építettet 1924-ben. A szokatlanul dísztelen templom belsejében érdekes látnivaló akad, ugyanis a szentélyben látható Őrgróf egykori neobarokk páholya. A szintén neobarokk stílusú főoltár festménye pedig az emlékparkban található Árpád-emlékművet ábrázolja, előtte Szent Imre és Szent Margit, valamint Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya látható rajta.

A templom különlegessége még az aszimmetrikus elrendezése, hiszen a torony nem kö­­zépen, hanem bal oldalon helyezkedik el. A templombelsőben is csak egy sor pad van, mert annak idején a cselédek nem foglalhattak helyet misén, hanem a szabadon hagyott részen álltak.

Pallavicini uradalmi erdőmester sírja (2021)

forrás: dmarchiv.bibl.u-szeged.hu 

A Pusztaszeri-erdő rejti Pallavicini uradalmi erdőmester, Danhel József sírját. 

Danhel 40 évig a Pallavicini-birtok erdőmestere volt, a német származású mérnök irányította az ópusztaszeri birtok erdő- és vadgazdálkodását. Az erdész kívánságára felesége a Pusztaszeri-erdőben, a kedvenc tölgyfái alá temette el. A sírt jelző fekete márványoszlop magányosan áll a szép fekvésű a hangulatos, ligetes erdő egyik eldugott szegletében.