Túra: Kerüld meg a Nyíri-erdőt (Homoktaposó) (2021)

   „A tájkép élvezésében is az a fontos, amit az ember lelke önt bele a nyers képbe. Mindenki annyit lát, amennyit tud látni; azt látja meg kint, ami benne van, belül!”

(Móricz Zsigmond)

Húllámvasút


























Kápolnák Útja 01.

Először szerveztünk kéttávos túrát, hiszen a „Kápolnák Útjának” első szakasza azonos a Homoktaposó teljesítménytúrájának egyik részével, így ki-ki maga választhatta meg az erőnlétének megfelelő távot. 

A csapatunk a botanikai csodákban gazdag Nyíri-erdő pihenőparkjáig együtt bandukolt, innentől kezdve aztán a profik nagyobb sebességre kapcsoltak, a „keménymag” pedig folytatta a helytörténeti gyűjtőmunkáját. A varázslatos tavaszi erdő és a környék történelmi emlékhelyeit végigjárva megfáradva, de temérdeknyi élménnyel érkeztünk meg a Kecskeméti Arborétumhoz, ahol még sokáig szívesen maradtunk volna, de várt ránk a megérdemelt vacsora.



forrás: openstreetmap.org
Útvonal:

Kecskeméti Arborétum (Z) - Kápolna-rét (ZL) - Árpád-kori templomrom emlékhely (Z) - Móricz-fa - Szent Hubertus-kápolna - Nyíri erdészház - Nagyboldogasszony-kápolna - Méntelek, központi park - Csődör-halom - Méntelek, Nyírisor (Z+) - Nagynyíri út - Arany Ló Pihenőpark, kereszt - Móricz-emlékhely (Z) - Máriahegy - Mária-kápolna - Kecskeméti Arborétum


Táv és szintemelkedés:

42,7 km/ 85 m


Csatorna parton

Lángszínű hérics (Adonis flammea)

A lángszínű hérics egész országban szántóföldek mentén gyakori. 
A virágot könnyű felismerni a skarlátpiros sziromleveléről, és a szőrös csészelevéléről.

Móricz-emlékhely (2021)


 A 20. századi magyar regényirodalom kiemelkedő alakjának másodikszámú hetényegyházi emlékhelye a település egyik erdős ligetében található. A viharvert emlékmű és pad is a Móricz-dombon elbújva várja, hogy végre felújítsa valaki.

Parkerdő (Galagonya tanösvény) (2021)

A település szívében található Parkerdő egy különleges hangulatú, fákkal és bokrokkal tarkított dimbes-dombos terület, ahol a Galagonya tanösvény is. A gyalogösvény szerű labirintus bemutatja az itt élő növény- és állatvilágot, emellett útba ejti, a Csókás Sándor emlékpadot.

A kis erdő legmagasabb pontja Csődör-halom, amely neve már egy 1860-as évekbeli térképen is megjelenik, és névnek egyes források szerint a település elnevezéshez is nyilvánvalóan köze van.

Nagyboldogasszony-kápolna (2021)

A ménteleki katolikus egyházközség 1928-ban építette a ma is látható huszártornyos kápolnájukat.

Református templom (2021)


A ménteleki homokos területet művelő szőlő és gyümölcskertészek a századforduló előtt a Benei út mellett levő iskolában tartották istentiszteletüket. 1925 után aztán új istenház építésébe kezdtek a helyi reformátusok, egyrészük földet és téglát adományozott a templom helyének, de volt olyan is, aki a munkálatokban segítettek. A templom felszentelése végül 1930 őszére valósult meg.

1848-as emlékmúzeum (2021)


A Nyíri-erdő rejti az országosan is egyedülálló 1848-as emlékmúzeumot, a Szulyovszky-féle gyűjteményt.


A Parkerdő központi részén elhelyezkedő 1905-ben épült erdészház közel 20 éven át a Szulyovszkyc-családja lakhelye volt. Majd a rendszerváltást követően az épület „múzeummá” alakult át, és ide került méltó helyére Szulyovszky László mintegy 700 db-ra rúgó „szabadságharcos” ereklye gyűjteménye. Napjainkban láthatóak itt könyvek, festmények, érmék, kardok és lőfegyverek, viseletek is kiállítva.


A gyűjtemény létrehozójának (aki egyébként a parkerdő kialakítója is) sírja, kopjafával megjelölve, az ugyancsak általa építtetett Szent Hubertusz-fakápolna szomszédságában, kis dombon, egy nagy tölgyfa alatt látható.

Aradi Vértanúk Emlékhelye (2021)


1996-ban a Nyíri-erdő parkja újabb látnivalóval bővült, ugyanis ekkor állították fel az Aradi Vértanúk Emlékhelyét a kápolna szomszédságában. A vértanúk arcképeivel díszíttet kopjafákat Németh László tanár készítette, a rajtuk elhelyezett tűzzománc képek pedig Balanyi Károly grafikus művész alkotásai.

Szent Hubertus-kápolna (2021)


A kiskunsági parkerdő ékessége a 1993-ban felépített Szent Hubertusz-kápolna.  A faházikóra emlékeztető épület az Országos Vadásznap alkalmából készült, Szulyovszky László tervei alapján.

Szent Hubertus Parkerdő (2021)



Kecskemét és a Kiskunság egyik féltve őrzőt kincse a Nyíri-erdő, amely Hetényegyháza és Méntelek között terül el.

Valamikor a Duna-Tisza közi homokpusztai tölgyesek egyik botanikai csodája húzódott egykoron itt. Az évszázados erdő akkoriban két részből állt, amelyeket a "Sóhordó" út választott ketté. Sajnos az ilyen gyöngyvirágos és pusztai tölgyesekből mára csak hírmondó maradt, ezért a megóvása érdekébe a Kiskunsági erdészet vette kezelésébe a területet.

A Nyíri-erdő nagyrésze napjainkban már bekerített vadaskert, de szerencsére egy 26 hektárnyi rész átadtak a kirándulók számára. A Szent Hubertus Parkerdő nevet viselő ligetben egy 1848 méter hosszú tanösvény, tájékoztató táblák segítségével mutatja be az erdő élővilágát a nagyérdeműnek.

Itt nyitotta meg kapuit 2003-ban a Vackor Vár Erdei Iskola is, amely egy természet közelségére vágyó minden igényét kielégítő szálláshely.

Móricz-fa (2021)


A Hetényegyháza határában, a Nagynyíri út mellett található a Moricz-fa kidőlt törtzsének egy darabja.
A kocsányos tölgy mintegy 150 éves volt, és az egykori Kisnyíri-erdőben Móricz Zsigmond birtokán állott. A fa az évek múlásával emlékhelyé vált, és egy emléktáblát is kapott az író századik születésnapján.
2006 kora tavaszán egy viharban a fa kettéhasadt, majd később ki is dőlt. Kecskemét önkormányzata a kidőlt fa makkjából nevelt csemetéket ültetnek ki, hogy átvegye majd a dicső óriás helyét.

Hetényegyházi templomrom (2021)



Hetényegyháza külterületén található Kecskemét és a környék legrégebbi egyházi építményének maradványa.
A pusztából kimagasló „dombon” álló Árpád-kori kis, falusi templomot a 11. században emelték, és a tatárjárást követően pusztult el az egykor körülötte húzódó településsel együtt.

A templom alapját és a falu egyrészét az 1981-es ásatás tárta fel, ezt követően alakították ki az itteni emlékhelyet.

Papp-Ragány-Simala-kastély (2021)

Kecskemét és Hetényegyháza között, a vasútvonal mentén található az egykori Papp-Ragány–Simala-kastély. A 2,5 parkarral rendelkező épület napjanikban a Margaréta Idősek Otthonának hetényegyházi részlege.
Az eklektikus stílusú, szabadon álló kastélyt a két világháború között építtette Papp-Ragány Endre honvéd huszárkapitány. 1940 körül a kastély újtulajdonos Simala János, zöldség-gyümölcs nagykereskedő volt. A család disszidálását követően az épület állami tulajdonba került és szociális otthonként működött.

Kápolna-rét (2021)

A Kecskeméti Arborétum mellet terül el a Kápolna-rét, amely kb. 20 hektárnyi ősgyep.

A város ezen a része már száz évvel ezelőtt is társasági összejöveteleket adott helyet, hiszen a Mária-kápolna kedvelt búcsújáró hely volt. A gyep nagy részén ekkor még egy szikes vizű tó uralkodott, de ezt fürdőzésre és halászatra is használták. A Kápolna-rét a lecsapolás után is megőrizte eredeti fajösszetételét, és olyan védett fajok is megjelnek itt, mint a mocsári kosbor, az epergyöngyike vagy a kisfészkű aszat. A rétet 1994-ben nyilvánították helyi védett területté, napjainkban a rét „leghírösebb” programja a Kecskeméti Sárkányeresztő Találkozó.

Szabadság-szobor (2023)


A Polgármesteri Hivatal épülete előtt áll Lantos Györgyi Szabadság-szobra, amely a rendszerváltás évében, 1989-ben lett felállítva. A posztamensen álló fiatal nőalak a szabadságot és a békét szimbolizálja.

Szent Gellért templom (2021)



Magyarcsanád római katolikus temploma 1939-ben készült, és Szent Gellért tiszteletére szentelték fel. A templom tervét dr. Pozsonyi Zoltán szegedi mérnök készítette, és az építkezést pedig Ábrahám Ferenc vezette.

Az épület első ránézésre modern hatású, ugyanis falakat nem klinker téglával, hanem közönséges vastéglával burkolták. A templomhajó főhomlokzatának ablakai íves egybefoglalása pedig neoromán jelleget kölcsönöz a templomnak.

Református templom (2021)


A helyi reformátusok temploma 1911-ben készült Kövecs Antal makói építőmester tervei alapján. A templomhajóhoz kapcsolódó torony és a támpillérek együttese a neogótikus stílus egyik iskolapéldája. Az épület belsejében egy 1912-ben készült neogótikus szószék látható, amely Kincses Sándor makói asztalosmester munkája.

Szent György szerb ortodox templom (2021)


A magyarcsanádi szerb pravoszláv templomot a kisebbségbe került szerbek építették, amely a mellette álló román ortodox katedrális kicsinyíttet mása.
A felekezet Ferenc Józseftől adóelengedést kapott a templom megépítéséhez, így 1875-1880-ra elkészülhetett a Szent György tiszteletére felszentelt istenház. 1944 októberében a tetőszerkezet és a torony leégett, de ezt gyorsan kijavították. A copf templom életében az utolsó felújítás 1996-97-ben volt.
Az épület belsejében látható freskók és az ikonosztászion Gyoka Putnik és fia munkája.

Úr Mennybemenetele román ortodox templom (2021)

A Csongrád megyei Magyarcsanád sajátossága az itteni vegyes nemzetiségi összetételében van, ugyanis négy vallás híveinek temploma is áll a településen. A község legrégebbi épülete a műemléki védelmet élvező román ortodox templom.

A helyi görögkeleti szerbeknek már a 18. század első felében állt a földből épített templomuk, amelyet később a betelepült románok is használtak. A központban magasodó késő barokk templomot 1808-ban a két felekezet közösen építette, és az Úr menybemenetelének tiszteletére szentelték föl. A templomhajóban látható ikonosztászion Arsa Teodorovici ikonfestő munkája. Az ikon képsorai Krisztust, Keresztelő Szent Jánost, az Istenszülőt, a tizenkét nagyünnepet, és az apostolokat ábrázolják.

1878-ra annyira megromlott a két felekezet közötti viszony, hogy a szerbek újtemplom építésébe kezdtek, ezért 1880-tól román ortodox templomként működött tovább az istenház.

Tanösvénytúrák: Bökényi tanösvény (2021)


A Körös-Maros Nemzeti Park legeldugottabb tanösvény a Maros-ártérben található, nem mesze a román határtól.
A 7 kilométer hosszú tanösvény átfogó képet ad a Maros folyót és a hullámterét jellemző élővilágról.

A természetvédelmi terület egyik ékessége a kékes-lilás virágú, törékeny ligeti csillagvirág, amely kora tavasszal kezdik bontogatni szirmait az itteni erdőkben.

A hat állomásból álló tanösvény a nemzeti park bökényi területi irodájának kapujából indul, és rögtön az első állomása a Dél-Tiszántúl egyik legnagyobb kurgánja, a 8 méter magas Bekai-halom.

A tanösvény adatai
Táv: 7 km
Állomások: 6
Üzemeltető: KMNPI
Füzet: nincs

Bökényi öregtemető (2021)



Bökény a Maros egyik kanyarulatában fekszik, Nagylak és Magyarcsanád között.
Az itteni régi házak és az öregtemető bizonyítja, hogy a település történelme a régmúltra nyúlik vissza. 
A harangláb mellett elterülő ótemetőben napjainkban csak régi sírok láthatók. A sírkert romos kriptájában pedig az első világháborúban, a messzi harctéren elhunyt helyi hősök nyugszanak.

Bekai-halom (2021)


A Magyarcsanádhoz tartozó Bökény telepürésrészen található a Bekai-halom vagy népies nevén nagydomb. A halom 1925-ös feltárása során újkori csontokra bukkantak itt a régészek, valószínűleg az egykorom a bökényi dohánykertészek temetkeztek ide.

A Bekai-halomot napjainkban a Körös-Maros Nemzeti Park vette gondozás alá a rajta élő különleges növénytársulások miatt. De emellett szemet gyönyörködtető tájképi elem is a domb, sőt ilyen nagyméretű (több mint 8 méter magas) halom nincs több a Maros mentén.

Pusztai farkaspók (Pardosa agrestis)


A pusztai farkaspók hazánk sík- és dombvidékein kifejezetten gyakori fajnak számít.
A pókkal májustól szeptemberig találkozhatunk napos időben, a talaj közelében.

Csinos nünüke (Meloe decorus)


A csinos nünüke a legkisebb a hazánkban előforduló nünükék közül.
A bogár teste jellegzetes fekete színezetű, de a feje és az előtora ibolyaszínűen fénylő. A rovar hazánkban szórványosan található meg, löszgyepekben, gátoldalakon és homokon fordul elő szorványosan.

Makói lombkoronasétány (2021)



Makó büszkesége a Maros partján kacskaringózó lombkoronasétány, amely az országban másodikként készült el.

2013-ban városnapi programsorozat nyitányaként avatták fel a 8-10 méter magasan, 190 méter hosszan futó fák fölötti utat. A sétányon egy 10 állomásos tanösvény kalauzol el bennünket, de találkozhatunk még itt függőhidakkal, a Hagymaterasszal és egy háromszintes kilátótoronnyal, amely legfelső szintjéről a terepszintig 40 méter hosszú, zárt csúszda vezet le.

A lomkoronasétányra a belépés ingyenes, de a csúszdáért 200 forint kell fizetni csúszásonként.



Túra: Közeli helyeken, felfedezetlen tájakon (2021)

   „Vadvizeket borzol a szél,
kék a tükrük, mint az acél:
selyemkendő a zöld mező,
belé a Nap virágot sző.

Künn legelész már a jószág,
ilyenkor szép ez az ország:
nem papoké, nem uraké,
hanem a napsugaraké.”

(Erdélyi József)

Tavaszi szél vizet áraszt

























Kiskunsági Piros 10.


Utolsó piros túránk tervezésékor arra törekedtünk, hogy vendégeinek megmutassuk Kistelek, Ópusztaszer és Pusztaszer alig ismert kulturális és természeti értékeit. De arra is figyeltünk, hogy a helyieknek se legyen unalmas az útvonal, ezért itt-ott egy-két kitérővel kedveskedtünk nekik is. A Nagypénteken kegyes volt hozzánk az idő is, már-már nyári melegben sétáltunk a szikes pusztákban vagy Pusztaszeri-erdő hűvösében. A nap végére pedig nem várt meglepetésként megtekinthettük a nemrégiben felépült, és folyamatosan szépülő pusztaszeri Szentháromság templomot.


forrás: openstreetmap.org


Útvonal:

Kistelek – Öreg-szőlők – Felső-Gajgonya – Külső-Gajgonyai iskola – egykori Kék útvonal – Pusztaszeri-erdő – vadászházErdőmester sírja – Zöld-halom – Kis-Zer – Pusztaszer


Táv és szintemelkedés:

28,5 km/ 86 m


Közeli helyeken

Szentháromság templom (2021)



Pusztaszer Csongrád megye egyetlen olyan települése, amelynek nincs temploma. 
A falu 1934-ben vált önálló településsé és ekkor már kijelölték a templom helyét, de ezt később beépítették. A településen élők régóta szerettek volna egy saját katolikus templomot, ennek felhívásaként 2012 óta lovas zarándoklatokat tartottak Pálosszentkútra. 2013-ban egy kopjafát is állítottak a leendő istenház helyére, amelyre minden évben újabb rovátkát véstek. 


2017. június 24-én megtörtént a templom alapkőletétele, és a következő évben meg is kezdődött az építkezés. A Szentháromság-templomon kívül-belül modern megoldásokat alkalmaztak, az ajtókat, a padokat és az oltár is falubéli szakemberek készítették. A templom harangja pedig az imaházból került át, amelyet 1968-ban a pusztaszeriek adakozásából öntötték újra.

Magyarok Nagyasszonya templom (2021)


A település külterületén, az országút mellet áll az ópusztaszeri Magyarok Nagyasszonya-templom, amelyet a Pallavichi-család Katona Joachim mérnök és Homonnai Jenő iparművész irányításával építettet 1924-ben. A szokatlanul dísztelen templom belsejében érdekes látnivaló akad, ugyanis a szentélyben látható Őrgróf egykori neobarokk páholya. A szintén neobarokk stílusú főoltár festménye pedig az emlékparkban található Árpád-emlékművet ábrázolja, előtte Szent Imre és Szent Margit, valamint Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya látható rajta.

A templom különlegessége még az aszimmetrikus elrendezése, hiszen a torony nem kö­­zépen, hanem bal oldalon helyezkedik el. A templombelsőben is csak egy sor pad van, mert annak idején a cselédek nem foglalhattak helyet misén, hanem a szabadon hagyott részen álltak.

Pallavicini uradalmi erdőmester sírja (2021)


forrás: dmarchiv.bibl.u-szeged.hu 



A Pusztaszeri-erdő rejti Pallavicini uradalmi erdőmester, Danhel József sírját. 

Danhel 40 évig a Pallavicini-birtok erdőmestere volt, a német származású mérnök irányította az ópusztaszeri birtok erdő- és vadgazdálkodását. Az erdész kívánságára felesége a Pusztaszeri-erdőben, a kedvenc tölgyfái alá temette el. A sírt jelző fekete márványoszlop magányosan áll a szép fekvésű a hangulatos, ligetes erdő egyik eldugott szegletében.