Pálóczy-Horváth-kastély (2026)

Az örkényi Pálóczy-Horváth-kastély 1893-ban épült eklektikus stílusban, amelyben a család a II. világháború kitöréséig élte mindennapjait. Az épület megálmodója Pálóczi Horváth István és neje Katona Ilona volt, akik 6 gyermekükkel éltek itt. A kastélyba a világháborúk után katonai kórház költözött be, és később gépállomás, iskola, szolgálati lakás és rendőrség is működött az épületben.

Napjainkban a Művelődési Ház működik a 2006-ban felújított műemléképületben, amely talán legkülönlegeseb része a 300 fő befogadására alkalmas színházterem.

Az épület mögötti egy apró, de annál látványosabb kastélypark húzódik. A hatalmas tölgyekből és tiszafákból álló erdő esti sétáláshoz ideális, ugyanis az utak ki vannak világítva.

Coburg-kastély (2026)

A pusztavacsi templommal szemben áll Coburg Fülöp herceg vadászkastélya, amely napjainkban vadászházként van nyilvántartva. A ma is jó állapotban lévő épület valószínüleg a 19. század végén épülhetett bajor mintára.

Bled Villa (2025)

A Bledi-tó partján áll a Bled Villa, amelyet Szlovénia egyik legnagyobb és történelmileg legfontosabb villái között tartanak számon.

A Bled Villa elődje az egykori Windisch-Grätz palota volt, amely 1920-tól a jugoszláv királyi család nyári rezidenciája volt. A II. Világháború után ezt a kastélyt lebontották, és helyére épült a Bled Villa, Josip Broz-Tito számára. A számos hivatalos állami látogatást tartó villa később történelmi szállodává alakult, amelyet híres szlovén festők művei díszítettek fel. Napjainkban a Villa Bled egy egyedülálló élményt nyújtó szálloda, az 1950-es évek eleganciájának hangulatával. 

A szálloda egyik fontos épület a Belvedere-pavilon, amelyet Jože Plečnik tervezett és Tito teaházának hívnak.

Serényi-kastély (2025)

A dédestapolcsányi kastélyt 1898-ban a Serényiek építtették grófi nyaralónak. A család kihalását követőn az épület pedagógus üdülőként, majd szociális otthonként működött. A kastélyt napjainkban is közel 5 hektáros park veszi körül, a főépülethez vezető utat pedig gesztenyefák szegélyezik. A kastélykert érdekessége, hogy szikla is található benne lekerítve.

A kastély 2021 óta kormány közeli magántulajdonban van, a tulajdonos beépítési tervvázlata szerint egy hotel épül fel majd a területen.

Palotaszálló (2025)

Lillafüred híres emblémája az ország apraja és nagyja által jól ismert luxusszálló, a Palotaszálló.

A Hámori-tó szomszédságában álló palotát 1925 és 1929 között építették Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban. Már akkoriban is kedvelt kiránduló- és üdülőhely volt a környék. A Palotaszálló megépítéséhez átfogó tereprendezésre is szükség volt szükség, amelyet Révay Ferenc erdőmérnök vezetett. Az építkezéskor felhalmozódott kőzetanyagból pedig a szálló függőkertjei készültek el, valamint a személyszállítás is ekkor indult meg a kisvasúton. A lillafüredi Palotaszálló napjainkban egyet jelent a luxusüdüléssel és wellnesses kényeztetéssel. A szálló szobáiba pedig behallatszik közelében levő Szinva patak vízesésének moraja. A középkori hangultra vágyó vendégek számára szálló étterme a közelmúltban reneszánsz étteremmé átalakult, ahol a terem ólomüveg ablakai a történelmi Magyarország várait ábrázolják.

Martonovits–Geréby-kúria (2025)

A Geréby család 1920-ban költözött Szabadszállásra, akiknek több kastélyuk volt a környéken. A Strázsa-hegy környékén lévő erdőben található kúriájuk is valószínüleg a 19. század első felében épülhetett eklektikus stílusban. A fából készült oromzattal rendelkező omladozó épületet napjainkban nem lakják, tulajdonosának kilétét homály fedi.

Babó-kastély (2024)

A Babó-család mezőkovácsházi kastélya valamikor a század fordulón épült, és akkoriban az itteni birtok ékessége volt. Az épület a II. világháború után a TSZ tulajdonába került, ahol később lovasmajorműködött. A privatizáció követően a majort bezárták, az épületek pedig jelentősen pusztulni kezdtek. 2000-ben a megmaradt birtok magántulajdonban került, és megindult az épületek helyreállítása. Napjainkra a több mint 100 éves kastély visszakapta régi szépségét, és panzióként szolgálja az ide látogatók kényelmét.

Purgly-kastély (2024)

Battonya külterületén Tompapusztán terül el az egykori Purgly-birtok, amely központját egy kastély állott.

Horty Miklós feleségének, Purgly Magdolnánka a testvére, Purgly Emil örökölte az itteni uradalmait, aki kastély építtetett a század forduló környékén. Akkoriban kápolna, iskola, hatalmas marhaistálló és egy szélmalom is állt a birtokon. A z uradalom a rendszerváltás követően major lett, a kastélyt pedig elbontották vagy átalakították. Tompapuszta a 80-90-es évektől pusztulni kezdett, és napjainkra már csak néhány épület maradt meg a virágzó tanyaközpontból.

Návay-kastély (2024)

Az óföldeáki birtokon Návay János 1860 körül egy későklasszicista és korai historizáló stílusú kastély építettet. 

Návay 1866-ban bekövetkezett halála után fia Géza örökölte az épületet és a gencsháti birtokot. Géza hatalmas istálló és egy kisebb kúriát építtetett a kastély parkjába az 1910-es években. A II. világháború után a Návay birtokot államosították, majd a Gencsháti Állami Gazdaság kapta meg 1947-48 táján. A major privatizálást követően a műemlékek folyamatosan pusztultak, 2022-ban azonban megkezdték az épületek felújítását.

Démy-Gerő-kastély (2024)

A Démy-Gerő-kastély Egyházas-rádóc kissároslaki fal-részén áll, amelyet a helyiek csak „tornyos” kastélyként szoktak emlegetni és egykoron a Zichy-uradalomhoz tartozott.

A kastélyt Fandl Antal, a Zichy-uradalom bérlője a 19. század közepén építtette. Ezt az épületet Zichy Karolina és Roszner József 1869-ben házasság révén örökölte meg, amelyet aztán átalakítottak. Az épület az eklektikus homlokzatát ekkor kapta, a torony ablakait pedig befalazták, és lépcsőházat alakítottak ki benne. Az első világháborút követően az uradalmat Démy-Gerő Andor kaparintotta meg, aki sokat segített a község rászorulóin.

A Démy-Gerő név azzal vált hírhedtté, hogy Andor unokaöccse a magyar hírszerzésnek dolgozott, aki a szocializmus éveiben magas szinten sikerült beépülnie egy nyugati ország hírszerző szervének hivatásos állományába. Egyik „bevetése” alapján született meg a „Sólyom a sasfészekben” című krimisorozat, amelyben Koncz Gábor játszotta a főszerepet.

Törcsvár (Dracula-kastély) (2024)

A brani törcsvári kastélyt az 1462-ben történt Vlad Ţepeş látogatása miatt Dracula gróf egyik kastélyának tartják, és ezért igen népszerű a belföldi és külföldi turistáknak egyaránt.

Törcs vára I. Lajos magyar király engedélyével, 1377-ben épült a mellette elhaladó, fontos kereskedelmi út ellenőrzésére, és a havasalföldi román vajdák betöréseinek védelmében. A várat hosszú ideig Brassó városa birtokolta, majd 1920 után a román királyi család kapta meg. Mária királyné azonban átépítette és romantikus kiegészítésekkel toldotta meg a várat. 1947-ben a román királyt lemondatták, a kastélyt pedig államosították, de az állam végül 2006-ban szolgáltatta vissza az örökösöknek.

A kastély napjainkban múzeumként működik, a román királyi család emléktárgyaiból berendezett állandó kiállítás tekinthető meg benne. 

A kastély napjaingban igen kedveld erélyi célpontt, ugyanis a legendákból és horror filmből ismert Dracula gróf is kapott egy teremnyi kiállítást.

Mikes-kastély (2024)

A Zabolán található Mikes-kastély a háromszéki nemesi udvarházak egyik szépen megmaradt példája, ahol ma is a századforduló vidéki életét honol. A történelmi Mikes család által működtetett birtok épületeiről és óriási angolkertjéről nem túlzás azt állítani, olyan mintha egy Monet festmény látnánk.

A Mikes birtok története egészen a 15. századig nyúlik vissza, ugyanis akkor már állt itt egy kaputoronnyal megerősített erődszerű épület. A ma is látható legrégebbi kastélyt ennek az erődnek a helyén a 17-18. század környékén építették. De a háromszintes, tornácos, magas sátortetővel fedett négyzetes épület mai formáját gróf Mikes Benedek idejében, 1867-ben kapta. A kastély fénykorában a bolthajtásos termei miatt az erdélyi reneszánsz egyik legszebb tanúbizonysága volt.

1910-1912 között gróf Mikes Ármin egy új, kétemeletes kastélyt építtetett, amelyben a külföldi vendégei kaptak szállást. Az épületet a régi kastéllyal ma is egy alagút és egy kétszintes híd köti össze. A II. világháború idején a kastélyt kirabolták, majd az épületeket államosították, a családot pedig kilakoltatták. Ezt követően a zabolai kastélyban az állami mezőgazdasági vállalat székhelye működött, majd szakszervezeti nyaraló, árvaház, és iskola is volt itt.

A birtokot a Mikes család leszármazottjai, a Roy-Chowdhury-ok 1999-ben visszaigényelték, akik az épületegyütteseket és a parkot is felújíttatták.

A Mikes birtok másik nagy ékessége a kastély körül fennmaradt hatalmas, gyönyörű park. A nagy méretű, patakkal, tavakkal, sétányokkal, teniszpályával, teraszokkal és virágágyásokkal díszített angolkertben sétálva a 20-as évekbe miliőjében érezhetjük magunkat. 

A területen ma is megtalálhatóak olyan eredeti épületek, mint a Gépház, Régi nyeregház, Kertiház, vagy a Luxusistálló, amelyek a kastélyszálloda részeként nyújtanak különleges szolgáltatásokat.

Sigray-kastély (2024)

A Vas megyei Iváncon található egy barokk stílusú műemlékkastély, amely megépítése a Sigray család nevéhez fűződik. A ma is szépen rendben tartott angol kertek mintájára kialakított parkja pedig az itt élő értékes növények miatt 1986 óta védettség alatt áll.

Az ivánci kastélyt báró Sigray Károly 1767-ben építette barokk stílusban, amely a híres surányi kastélyának mintájára készült el. 1870 körül az épületet eklektikus stílusban átépítették, majd 1920-ban a belsőterek szecessziós stílust kaptak. Az épületegyüttes 1950. augusztus 3-a óta szociálisotthonként működik, de a külsőjében ma is a régi állapotokat idézi. A kastély belsejében azonban csak a könyvtár és a kápolna, valamint a grófi fürdőszoba maradt meg eredeti állapotában.

A kastély parkja napjainkban is angol-kínai kerthatás mutat, de gyűjteményes kertnek is tekinthető, mert az őshonos növények mellett jelentős számban élnek itt egzóta fajok.

Ozorai Pipo vára (2024)

Tolna megye egyik legjelentősebb műemléke Ozorán található, ugyanis itt áll Magyarország egyetlen reneszánsz stílusban helyreállított várkastélya.

A patak fölötti dombon álló gótikus várkastélyt a firenzei kereskedőcsaládból származó Filippo Scolari építtette 1416 és 1423 között. Pipo - ahogy Magyarországon nevezték - a simontornyai várkapitány, Ozorai András lányát, Borbálát vette feleségül, így kapott engedélyt Zsigmond királytól a főúri rezidencia megépítésére. A szabályos négyzet alaprajzú épületet akkoriban várfal vette körül, a sarkait kerek tornyok erősítették, és a várárokban pedig a Sió vize folyt.

 Az épület belseje az itáliai paloták jellegét tükrözte, a belső udvaron még egy folyosó is futott körbe. A Pipo halála után a kastély feleségére szállt, aki végrendeletében a Hédervári Lőrinc nádorra hagyta. A Hédervári család az 1510-es években a várkastély egyrészét reneszánsz stílusban átépíttette. Ekkor készült az udvar földszinti folyosójának korlátos árkádsora, és az emeleti boltozatok famennyezete.A török 1545-ben ostrom nélkül foglalta el az épületet, amely 140 évig volt az Oszmánoké.

 

A török idők után, 1729 és 1733 közt herceg Esterházy Pál Antal építtette újjá a romos várat. Az uradalmi központ hivatallá váló kastélyt barokk homlokzattal látták el, az épület belső terei pedig stukkódíszítést és rokokó falfestést is kaptak. Az 1780-as években a várkastély főúri pompáját teljesen elvesztette, ugyanis magtárrá alakították. A II. világháborút követően az épület állami tulajdon került, és továbbra is gabonatárolóként használták.

Az ozorai vár helyreállítása 1981-ben kezdődött el, de csak végül 2015-re készült el. Napjainkban a felújított reneszánsz várkastélyban megtekinthető a belső udvar és az emelet termei is, ahol a hitvesi hálószoba, a díszes trónterem, a reneszánsz ebédlő, és a várkápolna látható. Ezen kívül egy állandó kiállítás mutatja be vár hat évszázadot átívelő, folyamatosan változó formáját és történetét.

Latinovits József-kastély (2024)

Az első bácsborsódi kastélyt Latinovits József királyi tanácsos, Bács-Bodrog vármegye alispánja építette késő barokk stílusban 1767-ben. 1853-ban azonban ez az épület leégett, amelyet Latinovits Frigyes állíttatott helyre, aki a birtok akkori tulajdonosa volt. A új szárnnyal bővitetett kastélyban ekkor tájt országosan egyedülálló 2.000 kötetes könyvtár és Mária Terézia idejéből származó térképek is voltak. Az utolsó birtokosa Latinovits Endre volt, aki 1934-ben eladta az épületet a római katolikus egyháznak. 1986-ban a kastély a Bácsborsódi Rákóczi MGTSZ kezelésébe került, felújították és irodaként használták a rendszerváltásig.

A késő barokk stílusú kastély napjainkban jó állapotban van, a homlokzatán látható timpanonban még a Latinovits-címere is. A kastély a Katymár felé vezető út mentén áll, amely jelenleg lakatlan, és nem látogatható.

Latinovits-Puchner-kastély (2023)

Bácsborsód legrégebbi kastélyát Latinovits József építette 1767-ben barokk stílusban. A 19. század első felében az örökösök átalakították, de még így a legépebben fennmaradt kastély a környéken. A II. világháborút követően az épületet államosították, berendezési tárgyai elkallódtak.

 Napjainkban az „Őszi Napfény” Integrált Szociális Intézmény működik a neves épületben, amelyet új szárnyakkal toldottak meg. A régi időkből csak egy cserépkályha, és a kovácsoltvas lépcsőkarzat maradt meg.

Dervalics-kastély (2023)

A Szentkozmadombja központjában álló kastélyt Dervalics János és felesége Tivolt Vilma építtette 1888-ban eklektikus stílusban. A házaspár halála után a kastély állami tulajdonba került, és iskola, majd tanácsi hivatal működött benne.Az épület még egy modern nyomdának is helyet adott, de napjainkban sajnos zár van.

Amadé–Bajzáth–Pappenheim-kastély (2023)

Iszkaszentgyörgy az Amádé család birtoka volt a már a 17. században is, az első kastélyt Amadé Antal építtette 1735-ben. 1800-ban az épület Bajzáth József tulajdonába került, aki 1820-ban jelentős átalakíttatta az itt álló kastélyt. A klasszicista stílusú épület 1840 körül új homlokzatot kapott, amely terveit valószínűleg Langmasy Mihály építőmester készítette. 1870-ben házassága révén került a Pappenheim-család birtokába a kastély, és mai kialakítása gróf Pappenheim Siegfried nevéhez fűződik.

 1904 és 1909 között egy emeletes, gazdag kőszobrászati díszítésű barokk épületet emeltek a nyugati mellékszárny helyére, Gabriel Seidl müncheni építészprofesszor tervei alapján. Majd 1906-1909 között készült el a kaputorony és a tornyos istálló is.

A Pappenheim család egészen a második világháború végéig birtokolta a kastélyt, utána kórház, menekültszállás, üdülő és munkásszálló is működött benne. Az 1960-as években hivatal, rendőrőrs, vegyesbolt, gyógyszertár és posta is egyszerre kapott itt helyet. Ezt követően a helyi általános iskola, a hozzákapcsolódó könyvtár és művelődésiház költözött be ide, amelyek a mai napig működnek is a kastélyban.

Az itt húzódó teraszos neobarokk angolkert ma is a látogató, ahol számtalan növénykülönlegességek, geometrikusan nyírt sövények, fasorok, és kerti építmények láthatóak.

Károlyi-Berchtold-kastély (2023)

Árpádhalom klasszicizáló, eklektikus stílusú kastélyát Gróf Károlyi Alajos lánya, Károlyi Ferdinanda építette 1897–1898 között. Az épületet az 1900-as évek közepén államosították, és iskolát alakítottak ki belőle. A kastély napjainkban is ezt a funkciót tölti be a település könyvtára és művelődési háza is itt kapott helyet.

A kastélyt egykoron egy 23 holdas erdő vette körbe, az árnyas egy-két faóriása most is áll az épület körül.

Inkey-kastély (2023)

Palin kastélya közül talán a legkevésbé ismert az Inkey család kúriája, amelyet az 1720-as években építtetett Inkey János klasszicista stílusban. Inkey János akkoriban Zala, Somogy és Vas alispánja volt, aki itt látta vendégül a három megye vezetőit, és befolyásos embereit. Az épülethez akkoriban egy kápolna is csatlakozott, amelyet Szent József pátriárka tiszteletére szenteltek fel. Az angolpark övezte a kastélyt ifijabb Inkey János a 19. század elején felújíttatta és kibővíttette. A kastélyában ma Palini Inkey Boldizsár Általános Iskola és óvoda működik.