Pusztavacsi Parkerdő (2026)

Pusztavacs települést körülölelő erdők őrzik a Duna-Tisza közi homokhátság legidősebb tölgyeseit. Az őshonos fafajú erdőben mintegy 30 hektárnyi viszonylag idős, 100 évnél öregebb fákból kocsányos tölgy található. A napjainkban állami tulajdonban lévő erdők telepítési alapjait a Coburg hercegi család tette le a 18. század végén.

A parkerdő egyik legszebb részén található a Kanász-kút nevű erdei pihenőhely, ahol padok és asztalok várják a kirándulókat.

Szent Ágoston római katolikus templom (2026)

A Béke téren álló neogótikus templomot 1884-ben Koháry-Koburg Fülöp gotai herceg építette, amely az uradalma középpontjában állott. A Szent Ágoston püspük tiszteletére felszentelt épület tornyát később, 1900-ban kapta. A templombelső különlegessége, a torony aljában látható Krisztus-corpus, amely az edelényi Koburg-kastély kápolnájából került ide.

Coburg-kastély (2026)

A pusztavacsi templommal szemben áll Coburg Fülöp herceg vadászkastélya, amely napjainkban vadászházként van nyilvántartva. A ma is jó állapotban lévő épület valószínüleg a 19. század végén épülhetett bajor mintára.

Ürgepark (2026)

A pusztavacsi Magyarország földrajzi középpontja Természetvédelmi Terület jelentős ürgeállománynak is otthont ad. Ezért is alakítottak ki itt egy úgynevezett Ürgeparkot 2022-ben, amely a védett emlősfajt mutatja be a nagyérdeműnek.

A park leglátványosabb elemei az „ürge-lyuk" mászó alagút, az „ürge-leselkedő" megfigyelő pont, az ürge-puzzle játék, és a szelfi pont, valamint az ürgét bemutató információs táblák.

Nagypince (2026)

forrás: petofiturakor.hu

A dánszentmiklósi út mellett található az uradalmi pince, amely egykoron az itteni szőlőbirtok ékessége volt. Az akkoriban Nagypincének nevezett épület maradványai napjainkra erősen leromlottak, eredeti funkcióját pedig elvesztette.

I. világháborús katonasírok (2026)

A pusztavacsi temetőben találhatóak az I. világháborús szovjet (ukrán) katonák síremlékei, akik 1918-ban haltak meg. A sírköveken PRO PATRIA felírat és kettős kereszt látható, valamint elhalálozásuk dátuma.

Magyarország közepe (2021)

Magyarország földrajzi középpontján elhelyezett jeltorony Pusztavacs határában található, egy hazánkra oly jellemző homokpusztai gyeppel borított, ligetes parkban.

Az 1978-ban Kerényi József tervei alapján épített 11 méter magas vörösfenyő nyolcszögletű, gúla formájú épület a településtől 1 kilométerre található egy réten. A jeltorony alatt egy napóra is látható, amely Gáti Gábor szobrász munkája. Kissé távolabb tőle pedig a Magyar Természetjáró Szövetség faragott tölgyfa oszlopa áll.

Napjainkban a terület rendjéért a Duna–Ipoly Nemzeti Park felel, ugyanis a 4,6 hektáros emlékpark egy természetvédelmi terület. De ez nem volt mindig így, az 1982-től három éven át megrendezett Béke-fesztivál az akkori szervezetlenség miatt óriási mértékben szennyezte az itteni környezetet. A fokozódó helyi tiltakozás miatt 1985 után a réten való fesztiválozást beszüntették, és védetté nyilvánították.

I. világháborús emlékmű (2021)

Pusztavacs I. világháborús emlékműve a római katolikus templom oldalában látható. A bronzdomborműves alkotás Bradofka Anna iparművésznő munkája, és Fülöp Józsiás Szász-Coburg és Gothai herceg adományából készült el.

Aradi vértanúk emlékműve (2021)

A Hunyadi téren, a templomrom szomszédságában állnak az aradi vértanúk kopjafái, amelyeket Fehér Tibor fafaragó népi iparművész készített 1990-ben.  

Azt viszont kevesen tudják, hogy a Nagykunsági Erdészet által felajánlott tölgyfából készült szobrok eredetileg, az Országközepe Emlékhely mögötti erdő bejáratán álltak. 

Pusztavacsi templomrom (2021)

A Pusztavacsi templomrom a település központjában áll és egy "Zarándokpark" veszi körül. 

Az itt álló egyhajós, gótikus templomot 1440 körül építették, kőből és téglából. "Vacs" lakói a török dúlás követően elmenekültek a faluból, és ekkor pusztult el a templom is.

Az épületmaradvány 1960-ban nyilvánították műemlékké, azóta állagmegóvás nem történt az épületen.

Strázsa-hegy (2021)

A Strázsa-hegyet a Pusztavacsi-erdő rejti, amely régen a környék egyik megfigyelőpontja volt. A 150 méter magaslat a Felső-Kiskunság legmagasabb pontja is.

A természetes kiemelkedés nem csak egy magaslatból áll, hanem két, északnyugat-délkelet irányban húzódó dombhát alkotja, amelyek között egy mélyebb völgy is húzódik. A Strázsa-hegy a magasabbik homokdomb, a tetején egy háromszögelési pont van.