Pusztavacsi Parkerdő (2026)

Pusztavacs települést körülölelő erdők őrzik a Duna-Tisza közi homokhátság legidősebb tölgyeseit. Az őshonos fafajú erdőben mintegy 30 hektárnyi viszonylag idős, 100 évnél öregebb fákból kocsányos tölgy található. A napjainkban állami tulajdonban lévő erdők telepítési alapjait a Coburg hercegi család tette le a 18. század végén.

A parkerdő egyik legszebb részén található a Kanász-kút nevű erdei pihenőhely, ahol padok és asztalok várják a kirándulókat.

Tanösvénytúrák: Rózsaberek sétaút (2025)

A Rózsaberek tanösvény a keceli Őrjeg tanösvénye, amely több mint 5 kilométer hosszan kanyarog a lápos és mocsaras vidéken. Az útvonal mentén több információstábla is található, amelyek az itteni faj gazdag növényvilágról és a védett állatokról mesélnek. A séta során nyíllal jelzett táblák mutatják a haladási irányt, és közben szántóföldi kultúrák, homoki legelők és szőlőültetvények kísérik utunkat. A tanösvény utolsó harmada buja, vízjárta térségen át vezet, ahol találkozunk még a 150 éves Öreg tölggyel is.

Öreg tölgyfa (2024)

Tompapusztán látható egy védetté nyilvánított tölgyfa, amely korát 250-300 évesre becsülik. Ez a matuzsálem Békés megye, és a Körös-Maros Nemzeti Park gondozásában álló területek egyik legöregebb fája.

Fűperegpusztai fasor (2024)

Mezőhegyesen 1830-években kezdte fásítani Boxberg Frigyes őrnagy az itteni füves pusztákat, ahová szil- és kőrisfákat valamint kocsányos tölgyeket ültettek. 

A település legszebb alléja a vilmosmajori út mentén látható, amely egykoron az intézői kastélyhoz tartozott. A mesés ligetben számos védetté nyilvánított idős tölgyóriás áll ma is.

Millenniumi tölgyfák (2024)

Apátfalván a Kossuth és a Hajnal utca sarkán egymás mellett áll a két tölgy az utolsó kettő abból a 25-ből, amelyet a Millennium alkalmából a kincstári erdőgondnok ajándékozott a településnek. A hajdani iskola egyik épülete előtt magasodó fákat ezért is nevezik Millenniumi tölgyeknek.

28-as major (2024)

A 28-as major Mezőhegyes Új-Mezőhegyes részében található, amely egykoron kisvasúttal volt összeköttetésben a többi majorral. Akkoriban a major központi részén nem csak gazdasági épületek álltak, hanem iskola és tanítói lakás készült az itt élők számára.

Az major személyzetének lakóházai ma is állnak, és egy két régebbi épület, mint például a magtát megtalálható a területen. Az 1870 körül állított haranglábat viszont áthelyezték a központi lovardához.

Egy helyi védelem alatt álló idős kocsányos tölgyfa is található még majorban.

Csodatévő Hét Tölgy (2022)

Az ásotthalmi Rívó-erdőben található egy hét kocsányostölgyből álló facsoport, amelyet csak „Csodatévő Hét Tölgy” néven emlegetnek a helyiek.

Az országhatár közelében fekvő Rívó-erdőt a híres szegedi mérnök Vedres István kezdte el telepíteni 1807-ben. Az erdő legszebb része kétség kívül a kör alakban növő több mint száz éves kocsányos tölgy csoport, amelynek különleges energiát is tulajdonítanak, ezért kapta a csodatévő jelzőt. 

A néphagyomány szerint mondája is van híres tölgyeknek, ugyanis egykoron egyik helyi család a szabadkai piacra menvén gyerek sírására lett figyelmes a tölgyek közelében. Ekkor még nem tulajdonítottak neki nagy ügyet, viszont visszafelé jövet újra hallották a baba sírását, és ekkor magukkal is vitték. A helyiek persze faggatták a családot, hogy hol találták a csecsemőt, erre a szülők azt válaszolták: „Itt ebben Rívóerdőben, ott rítt a gyerök.”

Napjainkban a Rívó-erdő a Délalföld Erdészeti Zrt. kezelésében van, és a Kőrös-éri Tájvédelmi körzet része.

Aranyosi tölgyfák (2022)

Az Aranyosi erdő Cserkeszőlő egyik védett természeti kincse, amely a település nyugati határában található.

Az Ős-Duna hordalékon elterülő homokierdőt az ősi növényzet visszatelepítésre hozták létre, ugyanis az 1800-as években makkokat ültettek a helyiek. Az időjárás és Az Alföldi állatvilág sajnos nem kímélte a kocsányos tölgyeket, és mára csak mindössze 11 fa maradt életben. A különleges terület azóta természetvédelmi státuszt kapott, mert az Aranyosi erdő fái a tiszazugi homoki tölgyesek utolsó hírmondói.

Öreg tölgyfa és a "hadipark" (2019)

Az 5-ös főút mellet, a Postakocsi kertsoron áll egy szép öreg tölgyfa. 

Az óriás fa melletti tanyába pedig különböző harcjárművek láthatóak, amelyek az Első Magyar Veterán Hadi- és Gépjárműtechnikai Egyesület tulajdona.

Olimpiai Tölgy (2018)

A Berlini Nyári Olimpiai Játékokon, kötöttfogású birkózásban Lőrincz Márton aranyérmet nyert. Akkoriban szokás volt, hogy a győzelem emlékére egy tölgyfacsemetével ajándékozták meg a bajnokokat, akik azt a szülőhelyükön elültették. Erdélyi származású Márton a kocsányos tölgyet Szentesnek ajánlotta fel; a város pedig 1937-ben az akkori Polgári Leányiskola, a mai Petőfi Sándor Általános Iskola elé ültette el.

Keselyréti őstölgyek (2017)

Buják legismertebbek a természeti emlékei a keselyréti védett, öreg tölgyek, amelyek a Rákos-patak mellett elterülő réten állnak. 1943-ban védetté nyilvánított Kesely-rét napjainkban csemetekert és az itt található hatalmas tölgyfák életkorát 400 éves körülire becsülik.

Öreg tölgyfa (2013)

A zákányszéki Móra Ferenc utca végében található a környék nevezetes fája az Öreg tölgy. A 110 éves kocsányos tölgy matuzsálem a helyi gazdálkodó Vass családnak emlékét őrzi.