Túra: Andezit & andezit (2017)

„Üzenem az otthoni hegyeknek:
a csillagok járása változó.
És törvényei vannak a szeleknek,
esőnek, hónak, fellegeknek
és nincsen ború, örökkévaló.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.”

(Wass Albert)

Andezittenger

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Buják (Zút) - Kálvária - Virág-patak- Rezula - Virágospuszta (Z) - Bér-patak - Nagy-hegy (Z+) - Bér (M) Agyagos-dűlő - Buják

Táv és szintemelkedés:

16 km/ 520 m

---

Kúpok országa

Virág-patak (2017)

A Virág-patak a Központi-Cserhátban ered, mintegy 290 méteres magasságban. Buják település nyugati határában festői szurdokot alakított ki a patak romboló ereje. Faóriások és források egyaránt megtalálhatóak a vízmosásában. A cserháti zöld-út „virtuális” turistajelzése Bér felé haladva érinti a patakvölgyet.

Szent Anna-kápolna és kálvária (2017)

A ma is álló a barokk stílusú kápolnát 1802-ben a Kálvária felújításakor építették. Ekkor készült el a Szent Anna kápolna mellet álló kis házikó amit, remetelaknak neveznek a helyiek. 

1890-ben Kossitzky Lajos plébános közbenjárása után készült el a felfelé vezető út mentén pedig 7 „kápolnácska”, a 14 stációs kép számára, bennünk bádogra festve tölgyfa keretben helyeztettek el a stációs képek. A kálvárián ekkor készültek a ma is álló keresztek. Az 1891-es felújítás után került le a templomkertbe a régi vas kereszt, valamit Mária Magdolna és János apostol szobrai.

A második világháború alatt a katonák a stációkat szétverték a téglákat pedig környékbeli házak javításához széthordták.

A rendszerváltás után az egészet felújították, ekkor került a mai kálvária metszetek a helyükre.

1803 óta a bujáki kápolna és kálvária búcsúkiváltsággal rendelkezik.

Túra: Palócföld legszebb falva (2017)

Öregapó

„A tölgyek alatt
Szeretek pihenni,
Hova el nem hat
Város zaja semmi.
Zöld lomb közein
„Áttörve” az égbolt
S a rét mezein
Vegyül árny- és fényfolt.

A tölgyek alatt
Oly otthonos itten!
Évem leapadt:
Ime, gyermek lettem,
Mint mikor a tölgy
Sudarát megmásztam,
Hol seregély költ
S vígan madarásztam.”

(Arany János)

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Buják - Homokkő-barlang - vár - Ökológiai tanösvény - Kesely-rét - Szilos - Sas-bérc - Selyem-rét - Buják

Táv és szintemelkedés:

16 km/ 415 m

---

Cserháti látkép

Keselyréti őstölgyek (2017)

Buják legismertebbek a természeti emlékei a keselyréti védett, öreg tölgyek, amelyek a Rákos-patak mellett elterülő réten állnak. 1943-ban védetté nyilvánított Kesely-rét napjainkban csemetekert és az itt található hatalmas tölgyfák életkorát 400 éves körülire becsülik.

Sasbérci kilátó (2017)

A Sas-bércen található mesebeli kilátót 1920 körül építette gróf Poppenheim Szigfrid erdőtulajdonos vadász pihenőnek. Az alsó szinten egészen az 1950-es évekig erdész családok lakták.

Sajnos a torony állapota sokat romlott a kilencszázas évek végére, az Erdőgazdaság 2002-ben pályázatok révén felújította és az óta erdőgazdaság kilátóként üzemel, ahová csak hétvégenként és ünnepnapokon lehet feljutni.

Tanösvénytúrák: Ökológiai tanösvény (2017)

Aki Buják természeti értékéit és épített örökségeit megismerni az ne hagyja ki a helyi erdőgazdaság által létre hozott és üzemeltetett tanösvényt. Az igen csak hosszú sétaúton haladókat megpróbálják megtanítani az erdő és általában a természet fontosságára. A tanösvény során megismerkedhetünk a környék növény- és állatvilágával, az erdő- és vadgazdálkodás céljaival és helyes módszereivel. 

Az ökológiai tanösvény három a főattrakciója a Sasbérci kilátó, a Kálvária-hegy  és a Bujáki várrom.

A tanösvény látogatásánál figyelembe kell venni, hogy az út nincs jól és pontosan felfestve, bejárásához mindenképpen térkép ajánlott!

Bujáki-patak (2017)

A csörgedező kis patak a Cserhát egyik legszebb részén, a Buják fölötti erdőkben, mintegy 290 méter magasan fakad. Útja során több forrás és ér duzzasztja, Palotás településtől északra víztárolót hoztak létre a patak felduzzasztásával.

Borbála Vadászház (2017)

A Borbála Vadászház a hegység déli nyúlványai között, páratlan szépségű Cserhátra jellemző környezetben bújik meg. Az egykori honvédségi üdülő összesen 70 fő befogadására alkalmas szobákkal és 3 összkomfortos nagyméretű apartmannal várja a látogatókat.

A természetkedvelők gyalogtúrák alkalmával ismerkedhetnek Buják és a környező hegyek értékeivel vagy választhatják a hotel belterületén lévő őspark és horgásztó adta kikapcsolódást is.

Bujáki vár (2017)

A vár első okleveles említése 1317-ból való, amikor Csák Máté parancsára Ibur fia István ostromolta, de nem tudta bevenni, az erődöt. 1386-ban Mária királynő Garai Miklósnak adta, és ezt később Zsigmond király is megerősítette. A Garai család kihaltával több tulajdonos váltás után Báthory Istvánhoz kerül az építmény, aki a 16. század közepére a külső falgyűrűt húzott a Öregtorony köré. Ali budai pasa alig öt napos ostrom után foglalta el a helyőrséget, csak 1606-ban, a bécsi békével került újra királyi kézbe.

bujak.hu

1666 körül valószínűleg felrobbantották az erődöt, többé nem állították helyre, már nem volt katonai szerepe, azóta pusztuló rom. A vár egyik érdekessége a még ma is látható a török mecset falainak maradványa

A községből aszfaltúton (katonai), majd gyalogösvényen felkapaszkodva lehet eljutni a végvár magjába, ahonnét a Cserhát egyik legszebb panorámájában is gyönyörködhetünk.

Pappenheim-homokkőbánya (2017)

A bujáki homokkőfejtőt miocén korú meszes homok, homokkő, andezittufa és koptatott andezitsziklák alkotják. A kőfejtő már régóta nem üzemel, de kifejezetten jól mutatja a szarmata tenger jelenségeit. A bányafalán szép ásványtársulások figyelhetők meg, ezen kívül a homok kovásodott fatörzseket és sok levélmaradványt rejt.

Homokkő-barlang (2017)

A homokkőbarlang a település egyik nevezetessége, amely úgynevezett felszakadásos, nem karsztos barlang. A geológiai képződmény nevét a 19-20 század fordulójának legnagyobb birtokosáról, Pappenheim grófról kapta.

Piroska néni múzeuma (2017)

A község központjában található Piroska néni a bujáki népviseltet bemutató babamúzeuma. Piroska néni halála óta, testvére Ilus néni végzi a gyűjtést és mutatja be az érdeklődőknek a palóc népszokásokhoz kötődő ruhaköltemények szerepét és elkészítésének módját.

Szabadtéri oltár (2017)

1891-ben a Kálvária felújításakor került a templomkertbe az 1859-ből való régi vas kereszt. Napjainkban egy szabadtéri oltáron kapott helyet a feszület, Szűz Mária és János apostol szobrai.

Toursi Szent Márton római katolikus templom (2017)

Buják első templomát 1542-ben már említik, azonban ennek az épületnek helye ismeretlen.

A mai egyhajós, enyhén előreugró homlokzati tornyos, barokk stílusú templom 1752-57 között épült. Az átépítés után a templom új berendezést kapott, ekkor került ide a templomba a ma is látható főoltár, a szószék és a két mellékoltár: Jézus Szíve a Szentsírral és a Betlehemi oltár, amelyet a Károlyi család adományozta a községnek. A szentély főoltárképe Szent Mártont és a koldust ábrázolja.

Nepomuki Szent János (2017)

Elég elhanyagolt állapotú Nepomuki Szent János szobor áll a település központjában, a Piroska néni múzeuma előtt. A négyszög alapú emelvényen álló, 1912-ben emelt, barokk stílusú kőszobrot nem régiben felújították, és áthelyezték a Bujáki-patak hídjához.