Inászó (2025)

Az egykoron itt húzódó Inászó település a 13-15. században még mezőváros volt, majd a huszita háborúk idején teljesen elpusztult. Az 1800-as évek közepétől meginduló bányanyitások következtében azonba újra benépesült a puszta.

 Inászó végül 19. századi bányák leépítése után vált lakatlanná, a virágzó település helyét ma már csak néhány romos épület és egy régi temető jelzi.

Tordai Sóbánya (2024)

Torda fő látnivalója az évszázadok óta működő sóbánya, amely Erdély egyik legérdekesebb látványossága. A közelmúltban a világ 25 leghihetetlenebb látványossága közé választott helyszín a föld alatt napjainkban is páratlan só-csodákkal rendelkezik.

Az erdélyi sókészlet a tengerek fenekén rakódott le mintegy 13 millió évvel ezelőtt, amely a későbbi tektonikus mozgások hatására tömbösült a Torda környéki hegyekben. Az itteni sóréteget már rómaiak is bányászták, de jobbára a helyi lakosság termelte ki évszázadok során. A Habsburg fennhatóság alá került területen már nagyüzemben bányászták a „fehér aranyat”. A termelés végül 1932-ben állt le, később a világháború alatt légvédelmi búvóhelyként használták.

Napjainkban a sóbányában biliárd- és pingpongasztalok, teke és golfpálya, valamint egy óriáskerék is helyet kapott. Sőt a bánya egy 5-8 méter mély csónakázótóval is rendelkezik, amelyet a kirándulók csónakkal hódíthatnak meg.

Parajdi Sószoros tanösvény (2022)

A Parajdi sószoros Erdély egyik leglátványosabb természeti ritkasága, amely egy 60 hektáron elterülő természetvédelmi terület. A területen egy az itteni különböző sóformációkat, sósforrásokat, és a hagyományos népi sós iszapfürdőt bemutató ösvény is kanyarog.

A "Sószoros", lényegében a Korond-patak szurdokvölgye, amely a Parajdtól dél-nyugatra elhelyezkedő 576 méter magas Sós-hegyen található. Az egykori bányatelepen az emberi tevékenység és az eső hatására borotvaéles kősósziklák, sóformációk, sóbarlangok, sárfolyások alakultak ki. A csodálatos, millió színben és formában pompázó sókarsztos térszínt járva átfogó képet kapunk az egyik legrégebben használt ásványi nyersanyaunkról, a kősóról.

Az országos védettségű, geológiai természetvédelmi területet a Só-szoros tanösvény járja körbe és mutatja be a látogatóknak. A tanösvény állomásai többek között a régi bányatelep, a sós források, a sókarfiolok, a kősóban kialakult víznyelő, a sókitermelés, a sógerinc és a sós-agyagos iszapfürdők. Ezeket a felszíni formációkat több nyelven íródott információs táblák mutatják be, de a megtekintésük pedig belépőjegy váltáshoz kötött.

 

Mórágyi rög (2021)

A faluközponttól nem messze, a Gránit Fogadó (kemping) szomszédságában található a környék leghatalmas felhagyott kőbányája. Valaha itt bányászták a mórágyi gránitot, azonban ezt is, mint a többi társát 1975-ben bezárták. A felhagyott kőbánya napjainkban szabadtéri rendezvények kedvelt helyszíne, színpad és mosdók is találhatóak itt.

Kismórágyi kőbányák (2021)

A Tolna megyei gránitbányászat központja Kismorágyon volt egykoron, ugyanis öt felhagyott bánya is található itt, közel egymáshoz. A falutól délnyugatra rejtőző kőbánya 1873-ban már működött, fénykorát pedig a Dombóvár- Bátaszék vasúti vonal elkészülte után élte. Az üzemeltető cég azonban 1929-ban csődöt jelentett, ezután a gránitbányászat hanyatlásnak indult a térségben. Az államosítás után a termelés szakaszosan megindították, ám a hullámzó termelés miatt 1960-as évek végén a kismórágyi bányák végleg bezártak.

Napjainkban ezek területek felett a Duna-Dráva Nemzeti Park őrködik, ugyanis olyan védett növény ritkaságok találhatóak itt, mint például az illatos hunyor.

Csólyospálosi földtani feltárás és Varangykő tanösvény (2020)

Csólyospálos határában világviszonylatban is jelentős természeti értékén nyilvánított feltárás a Duna–Tisza közi réti mészkő előfordulását mutatja be egy tanösvény segítségével.

Az évmilliók során a homokbuckák között található mélyedésekben, az időszakos vízállások miatt édesvízi karbonát képződés kezdődött el. Az itt fellehető vasoxidtól barnásfehér kőzetet a Homokhátság népe csak „darázskőnek” nevezi, amit a darázsfészekre emlékeztető lyukacsos szerkezete miatt kapott. A kőzet a Kiskunság egyetlen jó minőségű, ugyanakkor könnyen megmunkálható szilárd építőanyaga, az Árpád-kortól napjainkig is használták. Számos tatárjárás idején elromosodott vagy késő középkori templom alapfalában megtalálható a darázskő.

Csólyospálos község határában a kőzet nagy kiterjedésű természetes előfordulásával találkozhatunk. A falutól mintegy 1,5 km-re látható felhagyott kőbánya 1978-ban kapott természetvédelmi oltalmat. A helyszín tulajdonképp olyan kőzettani típusszelvény, amely a Duna-Tisza közén gyakori jelenség, de ehhez hasonlót világviszonylatban is csak néhány helyen találhatunk. A csólyospálosi feltárás nemcsak geológiai és természetvédelmi szempontból jelentős, hanem kultúrtörténeti értéket is képvisel, hiszen a Duna-Tisza közi kőbányászat emlékhelye.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Csólyospálos Község Önkormányzatával és a Szegedi Tudományegyetem Földtani és Őslénytani Tanszékének együttműködésével alakította látogathatóvá a területet 2008-ban. A legutóbbi felújítást követően a Duna-Tisza Közi pásztorépítményekkel rendezte be a tanösvényként funkciónál ó feltárás környékén.

Rétimészkő lelőhely (2019)

Pusztaszer külterületén, a helyiek által Festő-gyöpnek nevezett területen található egy rétimészkő lelőhely. A népies nevén darázskőnek nevezett likacsos, porózus kőzetet már a középkorban is bányászták a Duna-Tisza közén. Ugyan is az Alföld középkori egyházi építményeinek második számú építőanyaga darázskő volt, a tégla után.

A réti mészkő egy olyan karbonátos üledék, amely sekély, szikes tavak medrében keletkezett az elmúlt pár ezer-tízezer évben.

Parajdi sóbánya (2019)

 Székelyföld egyik legkülönlegesebb látványossága a parajdi sóbánya, amely nem csak Európa egyik legnagyobb sókészletét rejti a föld alatt, hanem a légúti megbetegedésben szenvedők számára is kezelést nyújt.

A parajdi sóbányászat a római korig visszavezethető, amikor is Erdély gazdagságának egyik alapja volt. Az itt fellelhető só az óceán kiszáradásakor keletkezett, és tartalmaz minden ásványi anyagot és nyomelemet. 1405-től kezdődően egészen 1762-ig folyt a sókitermelést itt, a földalatti bányában.

A gigantikus sóbányába külön busszal juthatunk el a falu központjában lévő belépőjegy váltást követően. Odalent nemcsak a só gyógyító erejét kihasználók, de a kikapcsolódni vágyók is bőven megtalálhatják számításukat. A 90-es évektől folyamatosan kiépülő turisztikai központ a szórakozások gazdag tárházát biztosítja, alakítottak ki kalandparkot, játszóteret, de ökumenikus istentiszteleteket is tartanak az itt megépített kápolnában.

Parajd környékén a só megannyi természeti csodával kápráztat el a föld fölött is, sókarsztjelenségek, dolinák és víznyelők, sókivirágzások is találhatóak a környéken.

Kenyér-hegy (2019)

Az Erdélyi-érchegység és a Maros völgyének találkozásánál fekszik a kicsiny község, Arany. A középkori eredetű település fölé méltóságteljesen és félelmetesen emelkedik az Aranyi-hegy, vagy más néven Kenyér-hegy. A hegyet alkotó negyedkori trachiandezitet már a rómaiak is bányászták, mára viszont felhagytak kitermelésével. Az idők folyamán az egykori hegy 40%-át elpusztították. A homoki vipera előfordulása miatt természetvédelmi területté nyilvánították a geológiai képződményt.

A hegytől keletre elterülő medence pedig nem más, mint a történelmi Kenyérmező, ahol 1479-ben Kinizsi Pál és Báthory István erdélyi vajda legyőzték a Havasalföldről betörő török sereget.

Megyer-hegyi Tengerszem (2019)

Hazánk egyik legszebb természeti csodája a Sárospatak közelében lévő Megyer-hegyi Tengerszem. A hegyen fekvő tavat az emberi kéz alakította ki, de mára a hajdani malomkőbánya és a természet lenyűgözően harmonikus egységet alkot.

A 303 m magas Megyer-hegy vulkáni eredetű, kemény kőzete kiválóan alkalmas malomkőgyártásra, ezért már a 15. században elkezdték a kibányászását. A bányában felgyülemlett víz eltávolítására vízlevezető vágatot hoztak létre, amely a bányászat felhagyása után átalakult tóvá, azaz tengerszemmé.

A lélegzetelállító szépségű tavacskát a Malomkő tanösvényen keresztül közelíthetjük meg és az itt található tájékoztató táblák részletes ismertetést adnak a természeti jelenség kialakulásáról, a malomkőbánya történetéről, a bányászatról és a terület élővilágáról. A botanikai, zoológiai és földtani értékeivel egyedülálló jelentőségű, védett tengerszemet Károlyfalva felől is elérhetjük a piros jelzésű turistaúton.

Olasz gránitfejtő (2018)

Sukoró határában, a Gyapjaszsáktól nem messze található az Olasz kőfejtő. A bánya nevét, az ide betelepülő velencei olasz telepesek után kaphatta, akik kőbányaként használhatták a sziklát. 

A Velencei-hegység fő tömegét karbon gránit adja, mely a Variszkuszi-hegységrendszer kialakulása során keletkezett. A külszíni kőfejtőben a gránitnak több változata is megtalálható, aplitok, pegmatitok, valamint a gránit málladéka, gránitmurva is előfordul itt.

Tanösvény túrák: Bélkői tanösvény (2018)

A csúcsot meghódító 4 km-es Bél-kő tanösvény az apátságtól indul és tetején lévő kilátóhelyhez vezet.

A tanösvény a környékének kultúrtörténetét, a hegy földtani felépítését, növénytársulásait és a sziklagyepek növény- és állatvilágát hívatott bemutatni.  

A tanösvény adatai

Táv: 4 km

Állomások: 7

Üzemeltető: BNPI

Füzet: van

Bél-kő (2018)

A Bél-kő a fennsíkot körülölelő sziklasornak, a „kövek vonulatának” legszebb tagja. Valaha mészkőbánya volt, de a 2000-es évek elején felhagytak itt a felszíni fejtéssel. Azóta természet szép lassan visszaveszi az uralmat a legyalult kúp felett. Ezért telepedtek meg itt az évek során ritka és különleges virágok, vagy a kopár szirtek kedvelő állatok. Bélapátfalváról egy többállomásos tanösvény visz fel ide.

Cserkőbánya (2017)

A Gyöngyössolymoshoz tartozó egykori bányaterület a faluból a zöld keresztjelzésen, Mátrafüredről pedig a zöld sávon érhető el. 

Az 1990-es évekig itt bányászott "cserkő" széleskörű felhasználásának nyomai szinte mindegyik mátrai településen fellelhető. A sötétszürke-feketés, tömött szövetű andezitet a fagy- és kopásállósága miatt alkalmazta előszeretettel az építőipar. 

A bánya melletti pihenő egyébként a Szénégetők útja elnevezésű tematikus útvonal indulóállomása is, egy kiépített pihenő és ismertető tábla található itt.

Vöröskő-bánya (2017)

Mátraszőlőshöz 2 jelentős kőbánya is tartozik, ebből az egyik Zsákfa-pusztai vöröskő bánya. Az itt található kőzetet miocén korú andezit és dácittufa alkotja. A bányaművelés megszűntével, napjainkban már turistaút is vezet benne.

Pappenheim-homokkőbánya (2017)

A bujáki homokkőfejtőt miocén korú meszes homok, homokkő, andezittufa és koptatott andezitsziklák alkotják. A kőfejtő már régóta nem üzemel, de kifejezetten jól mutatja a szarmata tenger jelenségeit. A bányafalán szép ásványtársulások figyelhetők meg, ezen kívül a homok kovásodott fatörzseket és sok levélmaradványt rejt.

Petőczpuszta (2017)

Petőczpuszta az egykori, pécsi káptalani uradalom telepe volt. Egykoron erdészház és néhány zsellérház állt itt 1827-körül. Majd a szocialista rendszerben beinduló uránbányászat egyik légaknájának építésekor ezeket a házakat lebontották.

Ma már csak egy emlékmű jelzi, hogy egykor itt virágzó település volt.

Tanösvénytúrák: Gánti földtani tanösvény (2016)

Az egykori külszíni bauxitbányában létrehozott tanösvényt végigjárva földtörténeti korok hátrahagyott emlékeivel találkozhat a látogató. A vörös, Marshoz hasonló tájon sétálva érdemes a lábunk elé is nézni, hiszen az itteni kőzetben csiga- és kagylóvázakat is szép számban található.

A tanösvény adatai

Táv: 3,5 km

Állomások: 13

Üzemeltető: DINPI

Füzet: van

Vörös homokkő-bánya (amfiteátrum) (2016)

A falu határában egykoron egy vörös homokkő bánya üzemelt, ebből a kőzetfajtából épült környéken a sok-sok vörös köves épület. A bányát azonban bezárták és rehabilitálták, a hegyoldalban megmaradt „lépcsők” viszont egy ókori amfiteátrum hangulatát idézi.

A falu híres épületeinek és környező természeti csodáinak bejárását egy tanösvény segíti elő, amely a Városház térről indul és oda is tér vissza. 

Tanösvénytúrák: Köcsi-tó tanösvény (2016)

A Köcsi-tó környékét bejáró tansétaút a település második számú tanösvénye.

A körséta a felhagyott vöröshomokkő-bányászat korába repít vissza és annak helyén kialakult élővilágot is bemutatja.

A tanösvény adatai

Táv: 0,4 km

Állomások: 64

Üzemeltető: Balatonalmádi önkormányzat

Füzet: nincs