Csólyospálos határában világviszonylatban is jelentős
természeti értékén nyilvánított feltárás a Duna–Tisza közi réti mészkő előfordulását
mutatja be egy tanösvény segítségével.
Az évmilliók során a
homokbuckák között található mélyedésekben, az időszakos vízállások miatt édesvízi
karbonát képződés kezdődött el. Az itt fellehető vasoxidtól barnásfehér kőzetet
a Homokhátság népe csak „darázskőnek” nevezi, amit a darázsfészekre emlékeztető
lyukacsos szerkezete miatt kapott. A kőzet a Kiskunság egyetlen jó minőségű,
ugyanakkor könnyen megmunkálható szilárd építőanyaga, az Árpád-kortól napjainkig is használták. Számos
tatárjárás idején elromosodott vagy késő középkori templom alapfalában
megtalálható a darázskő.
Csólyospálos község határában a kőzet nagy kiterjedésű
természetes előfordulásával találkozhatunk. A falutól mintegy 1,5 km-re látható felhagyott kőbánya 1978-ban kapott természetvédelmi oltalmat. A helyszín
tulajdonképp olyan kőzettani típusszelvény, amely a Duna-Tisza közén gyakori
jelenség, de ehhez hasonlót világviszonylatban is csak néhány helyen
találhatunk. A csólyospálosi feltárás nemcsak geológiai és
természetvédelmi szempontból jelentős, hanem kultúrtörténeti értéket is képvisel, hiszen a
Duna-Tisza közi kőbányászat emlékhelye.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Csólyospálos Község
Önkormányzatával és a Szegedi Tudományegyetem Földtani és Őslénytani
Tanszékének együttműködésével alakította látogathatóvá a területet 2008-ban. A legutóbbi
felújítást követően a Duna-Tisza Közi pásztorépítményekkel rendezte be a tanösvényként
funkciónál ó feltárás környékén.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése