Túra: Búcsú a betyárokktól (2020)

 „nemcsak egyedül te vagy ezen a világon!
nézzél hát körbe szét!
a szemed igen, de a szavaidat nem imádom!
pillanatra maradj még!

ide figyelj, nézz ide, ne oda el,
nem veszed észre mit adok!
ne a szerepekkel, hanem az eszeddel.”

(Punnany Massif)

Lezáró sorozat

























Kiskunsági Piros 7.


Az év utolsó túráján sajnos búcsút kellet mondanunk a betyárok vidékétől, de ez nem jelenti azt, hogy soha nem jövünk el majd ide.

Bugac a környék ékköve, az itteni pusztai romantika kiegészül még a Felsőmonostori templomrommal is, amely egy teljesen új történelmi megvilágításba helyezi a Kiskunságot. S a terület két szépséges erdejét járva teljesen megfeledkeztünk a mindennapi gondjainkról, és önfeledten beszélgettünk a jövő évi tervekről. A jászszentlászlói titkos látnivalókért pedig igazán érdemes volt letérnünk a Pirosról.


forrás: openstreetmap.org


Útvonal:

Bugac – Felsőmonostori templomrom  – Farkasordító-domb  Monostori-erdő  Kalmár-kereszt  Monostori feltárás – kaszárnyarom  Kalmár-erdő – Kalmár-halom – szélmalomrom  Kerek-tó  Jászszentlászló


Táv és szintemelkedés:

28 km/ 73 m



Modern betyár

Kerek-tó és Nőszőfű tanösvény (2020)





A jászszentlászlói Kerek-tó a település közepén fekszik, és közel 100 éves múltra tekint vissza. Ugyanis az itteni szikes tó a helyiek egyik kedvenc fürdőhelye volt egykoron, sőt ekkor még minősített gyógyvíz volt a tavacska. Sajnos a rendszerváltás után a városvezetés nem látott fantáziát a terület turisztikai értékékében, ezért felparcellázták és eladták a tó partját. 


Napjainkra a megmarad időszakos vízállás kedvelt élőhelye a madaraknak, ezért természetvédelmi oltalom alatt áll. Egy 2019-es sikeres pályázat útján a megmarad sekély víz mellé, a főutca felől egy tanösvény alakított ki az önkormányzat. Az információs táblákkal is rendelkező tanösvényt a nőszőfűről nevezték el, s a tó növényvilágát és történetét mutatja majd be. A sétaút a tó mellett húzódó erdőben folytatódik, és egy tisztáson végződik, ahol szabadidő parkot létesítettek.

Németh Sándor-féle szélmalom (2020)


A településhatárában, a Bugaci út mellet áll Jászszentlászló pusztuló szélmalma. A Németh Sándor-féle szélmalom 1876-ban épült a jászkarajenőni lebontott szélmalom építőanyagának felhasználásával.

Kalmár-erdő (2020)


A Kalmár-erdő egy 9,5 hektáros hazai nyaras, telepített erdő, amely a Kiskunsági Nemzeti park egyik természetvédelmi területe. Az árnyasra azért figyeltek fel a természetvédők, mert itt él a fokozottan védett bugaci nőszőfű. De emellett más orchideafajok is megtalálhatóak itt: pl. a vörösbarna nőszőfű, a piros madársisak és a széleslevelű nőszőfű is.

Zsandár-kaszárnya (2020)

A 18. századtól pandúrok, zsandárok vigyáztak a puszta rendjére, és hogy „tűzközelben” legyenek, Alsómonostoron építettek számukra egy kaszárnyát. A téglából és vályogból készült épülethez gazdasági helyiségek és lóistálló is tartozott. 1920. táján a rendőrei bekerültek Bugacra, azaz Monostorfalvára. 

Sajnos az épületet az elmúlt évtizedek és a fosztogatók sem kímélték, napjaiban már csak néhány alapfal maradvány látható csak az erdőben.

Alsómonostori II. számú iskola (2020)


Az Alsómonostori II. számú iskola 1926-ban épült és még napjainkban is áll. 
Sajnos a körzetesítés következtében 1984-re a külterületi iskolák megszűntek, és magántulajdonba kerültek. De talán így sikerült az alsómonostori iskolát az erdeti építészeti formájában megőrizni az utókor számára.

Monostori-erdő (2020)





A bugaci Monostori-erdőt már 18. században is jelölik a térképeken, mint egybefüggő erdős terület. Az erdőtől keletre fekvő borókás-buckás résszel együtt igazán gazdag természeti egység húzódik a település határában. A 2010-ben átadott sárga túra is erre vezet, amely az itteni tanyavilágra és az évszádos múlttal rendelkező külterületi gazdálkodásra hívja fel a figyelmet. 


Az erdőben bandukolva több helyen útszéli keresztekbe botlunk, ilyen például a Kalmár-kereszt, amelyet a család 1982-ben állítatott. De a mögötte álló „Napsugárház” vagy a Bucka soron lévő Mendel Gáspár ház is a századfordulós népi építészet műremeke, ezért érdemes lenne védettség alá vonni ezeket az épületeket.
Mendel Gáspár háza

Farkasordító-domb (2020)


Bugac és környékének legmagasabb pontja a község központjától keletre fekvő Farkasordító-domb, amely tengerszint feletti magassága 126 méter. 

A helyi védelem alatt álló bucka „füzér” egyrészt történeti érték, az egykoron itt történő kivégzések miatt, de másrészt morfológiai különlegességet is képvisel. Ezen kívül még látványos is a környék a halmokat fedő természetesen borókák és fehérnyarak miatt.

Felsőmonostori templomrom (2020)



A Kiskunság új történelmi megítélését bizonyító, és hihetetlen gazdagságot mutató régészeti leletek kerültek elő egy 2009-ben végzett ásatás során, ugyanis a bugaci pusztában megtaláltak a Duna–Tisza-közének egykori régióközpontját, azaz Pétermonostorát. 

A Bugac település külterületén feltárt monostor valószínűsíthetően 12. század elején épült. A virágzó udvar egy kis kolostorból és egy hatalmas, háromhajós bazilikából állt. A monostor 1220-30 között átépítették, a bazilikát egy nagy előcsarnokkal toldották meg és ekkor kapta két tornyát is. Sajnos a tatárjárás környéket sem kímélte,1241 és1242 között az itt élő embereket elüldözték, vagy legyilkolták. A történtek után a környékre kunok települtek, akik ugyan létrehoztak egy falut itt, de az épületeket elbontották, és széthordták építőanyagként.
 

A 21. századi feltárás követően találtak itt római zarándokjelvényt az 1200-as évekből, tatárjárás előtti pénzeket, és egy Szent Péter-ereklyetartót, amely európai szinten is szenzációs leletanyag. Ezeket a nagy jelentőségű tárgyakat az ásatást végző Kecskeméti Múzeum szándékozik majd kiállítani

Szent István király templom (2020)



Bugac katolikus templomának tervezésekor arra törekedtek az alkotók, hogy a falu határában feltárt középkori monostorra hasonlítson. A monostorom a bizonyítéka annak, hogy település már Szent István korától kezdve lakott.

A környéken elsőnek a mai Alsómonostoron épült fel katolikus istenház 1920-ban. Ezt követően Monostorfalva (Bugac) is templomépítésbe fogott, az ünnepélyes alapkőletételre 1932-ben került sor. De a „csonkatornyos” épület csak sok-sok nehézség árán készült el, és végül 1934. szeptember 8-án, Kisasszony napján szentelték fel. A templom építéséhez felhasználták a monostori romok tizenhat homokkövét, amelyek a mai napig kilátszanak a vakolat alól.



Túra: Kolon-tó kerülő (2020)

 „Öreg hajósunk
Karja reszketett,
Havas ormokról
Zúgtak a szelek,
A tó harsogott,
Hívott, kiabált,
Zúgott, jajgatott,
A tó nevetett.
Szálltunk, hajóztunk.”

(Ady Endre)

Útra keltünk

























forrás: openstreetmap.org


Útvonal:

Izsák, focipálya - Tókás - Páhi és Izsáki rétek - Matyó-halom (S) - Nagy-víz - Bikatorok tanösvény - Öreg-víz - Aqua Colun tanösvény - Izsák, focipálya 


Táv és szintemelkedés:

30 km/ 43 m



A tó örült nekünk

Tanösvénytúrák: Aqua Colun tanösvény (2020)



Az izsáki Aqua Colun tanösvényt a Kiskunsági Nemzeti Park hozta létre, hogy még jobban felhívja figyelmet a Kolon-tó madárvilágára, hiszen több madármegfigyelő kilátó is helyet kapott a tó mellett.

A tanösvény Izsákról, a sportpálya mellől indul és a nemzeti park madárles-kunyhójáig vezet, és eközben ismerteti a Kolon-tó jelenlegi állapotát és bemutatja az itteni nagy kiterjedésű nádas-mocsár gazdag élővilágát.

A tanösvény adatai
Táv: 3,5 km
Állomások: 5
Üzemeltető: KNPI
Füzet: van

Öreg-víz (2020)


A Kolon-tó legnagyobb egybefüggő felületét az 1980-as években, mesterségesen alakították ki. 

Az Öreg-víz néven elhíresült területnek két figyelemre méltó vendége is akad, az egyik a fehér tündérrózsa, a másik pedig az itteni vidraállomány. A megfigyelésüket nagyban elősegíti, hogy egy pallósoron lehet megközelíteni a víz fölé benyúló madárvártát.

Tanösvénytúrák: Bikatorok tanösvény (2020)



2010-ben került kialakításra a Poszáta tanösvény „örökségét” átvevő Bikatorok tanösvény, amely a nevét az itteni buckavonulatról kapta. 

A Nagy-víztől induló sétaút először egy 117 méter magas kettős buckára vezet fel, majd megkerüli a Madárvártát és visszatér a kiinduló pontjához. Az információs táblákat olvasva a Kolon-tó és a környező homokbuckák élővilágát ismerhetjük meg. A tanösvény legmagasabb pontján egy kilátó is áll, de sajnos rossz állapota miatt le van zárva a látogatók elől.

A tanösvény adatai
Táv: 3 km
Állomások: ?
Üzemeltető: KNPI
Füzet: nincs

B. Bognár tanya (2020)


A Kolon-tó szomszédságában álló nádfedeles kisházikó egykoron egy helyi halászcsalád lakhelye volt.
A 19. század második felében épült tanya ma a Kiskunsági Nemzeti Park kutatószállása és vendégháza.
A paddokkal is rendelkező pihenőhely az egykori Poszáta tanösvény egyik állomása volt, napjainkban pedig a Bikatorok tanösvény vezet el mellette.

Kolon-tó (2020)

Izsák nyugati oldalán található a Kiskunsági Nemzeti Park egyik legféltettebb területe, amely egy a Közép-Európa legnagyobb édesvízi mocsarai közül. A 2962 hektár kiterjedésű Kolon-tó a Homokhátságba benyomuló holocén Duna-ágból alakult ki. A tó elöregedésével keletkezett a mai mocsárvidék különleges és páratlan növény- és állatvilága rendelkezik. Ezáltal a vizes élőhely szigorúan védett terület, olyan nemzetközi egyezmények hatályai alatt áll, mint UNESCO Bioszféra rezervátum vagy a ramsari-egyezmény.


A Kolon-tó egyik leglátványosabb része az úgynevezett Nagy-víz, amelyet egy kilátódombról lehet megcsodálni. 
2012-ben készült el a 40 hektáros vízfelületet egy nagyszabású élőhely rekonstrukciója, amelynek eredményeképpen létrejött a tóba benyúló impozáns sétaútként és kilátóként is funkcionáló töltésdomb. Innen indul a Bikatorok tanösvény is, amely az egykori tájat, a tájátalakításokat, illetve a homok és a láp élővilágát hívatott bemutatni.

Matyó-halom (2020)



A tó nyugati oldalán, a Matyó nevezetű területrészen az egykori ős-Duna által lerakott futóhomokból kapun egy kis ízelítőt. 

A Matyó-halom és környéke egy homokpusztagyeppel borított buckavidék, amelyre a borókás-nyárasokkal tarkított árvalányhajas homoki gyep a jellemző. Az itteni buckákról a tóra nyíló kilátás is egyedi, hiszen egy nagy kiterjedésű vízfelület tárul elénk.

Vénepörfás Tanya (2020)


A Vénepörfás Tanya a Kiskunsági Nemzeti Parkban, a Kolon-tó partján, egy fenyves erdő közepében fekszik.
A nádfedeles kis házikó két szobája 2 és 4 fő számára elegendő szálláslehetőséget nyújt. Ideális a horgászni, lovagolni és kirándulni vágyóknak, de akik csak a természet csendjére vagy változatos növény- és állatvilágra vágynak azok is megtalálják itt a számításukat.

Páhi rétek és Izsáki legelők (2020)


A Kolon-tó déli és a keleti oldalán húzódnak a Kiskunsági Nemzeti Park által kezelt Páhi rétek és Izsáki legelők. 

A tó Páhi felőli oldalán a láp és sztyepp rétek az uralkodók, amely látványát néha megtöri egy-egy magányosan álló vadkörtefa. A réten szórványosan álló famatuzsálemek közül néhányuk életkorát 150-250 évesre becsülik.
A Kolon-tó nyugati oldalán pedig mintegy ötszáz hektáron télen-nyáron nagytermetű szilaj marhák legelésznek.

Tókás (2020)


A Kolon-tó északi részén, Izsák határában található a Tókás, amely egy mozaikos vizes élőhely.

A tónak ez az egyik legváltozatosabb része, ugyanis a valamikori tőzegbánya helyén a nyíltvizek, télisásosok, és erdőfoltok is láthatóak. Az itt álló kilátóból pedig a változatos terület növény-, rovar- és madárvilágát lehet megfigyelni.

Református templom (2020)


Az izsáki református gyülekezet 1747-ig a falu régi körtemplomát használta, az ellenreformáció idején pedig egy sártemplomban tartotottak istentiszteletet. 1792–1794 között Körtvélyesi Imre lelkipásztor vezetésével, és a gyülekezet segítségével épült meg a ma is látható barokk templom. A 40 méteres tornyot csak később, 1806-ban toldották az épülethez.

I. világháborús emlékmű (2020)


A Kossuth Lajos tér központján áll az első világháborúba Izsákról besorozott és hősi halált halt katonák emlékműve. Az 1924-ben állított alkotás Siklódi Lőrinc szobrászművész munkája, amely két egészalakos katonát ábrázol. A talapzaton pedig az elesettek névsora olvasható.

Fájdalmas Szűzanya (2020)


Az izsáki katolikus templom kertjében ál egy régi, barokk szobor, amely a „fájdalmas anyát” ábrázolja.
A szobor 1763-ban készült, és 1942-ig az újszászi Uzovics kastélyban állt. A Krisztust ölében tartó Máriát ábrázoló alkotás eredetileg festett szobor volt, legalább is erre enged következtetni a rajta talált festéknyomok.

Szent Mihály főangyal templom (2020)

Az izsáki katolikus templom 1801-1815 között épült klasszicista stílusban. 

Előtette a település 1694-ben emelt körtemplomát használták a reformátusokkal felváltva. Ez az épület az 1700-as évek végén már szűknek bizonyult, és az állapota is leromlott. Sajnos az új templomot egy ízben földrengés sújtotta ezért 1896-ban újjá kellett építeni a megrongálódott tornyot.

A copfstílusú oltár és a szószék a templommal egy időben készült. Az oltárképét Schwarz József festette 1811-ben, orgonáját is ekkor kapta.

A templomhoz egy ereklye is tartozik, még pedig II. János Pál pápa szentvére, amelyet Stanislaw Dziwisz Lengyel bíboros adományozta a városnak.

Túra: Bugaci hurkolás (2020)

 „Hej puszta, puszta, nagy bugaczi puszta:
Hej de nagy vagy mint a mönnyég maga:
Halandó szem be nem láthat téged:
Csikós, gulyás, futóbetyár nem éri a végöd. 

Messzi tekint a karcsú kútágas;
Magos hogy én gomb helyett ül a sas:
Furulyaszó hallik le a dombról,
Hosszú kürtszó az itató kútról.”

(Bugaci bordal)

Hej puszta, puszta

























Kiskunsági Piros 6.



Nem mehettünk el a Kiskunsági Pirossal úgy Bugac mellet, hogy nem időzünk az itteni megannyi csoda felfedezésére még egy napot.
Egy kicsit szomorkásan kezdődött a reggelünk, ugyanis az egykoron itt kanyargó kisvasút, míg üzemelt pont a bugaci romantikának adta meg a sava-borsát. Érdekes, hogy a gyaloglásunk során háromféle különböző alföldi tájformát is érintettünk. Míg a túránk kezdetén vegyes fás erdőkben sétáltunk, s a közepén a pusztáé volt a főszerep, a nap végén pedig egy homokbuckás kaland várt reánk.


forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Bugac – Alföldfásítási MúzeumBugac-Felső (P+)  Határhalom – Hittanya  Boróka tanösvényPásztormúzeumBugac-puszta (P) – Bugaci Csárda – Bugac-Felső (Z) – Farkasordító-domb  Bugac


Táv és szintemelkedés:

29 km/ 73 m



Édes november