Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom (2026)

Kunpeszér érdekes küllemű temploma 1981-ben épült a Titkosértelmű Rózsa (ROSA MYSTICA) tiszteletére. A torony nélküli templomot 2008-ban felújították, amely ekkor kapta a két vasbeton lábon álló harangját.

Szent László római katolikus templom (2026)

A település központjában áll a 2009 és 2010 között épült, Szent László tiszteletére felszentelt templom.

A modern istenház és a 24 méter magas torony hamar elkészült, amely megépítését egy alapítvány szorgalmazta. A templom 3 haranggal rendelkezik: a Szlezák haranggal és 2 újabb harang, az utóbbiakat Marek Kawiński öntötte 2016-ban.

Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom (2026)

A település központjában található Ladánybene büszkesége az eklektikus stílusú római katolikus templom.

A ladánybenei Kovács Pál lelkész javaslatára kezdeték el a mai templom megépítését 1940-ben. Sajnos az építkezésbe a II. világháború is beleszólt, így csak 1948 novemberére készült el teljesen a templom. A Boldogasszonyról elnevezett új templomot dr. Pétery József váci megyés püspök szentelte fel.

2015-ben a templom nagy ajándékot kapott, ugyanis egy nagyméretű, faragott keresztutat adományozott Varga László. A fotóművész és népi fafaragó Dabason él, de Ladánybene szülötte.

Szent Simon és Júdás Tádé apostolok római katolikus templom (2025)

A helybeliek segítségével, 1754-ben épült fel az érsek által megígért templom. 1780-ban a meglévő épületet kibővítették, 1925–ben pedig újabb részeket toldottak a szentélyhez.

Az eklektikus stílusú templom belsejét Róth Miksa üvegfestő budapesti műhelyéből kikerült, nagyon szép üvegablakok díszítik. A képek bibliai jeleneteket és szenteket ábrázolnak. A főoltár stukkós díszítésű felépítményét Schilli János helybeli, világjáró, szobrász, kőfaragó, festő, fényképész készítette. Szent Simont és Szent Júdás Tádé apostolokat (templom védőszentjeit) ábrázolja a főoltáron látható festmény. 

Még egy misztikus történet is kapcsolódik a templomhoz, 1923. augusztus 27-én Schönfelder József leesett torony építésekor és „épségben maradt.” A toronyajtó feletti festményen ez történet elevenedik meg.

Szent Család római katolikus templom (2025)

A keceli Szent Család-templomot 1980-ban építették az újfalui részen. A modern stílusban készült istenház egy különleges Szent Család-ikont rejt, amelyet Krokker Krisztina, Nagypáliban élő ikonfestő művész készített el.

Szentháromság római katolikus templom (2025)

A mai templom elődje 1738-ban épült a ledőlt Szent Kereszt-templom egykori helyén, annak köveinek felhasználásával. Ezt a templomot 1798-ban megnagyobbítottak város lakosságának növekedése miatt. A késő barokk stílusú épület mostani formáját 1802-ben kapta.

A templom belsejének különlegessége a klasszicista stílusban készült főoltár, amelyet az 1738-ban épült templom Szentháromság képe díszíti. A templom hajójában több barokk szobor is látható, amelyek jellemzően 19. században készültek.

Temetőkápolna (2025)

A Császártöltési út mellet található Kecel római katolikus temetőkápolnája, amely 1858-ban épült Turcsik János kőművesmeste engedélyével és Molnár János plébános közbenjárásával. A szabadon álló, egyhajós, félköríves szentélyzáródású barokk kápolna kriptakápolna is, ugyanis az épület alatt a Posgay család sírboltja található.

Szent József római katolikus templom (2025)

A kiskőrösi római katolikus egyház temploma 1826-ban épült neobarokk stílusban. Az épület belsejében látható főoltár a 17. században készült barokk alkotás, rajta a Szent Ambrust és Szent Jánost ábrázoló hársfából készült szobrok állnak. A templom 1943-ban készült belső festésének érdekessége, hogy Karol Malczyk a II világháború idején hazánkba menekült lengyel festőművész a szenteket és a bibliai jelentek szereplőit kiskőrösi emberekről mintázta.

A templom belsejében különösen szép látványt nyújt még a Szent Lászlót és Szent Margitot ábrázoló színes ablakok, amelyek 2014-ben készültek. A karzat mellvértjén pedig a hősi halált halt Leányfalusi Károly kántor-hitoktató portréja látható. 

A templomnak toronyzenéje is van, amelyek 7:05 és 12:05-kor és 19:05-kor az ünnepkörnek megfelelő zeneszámok szólalnak meg.

Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom (2025)

A csengődi Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom 1901-ben épült, klasszicista stílusban. Az egyhajós, homlokzati óratornyos templom délnyugati oldala félköríves szentélyben záródik.

Kisboldogasszony római katolikus templom (2025)

A város központi terén áll a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére felszentelt késő barokk stílusú római katolikus templom, amely környék egyik legnagyobb istenháza.

A ma látható impozáns templom helyén egykor csak egy vesszőből font, sárral betapasztott építmény állt. A mai templom megépítését 1744-ben kezdték el az alapkövek elhelyezésével. Az építmény végül csak 1756-ra készült el, a torony megépítése pedig 1761-ben fejeződött be. A 18. század végére azonban a kőtemplom már szűkösnek bizonyult, ezért 1805-1809-ben kibővítették Rabl Károly vezetésével az istenházat. 1816-ban tornyot is átépítették, ekkor nyerte el 42 méteres magasságát.

A templom kialakításának különlegessége, hogy a szokásokkal ellentétben a torony nem a bejárat felett, hanem az épület ellenkező oldalán található.

A templom belsejében lévő Szűz Mária születését ábrázoló főoltárkép 1817-ben került ide, megalkotója pedig Schöfft József Károly magyar oltárképfestő volt. A további a két mellékoltárkép Nepomuki Szent Jánost és Szent István ábrázolja. valamint 1828-ban újabb két szentet ábrázoló kép került a meglévők mellé: a Szent Anna és az Szent Erzsébet. A belső tér értéke még Páduai Szent Antal szobra, valamint Csontos Imre hagyatékából ide került Szent József halálát és a Szent Családot ábrázoló festmény.

Szent Imre római katolikus templom (2025)

A település központjában álló katolikus templom 1937-ben épült klasszicista stílusban. Az istenház Szent Imre magyar királyi herceg nevét viseli.  A templom oltárképét Márton Lajos festőművész készítette, amelyx templommal egy idős.

A templom előtt látható még egy emlékkereszt, amelyet az I. világháborúban elhunyt hősi halottak emlékére állítottak.

Lisieuxi Szent Teréz római katolikus templom (2025)

A templom 1929-ben épült fel Fridrich Lajos építészmérnök tervei alapján. Az építmény éke a kiskunsági városházákhoz hasonlító szecessziós hatást keltő torony. A telek formájához igazodó épületben kántor(tanítói) lakás, kápolna és tantermek kerültek kialakításra. Az adakozó hívők ajándéka a templom egyik harangja, a keresztelő kút és a homlokzaton látható Jézus-szíve szobor.

Szent Fülöp római katolikus templom (2025)

A községháza szomszédságában álló katolikus templomot 1933-ban építették, és Szent Fülöp tiszteletére szentelték fel. Az épületet 2005-ben teljeskörű felújították Vass-Eysen Ervin tervei alapján. A kívül és belül is teljesen új arculatot kapó kis templom ekkor kapta a tornyát.

Szent Kereszt feltalálása-kápolna (2025)

Kisizsákon az istentiszteleteknek évtizedeken át a helyi iskola adott otthont. 1999-ben kezdődött meg a mai istenház története, azzal hogy letették a kápolna alapkövét. A Farkas Gábor Ybl-díjas építész által készített tervek alapján épült kápolna végül 2004 őszén készült el.

A kisizsáki kápolna ökumenikus, de Szent Kereszt tiszteletére szentelték fel. Az épület fából faragott oltára a Megfeszítettet ábrázolja, amely a református istentiszteletekkor becsukják, és ilyenkor a református címer látható rajta.

Zöldhalmi Kisboldogasszony-kápolna (2024)

A zöldhalmi kápolna az iskolával együtt épült 1910-ben, és a falakon belül állt,akkoriban. Ezekeben az időkben a kápolna éke egy gyönyörű Mária-szobor volt, amely a Szűz Anyát a kis Jézussal a karján ábrázolta. A kápolna titulusa Kisboldogasszony volt, ezért mindig ősszel szeptember 8-a környékén búcsút rendezetek itt. A kommunista rendszerben megpróbálták megsemmisíteni a kápolnát, berendezését kidobták, és az oltárkövet is széttörték.

Az iskola privatizálásakor az egyháznak joga volt a szentmise megtartása az épületben, így az új tulajdonos inkább a dűlőút másik oldalán lévő kis erdőben építette át a kápolnát. A takaros épület 1994-ben épült fel, és azóta is a zöldhalmi lakosok minden évben ragaszkodnak ahhoz, hogy legalább a Kisasszony-búcsú meg legyen itt tartva.

Árpád-házi Szent Erzsébet római katolikus templom (2023)

1733-ban már állt Bácsbokod temploma, amely egy kis nádfedeles imaház volt és a mostani templom helyén állt. A ma is látható egyházi épület alapjának számító kőteplomot Grassalkovich Antal özvegye, Klobusiczky Terézia emeltette 1780-ban a bátmonostori apátság tégláit felhasználtatva. Az Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt új barokk templom a bunyevácok betelepülése miatt a 19. század végére szűkössé vált. Ezért a templom kibővítették Foerk Ernő és Petrovách Gyula tervei alapján 1913-ban, amely érintette a szentély, a kripta, sekrestye, oratórium és kereszthajó megnagyobbítását.

1911-ben a  templom felújítás során az addigra elöregedett kormos oltárokat díszítő festmények helyett újakat festettek.

Szent Anna-kápolna és kálvária (2023)

A település temetőjében, közel 100 éves gesztenyefák alatt húzódik a bácsbokodi kálvária, melynek végében díszként ott áll a Szent Anna-kápolna.

A társadalmimunkában elkészített kálváriadombon álló kápolnát Vidákovits Anna és Schweibert Tamás adományából építették fel 1895-ben Spitznagel Ferenc tervei alapján. Még ugyan ebben az évben a hívők adományából kőből és téglából készült kálvária is felépült. A régebb óta itt álló fakereszteket is ekkor tájt cserélték le.

Szent Kereszt feltalálása római katolikus templom (2023)

Bácsbórsód katolikus templomát Latinovits György építette, és 1781-re készült el. A Szent Kereszt feltalálása tiszteletére szentelt barokk épületet 1854-ben felújították, és az addigi fából készült tornyát pedig kőre cserelélték.

Az építtetők, a Latinovits-család címere ma is ott látható a torony középtengelyében a főpárkány alatt.

Urunk Színeváltozása római katolikus templom (2023)

Csávolynak már a 18. században is volt egy kis kápolnája, legalább is erről tanúskodik a temetőkápolnában lévő 1722-ben öntött harang. Ekkoriban még a Bajáról átjáró a ferences rendi barátok látták el az egyházi szolgálatot. A ma is látható egyhajós templomot Patacsics Ádám érsek építette fel 1783-ra, az építtető címere ma is látható az épület homlokzatán. A késő barokk stílusú templomot 1883-ban három hajósra bővítették, a szentély barokk berendezését pedig kicserélték klasszicista jellegűre. Ekkor tájt készült el Johann Höfrich festő Raffaello Urunk színeváltozásának képének másolata, amely ma is az oltár fölött látható.

A templomban Szent Péter és Pál szobrai és a Magyarok nagyasszonya szobrai láthatóak. Az oldalhajóban két mellékoltár, a Boldogságos Szűz Mária illetve Szent József oltár található még. A templomban őrzik továbbá II. János Pál pápa hajának ereklyéjét.

Szent Mihály főangyal-kápolna és kálvária (2023)

A csávolyi temetőben álló Szent Mihály-kápolna 1929-ben épült egy régebbi épület helyén. A kápolna építtetője Fritz József volt, aki Kóbor Ferenc vállalkozót bízta meg, hogy Olaszországi mintára építsen kápolnát ide. A romantikus, eklektikus stílusú, Észak-Lombardiában jellemző épület, hazánk egyetlen ilyen jellegű kápolnája.

A kápolna előtti kálvária az 1930-as években épült a település német származású lakosai összefogásával.