Szent Anna római katolikus templom (2026)

Hangony már középkorban is volt egy temploma, amely a falutól észak-nyugatra fekvő Barátvölgyben állt. Ezt a templomot a pálos rend építette kolostoruk mellé 1368-ban. A feltevések szerint a kolostor épületeit a török az 1552-es nagy északi hadjáratukban égették fel.

A ma is látható, Szent Anna tiszteletére felszentelt barokk stílusú templom 1746 körül épült, de tornya csak később, 1842-ben készült el.

Szent Anna-kápolna (2026)

A makói római katolikus temetőkápolnát 1829-ben Viblitzhauser János serfőző mester építtette felesége, Hánsl Anna nyughelyéül. A Giba Antal tervei alapján készült klasszicista stílusú kápolnát Szent Anna tiszteletére szentelték fel. A kápolna kriptájába az építtető feleségén kívül több makói plébánost is ide temettek el.

Szent Anna-kápolna (2026)

Normafa régebbi kápolnája 1825 és 1830 között épült az Anna-rét szélére. A kis erdei kápolnát Szent Anna tiszteletére szentelték fel, és később népszerű zarándokhellyé vált. Akkoriban Anna-napokon az emberek Budakesziről és az angol kisasszonyok Zugligeti zárdájától zarándokoltak ide. 1952-53 körül a kommunista munkásszervezetek lerombolták kápolnát, amely emlékét jó néhány esztendeig csak egy vadgesztenyefára akasztott Szent Anna-kép őrizte. A kápolna újjáépítése csak a rendszerváltás után, 1992-ben került sor.

A Budapest-Zugliget egyesület megalakulásának 100. évfordulójára a Salamin család segítségével, széleskörű társadalmi összefogás épült újjá a népszerű kápolna.

Szent Anna római katolikus templom (2024)

Bozsok középkori eredetű templomát 1630-ban szentelték fel, majd 1743-1772 között renoválták és bővítették. Az egyhajós, egyenes szentélyzáródású, tornyos épület kertjét erődszerű kerítés veszi körül. A templombelső szentély felőli oldalán a hajófalban még láthatóak az eredeti középkori vakolattöredékek.

A templom barokk főoltárát Jézus és Mária faragott szobrai díszítik, az oltárkép pedig Szent Annát ábrázolja, amint olvasni tanítja Máriát.

Szent Anna-kápolna és kálvária (2023)

A település temetőjében, közel 100 éves gesztenyefák alatt húzódik a bácsbokodi kálvária, melynek végében díszként ott áll a Szent Anna-kápolna.

A társadalmimunkában elkészített kálváriadombon álló kápolnát Vidákovits Anna és Schweibert Tamás adományából építették fel 1895-ben Spitznagel Ferenc tervei alapján. Még ugyan ebben az évben a hívők adományából kőből és téglából készült kálvária is felépült. A régebb óta itt álló fakereszteket is ekkor tájt cserélték le.

Szent Anna római katolikus templom (2023)

Zalatárnok első templomát 1500 körül építették a ferencesek valószínűleg gótikus stílusban. 

A mindössze csak fél évszázad megélt épületet a törökök, dúlás idején az itteni kolostorral együtt várrá alakították. Az elromosodott maradványokat 1755-ben építették újjá, és Szent Annának, a Boldogságos Szűz Mária édesanyjának tiszteletére szentelték a templomot. Az épület a 19. század közepén megint felújították, ekkor tornyot is építettek, és barokkra változtatták stílusát.

Szent Anna római katolikus templom (2023)

A település ma is álló barokk stílusú római katolikus temploma 1746-ban készült el, és Szent Anna tiszteletére szentelték fel. Az ekkor még szerény méretekkel rendelkező épület kibővítésére 1783-1787 között került sor. Később a meglévő templom két oldalhajóval és szentély résszel toldották meg, amely terveit Foerk Ernő készítette. 

A templom belsejében létható főoltárkép Szent Annát ábrázolja, amint a Szent leányát imádságra tanítja férje, Szent Joachim társaságában.

Szent Anna római katolikus templom (2023)

Algyőn a Kastélykert utcában áll a Szent Annáról elnevezett templom, amely az 1936-os átépítése után nyerte el mai gótikus és barokk formáját.

Egyes feltételezések szerint már a 13. században állt a Tisza mellett egy istenház, ezt a templomot 1755-ben teljesen átépítették és nem sokra rá le is égett. 1788-89 között a gyülekezet új templomot építtetett, de ezt az épületet az árvizek súlyosan megrongálták. Ezért az 1930-as években szükségessé vált templom kijavítása és bővítése, s az épület ekkor kapta a különleges 90 fokban elforgatott hajóját is. A templom tornyának érdekessége még, hogy a 14. századból való harmadik Dömötör-temploméval mutat meglepő hasonlóságot.

Szent Anna-kápolna (2023)

A Zalakaros régi központjában található barokk Szent Anna-kápolna 1880 és 1890 között épült, feltehetően egy 13. századi templom helyére. A település templomaként funkcionáló épületet az 1960-as évek végén átalakították, a főoltárt és a szószéket elvitték, a szentély főoltárképe pedig átkerült a hajó részbe. Napjainkban a Kovács Gyula 1970-ben készült falfestményeit csodálhatjuk meg a kápolnában.

Az épület előtt áll egy rokokó hatású kőkereszt is, amely 1891-ből származik.

Zalakarosi keresztek (2023)

Arany-Németh-kereszt, 1949

Zalakaros belterületén több hasonlóan kialakított keresztet is láthatunk, ezek egy része a korpusz alatt álló mellékalakok miatt érdekes. Ugyanis a feszületek tövében kialakított fülkeszerű mélyedésben általában Szűz Mária, Szent József, és Szent Anna áll. Az ilyen fajta keresztek készítője a pacsai kőfaragó, Blázovics István volt.

Németh-Marton-kereszt, 1942

Bazsó-kereszt

Segítő Mária-szoborcsoport (2022)

A Szeplőtlen fogadtatás mészkőoszlop Szeged legkorábbi emlékszobrainak egyike volt egész 1944-ig, amikor is találat érte és ezért lebontották. A 18 század közepére datált szoborcsoportot a kolostorban folyó építkezések során találták meg, majd 42 év után restaurálták és újjáépítették. 2006-ban került végső helyére az Alsóvárosi ferences templom bejárata elé. Az oszlop tetején a Segítő Mária látható, két oldalán pedig Szent Anna és Szent Joachim alakja látható.

Szent Anna és Szent Joachim román ortodox templom (2022)

Az alsótömösi román ortodox templom a kornak és az országos hagyományoknak megfelelően neobizánci stílusban épül. A kápolna nagyságú épület jelenleg még nincs befejezve, egyelőre a pincében tartanak istentiszteleteket.

Szent Anna-kápolna és Wenckheim kripta (2022)

A szabadkígyósi Wenckheim-majorság épületei közül emelkedik ki a földhalmon álló Szent Anna-kápolna.

A kápolnát Wenckheim József Antal építtette 1844-ben Czigler Antal tervei alapján. A klasszicista stílusú, egyhajós, homlokzati tornyos, egyenes záródású szentéllyel rendelkező épület mögött pedig az Ybl Miklós által tervezett Wenckheim családi kripta található. A kriptában nyugszik Wenckheim József Antal gróf is, akiről Jókai Mór Egy magyar nábob című regényének egyik főszereplőjét mintázta.

A kápolnához tartozik az a diadalív is, amely 1857-es császári látogatásra készült. Ferenc József császár és felesége Erzsébet királyné Orosházára tartva megpihent Ókígyóson, az akkor még kislány Wenckheim Krisztina verssel köszöntötte az uralkodói párt. A diadalív egyik oldalán az „Éljen a haza!”, a másikon pedig az „Isten hozott.” felírat látható. Az építmény szerencsésen túlélte a II. világháborút, de 1949 telén traktorral lerombolták az emlékművet. A jelenlegi 2003-ban építették fel, és az eredetinek a mása.

Szent Anna római katolikus templom (2021)

Bánd műemlék temploma 1795-ben épült barokk stílusban, védőszentjének pedig Szent Annát választották.

A templom fazsindelyes tetőszerkezete a 19. században leégett, ezért 1863-ban újjá építették, tornyát pedig 1884-ban emelték.

A templombelső berendezései copfstílusúak, a főoltár és a szószék 18. századból valók.

Szent Anna római katolikus templom (2021)

Dunaföldvár belvárosában, a vár szomszédságában áll a Szent Anna templom, amelyet Ferences Plébániatemplomnak, és Barátok Templomának is szoktak nevezni.

A barokk templomot 1736-ban kezdték el építeni a Dunaföldvárra érkező ferencesek, amely végül az 1780-ra készült el. A templom valószínűsíthetően egy középkori bencés apátság alapjaira épült, ezt a tényt a történészek még napjainkban is próbálnak bizonyítani.

A templom főoltárképe Szent Annát ábrázolja, a berendezése pedig jórészt az itteni szerzetesek munkái.

Szent Anna-kápolna (2021)

 

A palatincai kápolna 1814-ben épült barokk stílusban.

A Szent Anna titulust viselő kápolnát 1990-ben felújították, de napjainkban elhanyagolt állapotúnak tűnik.

Szent Anna-kápolna (2021)

Takaros kis kápolna áll a 6-os főút mentén Kakasd központjában.

Az egyházi épületet a környék német lakossága emeltette a 18. században, és Szent Anna tiszteletére szentelték fel. Az egykoron búcsújáróhelynek számító kápolna fő ékessége az a Madonna szobor, amelyet az ide érkező bajor telepesek hoztak magukkal az óhazából.

Szent Anna római katolikus templom (2020)

A miskolci Szent Anna templom a város egyik legkisebb temploma, amelyet a helyiek Vöröstemplomként is szoktak emlegetni.

A Szent Anna téren álló épület 1826-ban készült klasszicista stílusban.
A szintén klasszicista orgonát pedig Angster József készítette 1894-ben.

A templom temetőjében olyan neves személyiségek nyugszanak, mint első operaénekesnőnk Déryné Széppataki Róza, és híres festőnk, Munkácsy (Lieb) Mihály nővére, Lieb Cecília.

Szent Anna-kápolna (2019)

A jánossomorjai (Szentjános) kápolna 1813-ban épült a pestises időkben tett fogadalom beváltásaként. A faszerkezetű épületet az 1831-32-es években alakították át, a nagy kolerajárvány idején ismét fogadalomból. A tégla kápolnát egy évtizeddel később megint fel kellett újítani, ennek költségeit a közösség finanszírozta.

Az egyhajós épületet belső festését Josef Schmitz készítette, a Mária neveltetését ábrázoló oltárképet pedig Sebastian Maisch festette.

A barokk stílusú kápolna állapota a II. világháború után folyamatosan romlott és az útépítést is akadályozta. Viszont sikerült elkerülnie a végső pusztulást, ugyanis 1982-ben a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumba szállították és újra felépítették.

Szent Anna római katolikus templom (2019)

Már a középkorban Debrecen vallásos katolikus település volt, több nagy templommal. Sajnos ezen épületek nagy része eltűnt az évszázadok viharában.

1551-től a város kálvinista vezetése megtiltotta a katolikusok letelepedését a városban, templomaikat pedig a reformátusok foglalták el. A debreceni katolikus egyházi élet újraalapítója gróf Csáky Imre váradi püspök, bíboros volt.  Az 1693-ban kiadott Lipót-diploma végre visszaengedte a katolikusokat és számukra templomhely „kimutatásához” kötötte a törvényhozás.

A Szent Anna templom megtervezésével a milánói születésű Giovanni Battista Carlonét bízta meg a Bíboros. A nyugodt homlokzatú, torony nélküli barokk templom 1721-1746 között készült el és a plébánia vezetését pedig a piarista atyák vállalták el. A Szűz Mária édesanyja, Szent Anna tiszteletére felszentelt katedrális 1811-ben megrongálódott a tűzvészben, s ezért 1834-ben felkérték Povolny Ferencet, hogy a templomot újítsa meg és tornyokat építsen hozzá. A sisakos tornyai már copfstílusban készültek le, de az épület homlokzatán megmaradtak a Carlone család tagjai faragta, szenteket ábrázoló mészkőszobrai.