Tanösvénytúrák: Sötétvölgyi tanösvény (2021)

A Sötétvölgy a Szekszárd-Geresdi-dombság egyetlen természetvédelmi területe, amely bár „csak” helyi védettség alatt áll, mégis számos növényritkaság és védett állat élőhelye.

A Sötétvölgyi-erdő 1977-ben létesült 511 hektáron, amely napjainkban Tolna megye legidősebb erdeje. Az itteni 170 éves cseres tölgyes társulások rendkívül gazdag botanikai értékkel rendelkeznek, olyan védett növényfajok találhatóak itt, mint például a ligeti csillagvirág, a májvirág, a szúrós csodabogyó, a bíboros kosbor, vagy a turbánliliom. Emellett a völgy különlegeségei még az itt fészkelő védett madárfajok is.

A Duna- Dráva Nemzeti Park 2004-ben alakíttatta ki a Sötétvölgyi tanösvény a természetvédelmi terület belsejében. A Sötétvölgy különlegeséget bemutató sétaút, mintegy 4 km hosszan, és 9 állomáson keresztül vezet az erdőrengetegben.

A tanösvény adatai:

Táv: 4 km

Állomások: 9

Üzemeltető: DDNPI

Füzet: nincs

Faluház (2021)

Kakasdon az ide települt két nemzetiségnek, és azok összefonódásának állít emléket a Makovecz Imre által tervezett Faluház.

1987-ben régi művelődési ház lebontása után épült fel a két tornyos épület, amely egyik oldalán a régi jellegzetes sváb templom tornyának földre helyezett másolata áll. Míg a másik oldalon egy hagyományos székely harangtoronyra emlékeztető deszka épület kapott helyet. A tornyok között egy összejöveteleknek szolgáló bálterem, és egy vendéglátóhely található.

A falu lakossága bizonyítva a helyi összefogást, nemzetiségi hovatartozásától függetlenül részt vett az építésben.

Szent Anna-kápolna (2021)

Takaros kis kápolna áll a 6-os főút mentén Kakasd központjában.

Az egyházi épületet a környék német lakossága emeltette a 18. században, és Szent Anna tiszteletére szentelték fel. Az egykoron búcsújáróhelynek számító kápolna fő ékessége az a Madonna szobor, amelyet az ide érkező bajor telepesek hoztak magukkal az óhazából.

Nepomuki Szent János (2021)

A település központi parkjának szélén, a Rák-patak felett átívelő híd mellett áll Nepomuki Szent János kakasdi szobra. A 1828-ban már a térképeken jelzett barokk szobrot 2009-ben Banyai Károly újíttatta fel.

Belaci-csurgó (2021)

Kakasd belterületén, a Dózsa György utca egyik mellékágában található a bővizű Belaci-csurgó.

A forrás nemrégiben fel lett újítva, és szép téglafoglalást kapott.

Rák-patak (2021)

A Kakasdot teljesen átszelő Rák-patak egykoron malmokat hajtott, napjainkban viszont a környékbeli halastavakat táplálja. A patak Haramia-forrásból születik, és a Völgységi-patakkal egyesülve a Sióba torkollik.

Sötétvölgyi horgásztó és szabadidőközpont (2021)

A Sötétvölgyi-horgásztó Szekszárd és Bonyhád település között helyezkedik el, megközelíteni a 6-os számú főútról lehet.

Az 1977 óta záportározóként és horgászvízként is működő Sötétvölgyi-horgásztó mintegy 12,5 hektáron terül el, és a vízfelületet a szekszárdi Közalkalmazotti HE kezeli. A tó a vízutánpótlását a Rák-patakból nyeri, de a Sötétvölgyi-erdő irányából több forrás is ide torkollik be.

A változatos partú, szigetekkel tagolt horgászvíz nem csak a pecások kedvenc helye, hanem a Szekszárd-Geresdi-dombság löszpúpjait és hangulatos völgyeit behálózó turistaútak is innen indulnak. A Gemenc Zrt. pedig 2019 májusában adta át a felújított szabadidőközpontját, hogy kiinduló vagy befejező helyszínt biztosítson az ide érkező turistáknak, kerékpárosoknak és a horgászoknak egyaránt.

Várhegy-kilátó (2021)

A Kakasdhoz tartozó Vár-hegy oldalában 2003-ban egy kilátót építettek, oda ahol egyes források szerint már a kora középkorban egy erődítmény állott.

A 210 méter magas „hegyen” Wosinsky Mór kutatásai alapján valószínűleg egy bronzkori földvár helyezkedett el. A IV. Béla uralkodása alatt bekövetkező várkorszerűsítő hullám miatt ezt a földvárat sorsára hagyhatták.

Az aprócska kilátó jó fekvése miatt kiváló panorámával rendelkezett, de sajnos napjainkra már lombok takarják a kilátást. A horgásztó vízfelülete és a szomszédos Bati-kereszt-kilátó még ma is látható az építmény felsőszintjéről. A kilátó mellett asztalok és padok is találhatóak.