A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Sötét-völgy. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Sötét-völgy. Összes bejegyzés megjelenítése

Túra: V, mint Völgység (2021)

   „Az erdő hallgatag,
nyugosznak a vadak,
lankadt állal hevernek
ágyán a hűs avarnak,
mit a szelek levernek,
majd újra felkavarnak.”

(Babits Mihály)

V, nint Völgység

























forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Szálka, rakodó (P) – Trófea étterem (K) – Szálka-hegy (K+) – Hármas-halom (KO) – Fazekas-forrás – Haramia-forrás (KC) – Sötét-völgy (K) – volt erdészház –Grábóc – Mária-kilátó – Szálka, Trófea étterem



Táv és szintemelkedés:

27,2 km/ 550 m


Dombokon, réteken

Tanösvénytúrák: Sötétvölgyi tanösvény (2021)




A Sötétvölgy a Szekszárd-Geresdi-dombság egyetlen természetvédelmi területe, amely bár „csak” helyi védettség alatt áll, mégis számos növényritkaság és védett állat élőhelye.

A Sötétvölgyi-erdő 1977-ben létesült 511 hektáron, amely napjainkban Tolna megye legidősebb erdeje. Az itteni 170 éves cseres tölgyes társulások rendkívül gazdag botanikai értékkel rendelkeznek, olyan védett növényfajok találhatóak itt, mint például a ligeti csillagvirág, a májvirág, a szúrós csodabogyó, a bíboros kosbor, vagy a turbánliliom. Emellett a völgy különlegeségei még az itt fészkelő védett madárfajok is.

A Duna- Dráva Nemzeti Park 2004-ben alakíttatta ki a Sötétvölgyi tanösvény a természetvédelmi terület belsejében. A Sötétvölgy különlegeséget bemutató sétaút, mintegy 4 km hosszan, és 9 állomáson keresztül vezet az erdőrengetegben.

A tanösvény adatai:

Táv: 4 km
Állomások: 9
Üzemeltető: DDNPI
Füzet: nincs

Haramia-forrás (2021)


A Sötét-völgy rejti a dombság egyik legrégebben épített foglalt forrását, a Haramia-forrást.
A forrás első írásos említése 1855-ből származik, és nevét valószínűleg az itt megforduló betyárok miatt kapta. Az erdősmecskei gránitból épült forrást 2014-ben a Gemenc Zrt. Bátaszéki erdészete felújíttatta.
A forrás körül asztalok, padok, és egy tűzrakó található.

Sötétvölgyi Erdészház (2021)


A Sötétvölgyi Erdészház a természetet kedvelő, csendre és friss erdei levegőre vágyó vendégeket várja.
A tágas, erdei vendégház az erdőközepén, ős fás környezetben található, ahol 9 fő tud egyszerre megszállni.

Sötétvölgyi Gyermektábor (2021)


A Sötét-völgy erdő rengetegében kellemes hangulatú gyermektábor bújik meg a fák között. 

A szekszárdi önkormányzat által üzemeltetett erdei faházakban 100 fő részére is tudnak szállás biztosítani. A táborhoz tartoznak vizesblokkok és egy melegítő konyha is, sportolási lehetőségként pingpongasztal és kosárlabda pálya áll az ide látogatók rendelkezésére.

Fazekas-forrás (2021)


A Fazekas-völgy bejáratánál található a Fazekas-forrás, amelyet 2003-ban újította fel utoljára. 

Az 1979-ben készült gránit foglaláson jellegzetes, tölgyfalevél szimbólummal díszített márványtábla latható.

Kis apollólepke (Parnassius mnemosyne)


A kis apollólepke hegy és dombvidékink nedves rétjeinek, kaszálóinak lakója, de az Alföldön a folyók közelében, és üde lomberdökben is előfordul. A lepke április végétől június végéig repül, felismerni gyöngysorszerű mintázatáról és két kis fekete foltjáról lehet.

Túra: Szekszárdi szőlők (2021)

   „Ahol keletkezik egy ékes nagy út,
Amellett keletkezik egy halastó-állás,
Haj regö rejtem, regö rejtem.

Az is felfogá az apró sásocskát,
Arra is rászokik csodafiú-szarvas,
Haj regö rejtem, regö rejtem.”

(Regős ének)

Szekszárdi szőlők

























forrás: openstreetmap.org
Útvonal:

Szekszárd, vasútállomás (K) – Rockenbauer Pál emlékkopjafa – Remete-kápolna – Bati-kereszt kilátó - Sötétvölgyi Gyermektábor (KN, P∆) – Vár-hegy (K∆) – Sötétvölgyi–tó (KO) – Kakasd


Táv és szintemelkedés:

19,4 km/ 400 m


Sötét szurdik

Rák-patak (2021)


A Kakasdot teljesen átszelő Rák-patak egykoron malmokat hajtott, napjainkban viszont a környékbeli halastavakat táplálja. A patak Haramia-forrásból születik, és a Völgységi-patakkal egyesülve a Sióba torkollik.

Sötétvölgyi horgásztó és szabadidőközpont (2021)


A Sötétvölgyi-horgásztó Szekszárd és Bonyhád település között helyezkedik el, megközelíteni a 6-os számú főútról lehet.

Az 1977 óta záportározóként és horgászvízként is működő Sötétvölgyi-horgásztó mintegy 12,5 hektáron terül el, és a vízfelületet a szekszárdi Közalkalmazotti HE kezeli. A tó a vízutánpótlását a Rák-patakból nyeri, de a Sötétvölgyi-erdő irányából több forrás is ide torkollik be.


A változatos partú, szigetekkel tagolt horgászvíz nem csak a pecások kedvenc helye, hanem a Szekszárd-Geresdi-dombság löszpúpjait és hangulatos völgyeit behálózó turistaútak is innen indulnak. A Gemenc Zrt. pedig 2019 májusában adta át a felújított szabadidőközpontját, hogy kiinduló vagy befejező helyszínt biztosítson az ide érkező turistáknak, kerékpárosoknak és a horgászoknak egyaránt.

Lőcslábú galacsinhajtó (Sisyphus schaefferi)

A lőcslábú galacsinhajtó hazánk domb- és hegyvidéki területein általánosan elterjedt faj.
Az állattal különösen a vadban gazdag erdőkben van nagy esélyünk összefutni.
A különc bogár a lőcsre emlékeztető hosszú, befelé görbülő harmadik pár lábáról kapta nevét.

Várhegy-kilátó (2021)


A Kakasdhoz tartozó Vár-hegy oldalában 2003-ban egy kilátót építettek, oda ahol egyes források szerint már a kora középkorban egy erődítmény állott.

A 210 méter magas „hegyen” Wosinsky Mór kutatásai alapján valószínűleg egy bronzkori földvár helyezkedett el. A IV. Béla uralkodása alatt bekövetkező várkorszerűsítő hullám miatt ezt a földvárat sorsára hagyhatták.

Az aprócska kilátó jó fekvése miatt kiváló panorámával rendelkezett, de sajnos napjainkra már lombok takarják a kilátást. A horgásztó vízfelülete és a szomszédos Bati-kereszt-kilátó még ma is látható az építmény felsőszintjéről. A kilátó mellett asztalok és padok is találhatóak.

Berki párduccsiga (Fruticicola fruticum)


A berki párduccsiga Magyarországon a Dunántúlon és a hegyvidékeken honos, leggyakrabban a vízparti bozótos, ligetes területeken fordul elő. A csigafajt gömbölyded-kúpos alakjáról és a kanyarulatokon gyakran megjelenő sötét foltokról lehet.

Zebracsiga (Zebrina detrita)


A zebracsiga meleg, száraz területeken, réteken, domboldalakon, utak mentén, és szántóföldeken fordul elő.
A csigafajt a házának alakjáról lehet könnyen felismerni, amely megnyúlt tojásdad, fehér vagy hosszanti (kissé ferde) barna csíkokkal sávozott.