Erdei csillaghúr (Stellaria nemorum)

Az erdei csillaghúr a nedves területek és lombhullató erdők lakója, gyakran lehet látni patakok mellett. A növény májustól augusztusig virágzik, érdekessége, hogy a szirmai annyira bevágottak, hogy kettőnek tűnik.

Mocsári fiallócsiga/peremes csiga (Viviparus contectus)


A mocsári fiallócsiga vagy más néven peremes csiga hazánk lassúfolyású vizeiben és iszapos fenekű tavaiban gyakori. A tompa ház csúcsú fiallócsigafaj az egyik legnagyobb kopoltyús csigánk.

Túra: Hétköznapi bujkáló (2020)

„és bújkálunk, mint két gyerek,
Kik elloptak valami fényeset,
A mindenség velünk forog,
S a napkalapban táncolok. 

Épp most a szél belémszeret, 
Körbe fut és eltemet,
Csupa falevél az életem, 
Száraz kóró a két kezem.”

(Szabó Balázs)

Hétköznapi bujkáló

forrás: openstreetmap.org




Útvonal:

Tömörkény - Dongér-csatorna - Arany-hegy - Fehér-tó - Csukáséri-éri-főcsatorna - Gátér - Nagy-Téglás-halom - Hármashatár - Pálmonostora


Táv és szintemelkedés:

27,5 km/ 50 m



Hállóőr

Szent Péter és Pál apostolok templom (2020)

Forrás: adarabanth.com

A település római katolikus temploma 1880-ban épült, de már 1896-ban újjáépítették. Valószínöleg az épület életében még egy átalakítás volt, ekkor kaphatta a toronysisak a ma is látható kialakítást. 

 Az épület Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére lett felszentelve, a feltétezhetően itt álló egykori Szent Pál monostor miatt.

Hármashatár-halom (2020)


Elődeink a települések határait is gyakran jelölték határhalmokkal, ezeket a magaslatokat általában őrhelyként is használták. Az Alföldi pusztában, Pálmonostora határában is áll még egy kurgán, amely a pusztából kiemelkedve uralja a tájat. A magaslat egyébként egy Hármashatár-halom, Pálmonostora, Gátér és Kisszállás, azaz Kiskunfélegyháza területeinek találkozását jelöli.

Eurázsiai menyét (Mustela nivalis)


Az eurázsiai menyét a világ legkisebb emlős ragadozója, amely hazánkban is igen elterjedt.
Az állattal szinte mindenhol lehet találkozni, kedveli a házak padlását, és a rejtett, csendes zugokban is szívesen megtelepszik. A faj alapvetően kíváncsi, bátor állat, leginkább pocokra vadászik, de más apró rágcsálókat, rovarokat, és olykor tojást is fogyaszt.
A menyét hasznosságának kérdése két részre osztja a társadalmat, egyfelől a pocokvadászata miatt hasznos, de másfelől nagy pusztítást is tud véghezvinni a baromfiudvarban.

Barna kánya (Milvus migrans)


A barna kánya a nagy folyók mentén elterülő ártéri ligeterdők lakója.
A kányák legjellegzetesebb ismertetőjegye a villás farkuk, de szárnytartásuk alapján is könnyen felismerhetők. A madár hazai fészkelő állománya 1960-1980 között drasztikusan lecsökkent, de a védelmébe tett intézkedéseknek hála az állománya azóta megerősödött.

Kis kárókatona (Microcarbo pygmeus)

A kis kárókatona a legkisebb Európában is előforduló kormoránfaj, hazánkban a védett területeken él.
A madár általában nagy nádasokban vagy ártéri erdőkben fészkel, kolóniában. Táplálkozni tavak környékére jár, ahol elsősorban halat fogyaszt, de a vízirovarokat, a rákokat és a piócákat sem veti meg.

Majsai úti iskola (2020)



A Tömörkény határában található Majsai úti iskola 1914-ben épült, és annak idején két osztályterem, egy tanítói lakás, és gazdasági épületek tartoztak hozzá. Mivel a település legmagasabb pontján állt az épület, ezért a 70-es árvíz idején azt jelölték ki menekülőhelynek. Végül 1975-ben fejeződött be a tanítás a tanyasi iskolában.

1848-as emlékmű (2020)


A falu 1848-as emlékműve a művelődési ház épülete előtt áll 1948 óta.

Az impozáns épület előterében álló obeliszk a 1848–49-es forradalom és szabadságharc elesetteinek állít emléket.

Szent Máté apostol templom (2020)



A település első temploma a Káptalan-dombon állt és a török időkben elpusztult. A ma is látható templom elődjét 1887-ben építették fel, amely egy fazsindelyes, torony nélküli épület volt. Az időközben rossz állapotúvá vált építmény 1902-ben lebontottáák, és helyére új templom épült. 

Az egyhajós, eklektikus falusi templom belsejében található barokk oltáron Szent Máté életnagyságú szobra magasodik. Az evangélistát kézében lúdtollal, mellette kis angyallal ábrázolta az alkotója. 
A hajóban még két mellékoltár látható, az egyiket a Jézus Szíve szobor díszíti, a másikon pedig Szűz Mária szobra áll.

Nepomuki Szent János (2020)


 

A tömörkényi katolikus templom előtt, a templomkertben áll Nepomuki Szent János barokk szobra.

A szobrot 1890-ben, még jóval a templom építése előtt állították fel mostani helyére. 

Az alkotást 2014-ben restaurálták utoljára.

Közönséges állaspók (Tetragnatha extensa)


A közönséges állaspók vizek közelében fordul elő, hálóit gyakran a vízfelület közvetlen közelébe szövi.

A pók a hálója közepén nyugodtan ülve, apró gallyacskára, vagy szalmaszálra hasonlít. A faj hosszúra nyújtott testének színe általában sárga, vagy halványzöld, fémes zománccal. 

Közönséges szitakötő/barkós katona-szitakötő (Sympetrum vulgatum)


A közönséges szitakötő az egész országban elterjedt és gyakori. A szitakötő néha tömegesen előfordul ősszel, sőt az utolsó példányok az első komolyabb fagyokig is akár megfigyelhetőek. Az állat általában állóvizekben fejlődik, de a kifejlett példányok vizektől távol, réteken, kertekben, és tisztásokon is láthatóak.

Méhfarkas (Philanthus triangulum)

A méhfarkas az Alföld védett területein él, de az utóbbi időben már találkozhatunk vele a házunk udvarában is. A rovarfaj békés teremtmény, virágporon, pollenen él, viszont párzás idején igazi bányászá és könyörtelen gyilkossá válik. Ilyenkor a darazsak fészekásásba kezdenek és megbénított mézelő méheket cipelnek a járatukba, amelybe később a nőstény belehelyezi petéit.

Kecskeméti Arborétum (2020)



Az egész évben látogatható Kecskeméti Arborétumban 14 tanösvényen sétálva több mint 1000 féle növényt csodálhatunk meg, amely egyben a környék egyik legkedveltebb kirándulóhelye is. 


Az arborétum területén egykoron mezőgazdasági művelés folyt, 1986-ban kezdték meg Dr. Gőbölös Antal szervezésében a speciális erdő telepítését, amely terveit Mészöly Győző készítette. A közönséges fa- és cserjefajok mellett kísérleti jelleggel néhány díszfa, díszcserje is beültetésre került a terültre. Az alapállomány elsősorban kocsányos tölgy, fehér nyár, valamint szil-, kőris- és juharfajok uralták. 

Napjainkban az arborétum három fő részre tagolódik, ezek a véderdősáv, tölgygyűjtemény és a gyűjteményes rész. A gyűjteményes részt kettészelő széles út a hajdani vásárok emlékét idézi, innen ered a „Felhajtó út” megnevezés, hiszen egykoron ezen a „sugárúton” hajtották fel az állatokat a kecskeméti vásárba. A fák közötti területen pedig több ős gyepmaradvány őrzi még a hajdani természeti állapotokat. Az arbarétum rendjéért és az ápolásáért az Észak-Kiskunsági Erdészet (KEFAG Zrt.) felel.


A gyűjteményes rész ösvényein sétálva a fák és cserjék birodalmában érezhetjük magunkat, ugyanis az itteni flóra elrendezése olyan szempontok szerint is történt, mint a növények morfológiai jellemzői, rendszertani besorolásai, és származási helyei. A tanösvény állomásain a környék rovarvilágról, denevérekről, madarakról, békákról, gombákról olvashatnak a gyerekek és felnőttek. 




Az arborétumban sétálva megtekinthetjük még a Mária-kápolnát, a Magyar Szentek Szoborsétányát, a Kálváriát, és gyönyörködhetünk a terület különböző pontjain felbukkanó faszobrokban, a gyermekek pedig élvezhetik a fajátszóteret, az erdei tornapályát és a kilátót.


Közönséges tollasmoly (Emmelina monodactyla)


A közönséges tollasmolyt könnyű felismerni szárnyáról, amely egy rojtos tollacskákra emlékeztet. 
A lepkével általában nyáron találkozhatunk, fűben rejtőzködve vagy fák törzsén.

Sarlós Boldogasszony-kápolna és kálvária (2020)



Az arborétum területén álló Mária-kápolna Kecskemét egyik ékessége és kedvelt zarándokhelye. 

Fájdalmas Szűzanya, más néven Sarlós Boldogasszony-kápolnát a környéken végzett ásatás tanúsága szerint, középkori alapokra építették. Az oromzatos homlokzatú, fa huszártornyos, félköríves záródású barokk kápolna 1718-ra készült el. 
Az istenház főoltárképe Szent Erzsébetet látogató Szent Szüzet, a mellékoltár képe pedig a Hétfájdalmú Szüzet ábrázolja. 


A kápolnához tartotó kálvária 1996-ban, a Millecentenárium évében készült, és az ország első tizenöt stációhelyes keresztútja. A tűzzománc stációképeket a helyi Kodály Iskola tűzzománc szakköre készítette.

Magyar Szentek Szoborsétány (2020)

Szent István




























A Magyar szentek szoborsétány a kecskeméti Arborétumban keleti bejáratánál található. 
Az Árpád-házi szentek szobrát Kisfaludi Strobl Zsigmond készített 1912-ben, és eredetileg a Lordok háza helyén álló egykori katolikus bérház falait díszítették. Szent István, Szent Imre, Szent Erzsébet, Szent Margit és Szent Miklós (aki nem Árpád-házi, de a város védőszentje) szobrai 1999-ben kerültek a Mária kápolnához.

Szent Margit
Szent László
Szent Miklós
Szent Erzsébet

Assisi Szent Ferenc templom (2020)

A műkertvárosi Assisi Szent Ferenc templom 2007 között épült, jórészt adományokból. 
A Vadaskert szomszédságában álló épület igazi mediterrán hangulatot áraszt, amelyet Borbély Lajos Koós Károly-díjas építész tervezett.

Kecskeméti Vadaskert (2020)


A Kecskeméti Vadaskertnek hazánk legkisebb állatkertje, de még is az ország egyik legdinamikusabban fejlődő állatkertje. 

1971-ben a város vezetése, az I. Vadászati Világkiállításról ajándékba kapott élőállat-gyűjtemény miatt döntött úgy, hogy Kecskeméten állatkertet létesít. Az akkori vadaskert mintegy három hektáron terült el, és elsősorban hazai vadak és őshonos magyar háziállatok kerültek bemutatásra. 


A megnyitás óta az állatkert folyamatosan fejlődik, a fejlesztések során a korábbi fajösszetétel jelentősen kibővült, napjainkban már a Föld minden kontinense képviselteti itt magát.

Sarki róka (Vulpes lagopus, Alopex lagopus) 

Afrikai oroszlán (Panthera leo)

Alaszkai fehér farkas (Canis lupus tundrarum)

Közönséges petymeg (Genetta genetta)

Mandrill (Mandrillus sphinx)
Fekete párduc (Panthera pardus)

Tűzróka (Canis vulpes x Alopex lagopus)


Dámszarvas (2020)


A Vadaskert bejáratával szemben áll dámszarvas szarvas a Tamásiban lévő alkotás ikertestvére. A vörösréz domborítású szobor az 1971-es Budapesti Vadászati Világkiállítás jelképe volt, és kiállított állatokkal együtt került Kecskemétre.

Túra: Szatymazi határ IV. (2020)

„E templom s iskola között
Futkostam én is egykoron,
S hűtöttem a templom falán
Kigyulladt gyermek-homlokom.
Azóta hányszor éltem át ott
Lelkem zsenge tavasz-korát!
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!

(Reményik Sándor)

Rejtőzködő iskola


forrás: openstreetmap.org
Útvonal:

  Szatymaz,vá - Zsombó - Forráskút - Úllés - Horgásztó - Gárgyáni iskola - Pusztamérges - Ruzsa - Bordány - Zsombó - Szatymaz, vá



Táv és szintemelkedés:

75 km/ 130 m


Szent Mihály-napi behajtás

Szent György-kút (2020)


2010. május 22-én avatták fel a bordányi Szent György-kutat, szobor felállítása az alkalomból történt, hogy a tér mellett lévő Szent István király templomot éppen Szent György napján avatták fel. 

A reneszánsz kút tetején álló szobor Bánvölgyi László alkotása.

Bordányi keresztek (2021)

Település széli kereszt, 1945
K.Tóth-kereszt, 1945

Auer-kerszt, 1945
Farkas-kereszt, 1945