Barna kánya (Milvus migrans)

A barna kánya a nagy folyók mentén elterülő ártéri ligeterdők lakója.

A kányák legjellegzetesebb ismertetőjegye a villás farkuk, de szárnytartásuk alapján is könnyen felismerhetők. A madár hazai fészkelő állománya 1960-1980 között drasztikusan lecsökkent, de a védelmébe tett intézkedéseknek hála az állománya azóta megerősödött.

Csukás parti iskola (2019)

Csongrád határában, a Kettős-halom területrészen található az egykori Csukás parti tanyasi iskola. A tanyasi iskolában azonban nem csak tanítás folyt akkoriban, hanem a szentmiséket is itt tartották a környékbeli emberek számára.

1930-tól Szent Imre néven kezdete meg működését a tanintézmény, majd a Csukásparti

iskola nevet kapta a környékén csordogáló csatorna miatt. Az épülettel szemben látható harang és kereszt egyidős az iskolával. 

A Szent Imre domborművel ellátott harangot és környezetét 1985-ben újították fel utoljára társadalmi munkában.

Bodor-kereszt (2019)

A gátéri Csukás-éri-főcsatorna mellet, de közigazgatásilag már Tömörkényhez tartozó mezőgazdasági területen egy különleges kunhalom látható. A kurgánon ugyanis egy régi, málladozó kereszt, és rajta egy alig kivehető Jézus látható. Feltehetően a csanyi Historia Domusban is említett, 1810-ben állított Bodor-kereszt magaslik ki itt a Fehértói-pusztából.

A kiskunsági pusztában több hasonló vallási jelkép is található.

Csukás-éri-főcsatorna (2019)

A Csukás-éri-főcsatorna Duna–Tisza közének belvíz levezetésére szolgáló öntözőcsatorna, amelyet mesterségesen alakítottak ki. 

A Lajosmizse külterületéről induló vízfolyás több tavat is táplál útja során, míg végül a Dond-érba torkollik. A Csukás-ér partsávja sok helyen természetvédelmi területet, melyet a Kiskunsági Nemzeti Park kezel.