Blaskovich-major (2025)

Gátér külterületén, a megyehatáron található a Blaskovich-major, amelyet a gróf 1941-42 körül építettet. 

Az uradalmi épületek az államosítást követően a helyi TSZ szerezte meg. A lepusztult állapotban lévő épületek a privatizációt követően magán tulajdonba kerültek, de a gazdaságiépületek állapotában azóta sem történt változás.

Hármashatár-halom (2020)

Elődeink a települések határait is gyakran jelölték határhalmokkal, ezeket a magaslatokat általában őrhelyként is használták. Az Alföldi pusztában, Pálmonostora határában is áll még egy kurgán, amely a pusztából kiemelkedve uralja a tájat. A magaslat egyébként egy Hármashatár-halom, Pálmonostora, Gátér és Kisszállás, azaz Kiskunfélegyháza területeinek találkozását jelöli.

Nagy-Téglás-halom (2019)

A gátéri tanyavilágban, egy elkerített erdő közepén található a Nagy-Téglás-halom. Az erőteljesen magasított mesterséges kunhalom valószínűleg Árpád-kori templomos hely volt, amelyet az újkorban megmagasítottak.  A 18. századi térképeken már határdombként van feltüntetve a Nagy-Téglás.

Gátéri Fehér-tó (2019)

 A gátéri Fehér-tó - a környékbeli szikes tavakhoz hasonlóan - csak csapadékos időszakban nevezhető igazán tónak. A fehér vizű, szikes vízfelületet a 20. század során, a vízrendezések és a mezőgazdálkodás alaposan átalakította.

Viszont a terület kiemelkedően fontos egyes vonuló, telelő madárfajok számára. Hiszen ősszel és tavasszal a nagy lilik, a nyári ludak, a tőkés récék és néha a daruk nagy számban jelen vannak a területen. Emellett egyéb védett állatfajok is láthatóak a tavon, mint például a vidra, a mocsári teknős, vízisikló, dunai és pettyes gőte, különböző békafajok és a réti csík.

A Fehér-tavat és környékét már megyei értékké nyilvánították, jelenleg a Kiskunsági Nemzeti Park is munkálkodik a fontos vizes élőhely védetté nyilvánításán.

Csukás-éri-főcsatorna (2019)

A Csukás-éri-főcsatorna Duna–Tisza közének belvíz levezetésére szolgáló öntözőcsatorna, amelyet mesterségesen alakítottak ki. 

A Lajosmizse külterületéről induló vízfolyás több tavat is táplál útja során, míg végül a Dond-érba torkollik. A Csukás-ér partsávja sok helyen természetvédelmi területet, melyet a Kiskunsági Nemzeti Park kezel.

Szent Antal (2019)

A gátéri Szent Anna templom kertjében, egy szobor fülkében található Szent Antal barokk szobra. A szegények védőszentjét itt is a szokásos módon, a karján ülő gyermek Jézussal van ábrázolva, aki egy szál fehér liliomot tart kezében.

Szent Anna római katolikus templom (2019)

Gátér neogótikus templomát August József budapesti műépítész építette fel 1929-re, a falu lakóinak adományából. Szelepcséni András, félegyházi lelkész nem csak lelkes munkával, hanem nagy összeggel járult hozzá építkezéshez. A templom védőszentje Szent Anna, így minden évben Anna nap közelében tartják a falu búcsúját.

Az épület belsejében található, 8 méter magas oltár és a szószék remekmívű tölgyfából készült.